Hidrológiai tájékoztató, 1980

1. szám, április - Károlyi Zoltán: Újabb vízerőművek épülnek a Vágon

1. táblázat A Vág vízerőtelepeinek jellemző adatai Beépített Minimális esés m Maximális esés m Kiépítési vízhozam m

3/s Évi term. energia GWó Uzembelépés éve A kialakított tározó A vízerőtelep neve teljesítmény MW Minimális esés m Maximális esés m Kiépítési vízhozam m

3/s Évi term. energia GWó Uzembelépés éve térfogata millió m

3 jellege Orava 21,8 10,9 27,0 100 39 1953—54 346 éves Liptovska Mara 198,0 17,0 48,0 540 270 1975 360 éves SZET Besenova 4,2 9,5 14,5 40 22 1973 9,78 napi Krpelany 24,75 10,4 14,4 210 74 1957 8,3 Sucany 38,4 18,9 20,9 210 107 1958 Lipovec 33,9 16,3 18,5 210 95 1960—61 Hricov 34,8 5,0 10,2 402 74 1962—64 8,5 napi Miksová I. 93,5 21,4 23,9 402 211 1963—65 Povazska Bistrica 57,9 11,4 16,8 402 130 1963—64 Miksová II. 2,1 22,0 29,0 11 10 1966 SZET Nosice 65,1 14,5 22,5 390 165 1957—58 36 heti Ladce 13,8 11,2 14,0 150 86 1936 Ilava 15,0 11,0 13,0 150 70 1946 Dubnica 16,5 11,5 14,0 150 79 1949 Trencin 16,1 10,5 13,5 180 84 1956 Kostolná 23,0 13,0 15,5 180 141 1953 3,25 Nővé Mesto 23,0 13,5 15,5 180 140 1953 Horná Streda 25,0 15,0 18,0 180 153 1954—55 Madunice 42,0 14,0 17,0 300 165 1960 12,3 napi 748,95 2115 A völgyet agyagból készült vízzáró maggal ellátott földgáttal zárták el. A megtámasztás homok és kavics anyagú. A gát 1200 m hosszú, koronája 7 m széles. A vízfelőli rézsű 1:2—1:5, a mentett oldali rézsű 1:1,85— 1:2,5 hajlású. Minden 10 m-es magasság után egy-egy 3 m széles padka ^szakítja meg. A gát tetején út vezet át, a hullámvédelmet előregyártott beton elemekkel oldották meg. A vízleeresztő műtárgy 240 m

3/s kapacitású. 2X11 m széles mezőből áll az elzáró zsilip, amelyben 3,6 m magas szektor gátat helyeztek el. A vízkivételi toronyhoz acél hídszerkezeten lehet bejutni. Az így előállított maximálisan 48 m-es esést 4 turbinával hasznosítják. Ezek közül kettő CKD Blansko gyártmányú Kaplan turbina, kettő mélyebben elhelyezett reverzibilis gép. Az előbbiek teljesítménye egyenként 50—50 MW, az utóbbiaké 49—49 MW. A gépek típusa alapján is látható, hogy a telep sajátos üzemelésű. Részben hagyományos vízerőtelep, részben szivattyús energiatározó. A Liptovska Mara-i 2160 ha vízfelületű tározótér 360 millió m

3-es. Ebből a vízmennyiségből 25,3 millió m

3 használódik fel az árhullám csökkentésére. Ezt a vízhozamot átszámítva azt kapjuk, hogy a 100 éves gyakoriságú 550 m

3/s vízhozamot 240 m

3/s-re lehet csökkenteni. 6. A Besenova-i telep Az erőtelep okozta csúcshullám felfogására épült a Besenova-i tározó, amelynek maximális térfogata kereken 10 millió m

3. A csúcshullám a tározóban mintegy 4—4,5 m-es vízszín ingadozást okoz. Csúcsmentes időszakban a Besenova-i tározóban felfogott vizet a reverzibilis gépekkel visszaszivattyúzzák a Liptovska Mara-i tározóba. A felesleges vizet a Besenova-i erőtelepen két, rendszerint alapüzemben dolgozó csőturbinán engedik át. Ezek összes teljesítménye 4,3 MW, mivel az esés és a kiépítési vízhozam csekély (9,5 m és 40 m

3/s). A telep érdekessége, hogy a vízleeresztő műtárgyat egybe építették a gépházzal. A turbina csarnok felett bukik át a leengedésre kerülő víz, a nyílást szektorgátak zárják el. A Besenova-i telep 1973-ban, a Liptovska Mara-i 1975-ben lépett üzemben. 7. Jeges üzem a Vág rendszerében A korábbi években sok problémát okozott a jég. Az egyetlen járható út az volt, hogy az üzemvízcsatornán ún. sima üzemmel beállítják a jeget, hagyják megerősödni és a jég alatt folytatják a megszokott üzemet. Az összefüggő jégtakaró kialakulása és megerősödése után mesterségesen vízlengéseket állítanak elő a csatornában annak érdekében, hogy a jég a csatorna partjaitól elszakadjon, ne tegyen kárt a földművekben és a burkolatokban. Lényegében ma is hasonló módon járnak el, de a helyzet egy kissé javult a vízgyűjtő felső részén megépült két nagy tározó hatásaként. Az árvái és a Liptovska Mara-i tározó a vízgyűjtő felső részéről érkező, viszonylag sok jeget szállító mellékvízfolyások vizét felfogva csökkenti az alsóbb szakaszok jégmennyiségét. 8. A Cierny (Fekete) Vág szivattyús energiatározója A vági rendszer következő, épülő tagja a Cierny (Fekete) Vágón kialakítandó völgyzárógáttal kombinált szivattyús energiatározó. Völgyzárógát és tározó kialakítása azért szükséges, mert a Fekete Vág vízhozama kicsi, ezért a felső tározó mellett alsót is kell létrehozni. A szivattyús energiatározó (SZET) érdekessége számunkra elsősorban az, hogy műszaki paraméterei szinte azonosak a Prédikálószéki SZET-tel. A telep főbb adatai a következők: 40