Hidrológiai tájékoztató, 1980
2. szám, október - Virágné Papp Teréz: Centrifugával történő szennyvíziszap víztelenítési üzemi tapasztalatai Székesfehérváron
centrifugált iszap szárazanyag % 25 24 23 22 21 • 20 • 10000-- 10 centrifugait iszap szarazanxag 5000-• 5 csurgalekviz szárazanyag tartalom csurgalékviz KOI 300 400 500 vegyszerfelhasználás 600 [g'm 3] 1. ábra. A csurgalék- és a centrifugált iszap minőségének változása a vegyszerfelhasználás függvényében Q ~ konstans, Q = 4,57 m 3/ó; n J()1 ) = konstans; n szer: ZETAG—92 konstans; alkalmazott vegyamelynél a legnagyobb a folyadékfázis tartózkodási ideje a centrifugában, tehát a legjobban megtisztul a folyadék. Ezt a véglemezt nem tudtuk használni, mert olyan a centrifuga kialakítása, hogy ennéL a dekanternél az átomlőnyílások annyira leszűkülnek, hogy már apró szennyezések (gyufaszál, cseresznyemag stb.) is igen rövid idő alatt eltömik. így a centrifuga folyamatos üzeme nem biztosítható. Az optimális vegyszerfelhasználást a középső csigasebességnél, a második dekanter alkalmazása mellett határoztuk meg. Az iszapfeladást is állandó értéken igyekeztünk tartani, amit nem tudtunk minden esetben biztosítani. Az iszap nem teljesen homogén, egyes darabos szennyezések módosították a szivattyú szállító teljesítményét. Azonos iszapszivattyú-állás mellett az átlagos iszapfeladás 4,57 m : !/ó volt, a Q min = 4,20 m : i ó és a Qmax == = 4,98 m 3/ó volt. A 2. ábrán látható a vizsgálati eredmények alapján kapott diagramm. Az ábrán a víztelenített iszap szárazanyag-tartalmát, a csurgalék KOI-ját és szárazanyag-tartalmát ábrázoltam a vegyszerfeladás függvényében. A centrifugált iszap szárazanyag-tartalma a vizsgált intervallumban — 230 g/m 3 fölött — független a vegyszerfeladástól, tehát ebből a szempontból a vegyszerfeladás növelése hatástalan volt. A csurgalék szennyezettsége a vegyszerfelhasználás emelkedésével eleinite rohamosan csökkent, a csökkenés mértéke 320 g/m 3 fölött mérsékeltebb, 380—400 g/m 3 fölött már alig-alig tapasztalható. A csurgalékszennyezettség lehető legkisebb értékentartásához szükséges vegyszeradagolás 380—400 g/m 1, ez az irodalmi adatokhoz viszonyítva nagy. Ha a feladott iszap szárazanyag-fartalmára vonatkoztatjuk a vegyszerfelhasználást, akkor 3,8—4,0 kg vegyszer/tonna iszap szárazanyag adódik, ami már elfogadhatóbb. A centrifugált iszap szárazanyag-tartalma átlagosan 20—23% közötti. Az ilyen iszap elég nedves, képlékeny, még nem lapátolható. összegezve az eddigieket, megállapíthatjuk, hogy nem túl kedvező a kép, mert kb. 10%-os szárazanyagtartalmú iszapból készítettünk mindössze 20—23%-os iszapot nagy vegyszerfelhasználás és energia-ráfordítás mellett. A nagyobb költség ellenére mégis kedvezőbb az üzemeltetőnek egy közel állandó iszapminőséget produkáló iszapvíztelenítő gép használata, mint az időjárástól függő, jól—rosszul működő iszapszikkasztóágyas iszapvíztelenítés. A szikkasztóágyakról a száraz iszap letermelése még sok fizikai munkát is igényel, ami a gépi iszapvíztelenítésnél minimális. n E II 4 E 5,0 • 4,5 4,0 • 3,5 BO 90 100 110 . N 1—, S \ •í w -2; é 6000 6000 4000 2000 F 20o - 15 \ - 10 8 30 centrifugait iszap szárazanyag tartalom 7. IRODALOM Dallos E.: Ülepítő centrifugák kiválasztása. Magyar Kémikusok Lapja, XXXII. 9. 449—457. feladott iszap szárazdnyag tartalom fg/lj 2. ábra. összefüggés 1 a feladott iszap mennyisége, 2 a feladott iszap szárazanyag-tartalma, 3 a csurgalék KOI-ja, 4 a csurgalék szárazanyag-tartalma és a centrifugált iszap szárazanyag-tartalma között 2. Dallos E.: Centrifugák. Magyar Kémikusok Lapja, XXXII. 10. 549—552. 3. Fejes G.: Centrifugálás. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1967. 4. Magó I.—Stéhllk J.—Vázsonyi T.: Centrifugával történő víztelenítési kísérletek kiértékelése és összehasonlítása egyéb gépi víztelenítő berendezésekkel. Tanulmány, MÉLYKPTERV. Bp. 1974. jún. 5. Perry, H.: Vegyészmérnökök Kézikönyve. Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1969. 20
