Hidrológiai tájékoztató, 1980

2. szám, október - Aujeszky Géza-dr. Scheuer Gyula: A felsőtárkányi Lökvölgy karsztvízkutatásának vízföldtani eredményei

ra irányíthatók, hogy a már veszélyesen szennyezett, de még halakat is tartalmazó vizeink minőségének helyreállítását szorgalmazzuk. A sűrűsödő halpusztulások jelzik, hogy a vizek szennyezésében a tűrési határokhoz értünk és kedvezőtlen esetekben túllépjük azt. Feladatok — A vízminőség-védelmi középtávú tervek elkészítése és végrehajtásuk ellenőrzése. — A tervezett vízminőség-szabályozás módszerének gyakorlati alkalmazása^ — A vízminőségi figyelő- és kárelhárítási szervezet hatékonyságának növelése. — A szennyvízbírság alkalmazása. A feladatok végrehajtását társadalmi elvárás kíséri. Ennek' az elvárásnak teljesítése valamennyiünk közös ügye. A felmerült társadalmi méretű gondokon csak a megye termelő és társadalmi szerveinek összefogásával segíthetünk. A felsőtárkányi Lök-völgy karsztvízkutatásának v vízföldtani eredményei _ AUJESZKY GÉZA—DR. SCHEUER GYULA Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat Eger város növekvő vízigényének biztosítása érdekében, miután a meglevő víznyerő területek kihasználtsága tovább már nem fokozható, új vízbeszerzési helyek megismerése és feltárása került előtérbe. E vizsgálatok keretében indultak meg a kutatási munkálatok a felsőtárkányi Szikla forrásnál és annak környezetében, hogy az ott levő még szabad karsztvízkészlet mennyisége, minősége meghatározást nyerjen és tisztázódjék a vízkivétel legmegfelelőbb formája. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1976-ban kapott megbízást a lökvölgyi karsztvízkutatási munkálatok lefolytatásába, amely az 1976—77. évben megtörtént és kedvező eredménnyel zárult. 1. A terület általános földtani és vízföldtani viszonyai A Bükk-hegység délnyugati része mind morfológiai, mind pedig földtani felépítés vonatkozásában eltér a hegység egyéb területeitől. A terület földtani felépítésében a hegységi részeken uralkodóan szericites homokkő betelepüléses agyagpala vesz részt, nagy területi elterjedésben. A palaterületeken belül szigetszerűen kis területi elterjedésben, vagy vonulatot alkotva a „répáshutai" kifejlődésű (Balogh K. 1964) mészkőösszlet települ. A peremi területeken a középsőtriász mészkőösszlet (Berva bérc, Nagyeged hegy) egyéb kifejlődései is a felszínre bukkannak. Felsőtárkány északkeleti végénél a völgy erősen öszszeszűkül és közel függőleges mészkősziklafalak határolják. A szurdokot elhagyva, meredek hegyoldalakkal határolt kb. 200 m szélességűvé bővül a völgy és ezt a szakaszát nevezik Barátrétnek. A Lökvölgyben a „tárkányi" mészkőrög kibukkanáson túlmenően további három felszíni előfordulás van az Imó—Feketelen időszakos forrásokig, amelyek szintén mészkőből fakadnak. A karszthidrológiai megfigyelések szerint ezek a mészkőkibukkanások felszíni helyzetüktől és a karsztvízszíntől függően helyileg és időben változóan, a rajtuk keresztül folyó palaterületekről származó vizeket nyelik, vagy karsztforrások fakadnak belőlük. A források időszakosan rendkívül bő vízűek. 2. Vizsgálati eredmények 2.1. Karszthidrológiai összefüggés-vizsgálat a Lökvölgyben. A felsőtárkányi Szikla forrás vízhozama jóval meghaladja azt az értéket, amelyet a hozzá közvetlenül csatlakozó felszíni mészkőkibúvás önmagában indokolna. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a forrástól a völgyben kilométerekkel feljebb levő további felszíni mészkőkibukkanások a kisvíz időszakában teljes egészében elnyelik a Lökvölgyben folyó patak vizét, úgyhogy a patak medre teljesen kiszárad. Ilyen hidrológiai helyzetben — a forrástól 5,2 km-re északkeletre — 1971. január 20-án, majd 21-én 10—10 perc alatt 1500—1500 kg nátriumkloridot (konyhasót) adagoltunk, tömény oldat formájában, a patakba. A patak vize a benne levő sóoldattal együtt teljes egészében beszivárgott a mészkőbe. A sóbetáplálástól számított 70 óra eltelte után a kloridtartalom a Szikla forrás vizében rohamosan emelkedni kezdett és mintegy 100 óra elteltével érte el a maximumot. Ez az összefüggés-vizsgálat bebizonyította, hogy vízvezető kapcsolat áll fenn a Szikla forrás, valamint a Lökvölgyben feljebb levő mészkőkibúvások között. 2.2. A mélyfúrások eredményei. A felsőtárkányi Szikla forrás melletti mészkőkibúvás és az ezt völgyirányban felfelé követő legközelebbi felszíni mészkőkibúvás közötti kb. 2,5 km hosszú völgyszakaszon 12 db mélyfúrás került lemélyítésre (1. ábra). A fúrások közvetlenül a felszín alatt 5—13 m vastagságban negyedkori folyóvízi üledékeket harántoltak. A kavicsos patakhordalék talajvizet tároz, melynek vízkészlete a völgyben végigfutó patakkal kapcsolatos. 1. ábra. A Lökvölgyi Barátrét területének vázlatos helyszínrajza 1. VIzvezető mészkő; 2. Vízzáró agyagpala (triász); 3. Vízzáró vulkáni képződmények (miocén); 4. Völgyperem; 5. Karsztvízkutató fúrás 30