Hidrológiai tájékoztató, 1980
2. szám, október - Dr. Siposs Zoltán-Borbás László: Paleogén és neogén rétegvizek okozta problémák a bányászatban
november 16-án) Csomor M. előadása: „A hazai zuzmaramérés eredményei"-ről. Az előadó főleg az objektív műszeres mérésekről szólt, amelyek igen értékes eredményeket biztosítanak a gyakorlat, éspedig főleg a levegőben felfüggesztett vezetékek (pl. a nagyfeszültségű távvezetékek) számára. Csomor M. munkájának eredményeit számos helyen olvashatjuk [1, 2]. A vízgazdálkodót ugyanakkor — mint arra hozzászólásomban rámutattam [8] — nem annyira az objektív mérési eredmény érdekli, hanem inkább a vízgyűjtő egységnek vízháztartási mérlegét szeretné feltárni. S ekkor néha az objektív műszeres mérés helyett inkább a közvetett mérésre (pl. a mikrocsapadék mennyiségének megállapítása esetében) törekszik pl. a hótakaróból, vagy a talajból vett minta víztartalmának megállapítása útján. Említett előadásomban [9] erre példát mutatok be. Ebben az előadásomban [9] foglalkozom, az erdőnek „az erózió elleni küzdelemben" betöltött szerepével is. Az előadás vitájában Cziglina Vilmos, Madas András, Major Pál, Papp László és Szőnyi László vettek részt. Cziglina V. a bányászati rekultivációs területek kérdéseivel foglalkozott, Madas A. [9] nyugaitnémetországi kutatások alapján igazolta az erdő szerepének jelentőségét a talajvízszín szabályozás területén, Major P. a VITUKI által 9 éve bevezetett intercepció mérésekről (Komlósi telep) és az erdő talajvízszínszabályozó hatásáról számolt be. Papp L. [9] különleges zúzmara helyzettel egészítette ki az előadást. Szőnyi L. [9] főleg az erdőnek a vízgyűjtőben betöltött kiemelkedő szerepét világította meg. Salamin P. befejező szavai szerint [6, 9]: „A fásítás mind a sík, mind a lejtős területeken kedvező hatást jelent vízgazdálkodási szempontból. Természetesen a fás és a fátlan területek arányát a vízháztartási vízgazdálkodási tényezőkre tekintettel, de mindenkor a népgazdasági céloknak megfelelően kell eldönteni! Dr. Salamin Pál HIVATKOZÁSOK 1. Csomor M.: Légkör, 1979/4., 10—14. o. 2. Csomor M.: Népszabadság, 1919. 12. 18. 6. o. 3. Lőrincz A.: Időjárás, 1979/6. 368—369. o. 4. Práce a átudie 23. Niektoré problémy z lenickej bioklimatologie, mikroklimatológle a mestskej klimy. — HUÜ. Zvlone, 12—24. augusta 1979. 5. Salamin P.: Vízháztartási vizsgálatok. — Kézirati jegyzet, MTI, Bp., 1954 2169. sz., 4. fásítás, 121—146. o. 6. Salamin P.: Erdészeti Kutatások, 1966/1—3., 171—195. o. 7. Salamin P.: Hozzászólás dr. Papp László: ..Az erdészeti meteorológiai eredményei Magyarországon" c. előadásához. — A MMT zólyomi Vándogyűlése, 1979. 08. 22. 8. Salamin P. Hozzászólás dr. Csomor Mihály: „A hazai zúzmaramérések eredményei" c. előadásához — Meteorológiai Tudományos Napok, Bp. 1979. 11. 16. 9. Salamin P.: Az erdő hidrometeorológiája. — A MHT Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztályában tartott előadás. Hidrológiai Közlöny 1980 9., 383—390. o. Paleogén és neogén rétegvizek okozta problémák a bányászatban* DR. SIPOSS ZOLTÁN—BORBÁS LÁSZLÓ Magyar Állami Földtani Intézet — Magyar Szénbányászati Tröszt A szilárd ásványbányászatban és különösen a szénbányászatban a nagy potenciális veszélyt jelentő triász karsztvíz mellett a paleogén és neogén rétegvizek és rétegkarsztvizek is komoly problémát okoznak bányaművelési és környezetvédelmi vonatkozásban egyaránt. A bányászat rétegvíz problémái a Középhegység dunántúli és északmagyarországi, valamint a Mecsek hegység területén jelentkeznek, az eltérő földtani és vízföldtani kifejlődés következtében különböző formában és jelleggel. A bányákban fakadó, illetve a bányaművelés biztonsága érdekében kiemelt rétegvíz egyrészt bányászati, másrészt pedig környezetvédelmi és vízgazdálkodási problémákat okoz. — A szénbányászat vonatkozásában a rétegvíz fakadásoknál — a triász karsztvízzel ellentétben — nem a bányában megjelenő víz mennyisége, hanem a vízfakadásokkal kiváltott kőzetmozgások, anyagáramlások következményei okozzák a néha csak igen nehezen megoldható problémát. A vízzel együtt nagy mennyiségű homok tör be a bányába, mely a munkahelyeket elárasztja, tönkreteszi a vízemelő berendezéseket. A paleogénben az eocén és oligocén, a neogénben pedig a miocén és pannóniai rétegvizek okoznak olyan nehézségeket, amelyek megoldása, illetve legcélszerűbb elhárítási módjának meghatározása még a jövőben is (kiemelt) kutatási tevékenységet igényel. Országosan Rónai A. (1975), Juhász J. (1976), Szebényi L. (1972, 1973), Harsányi A., Urbancsek J. (1977), Liebe P., Erdélyi M., Scheuer Gy., Korim K. (1979) rétegvíz vizsgálatai alapvetőek. * Előadásként elhangzott a Magyar Hidrológiai Társaság és a Magyarhoni Földtani Társulat 1979. november 18-i közös rendezésű előadóülésén. A bányászat, valamint a rétegvizek és rétegvíztárolók konkrét kölcsönhatása vonatkozásában, ugyancsak országos jelleggel végez az 1960. év óta eredményes és a gyakorlatban folyamatosan megvalósuló kutatási tevékenységet a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet (KBFI) részéről Schmieder A., Szilágyi G., Willems T. és Kesserű Zs. Az eocén rétegvíz. Alapvető bányászati problémát fog jelenteni az eocén-program megvalósításának bázisterületeinél (Nagyegyháza, Mány) található legidősebb eocén rétegvíz, amely az itt található áthalmozott össz1. ábra. Magyarország bányarétegvíz területei I. Bányaterület, II. Kutatási terület, P = paleogén rétegvíz, N = neogén rétegvíz 1. Várpalotai terület. 2. Középdunántúli terület. 3. Oroszlányi terület. 4. Tatabányai terület. 5. Nagyegyháza—Mány-i terület. 6. Dorogi terület. 7. Nógrádi terület. 8. Mátravidéki terület. 9. Özdi terület. 10. Borsodi terület. 11. Északmecseki terület. 12. Délmecseki terület
