Hidrológiai tájékoztató, 1980
1. szám, április - Dr. Baka Albert-Thoma Frigyes: Eljárás körtől eltérő görbével határolt sík felület párolgáscsökkentő alakhatásgörbéjének közelítő meghatározására
Fii rcd értelmezése. Egyszerűség kedvéért, minden további következmények nélkül, megvizsgálhatunk egy olyan körlemezt is, amelyre fennáll, hogy mindenegyes egyforma elemi területrésze éppen df nagyságú és így fennáll, hogy F = ndf. (9) A víz felülete felett valamely h magasságban elhelyezett F területű körlemez az alatta levő víz párolgását nyilván valamilyen — a korábban elvégzett kísérletek adataiból (8) kiszámítható — mértékben csökkenti. Található tehát a körszimetria miatt egy, az F körlemezhez tartozó, olyan F ni = ndf le i (10) nagyságú, kör alakú nyílt vízfelület, amelynek párolgása egyenlő az F körlemez — felület alatt valamely h távolságra levő F körlemez — felület a víz párolgásával. Az F 0 r ed redukált felület nagyságát, ezek figyelembevételével tehát általánosságban a következőképpen definiálhatjuk: A vízfelület felett h 0 magasságban elhelyezett adott F 0 felülethez tartozó redukált felület alatt egy olyan — az F 0 felület alakjához hasonló alakú, de annál mindig kisebb — F 0 re (j nagyságú nyílt vízfelületet értünk, amelynek párolgása egyenlő az F 0 felület alatt h n távolságban levő F n felületű víz párolgásával, feltéve a két párolgó vízfelület környezetének azonos voltát (hőmérséklet, légnyomás, légmozgás stb.). £>% értelmezése és szélső értékeinek meghatározása. A körlemez redukciós alakhatásgörbéjének egyenlete. Ha ismerjük F és F r ed nagyságát, akkor a párolgáscsökkentés nagyságát kifejező £>%-ot, célszerűen a U: 2 r g%= F~/ fe d 10 0 (11) kifejezéssel határozhatjuk meg. A kérdés az, hogy az F nagyságú felület esetén, milyen összefüggés áll fenn {?% és h értékei között. Ismeretes, hogy ha a vízfelületre ráhelyezünk egy síkfelületet oly módon, hogy az minden pontban a vízzel érintkezik, akkor a víznek a síkfelülettel érintkező felülete nem párolog. Az előbbiekben tárgyalt körlemezünk esetére vonatkoztatva a kérdéses összefüggést jellemző egyik ismert értékére jutunk, tehát h — 0 esetében F r ea = 0, amely érték a (11) egyenletbe behelyettesítve a e% = 100 - 100% (12) értékét adja. Az F nagyságú körlemezfelületet függőleges irányban eltávolítva a víz felszínétől, a párolgást redukáló hatás csökken, míg egy bizonyos magasságot elérve a redukáló hatás megszűnik. A h = oo esetén pedig F r ea = F, tehát o% = 0%. Célszerűségből ezután ne tekintsük a h értékét mint változót, hanem válasszuk változónak az elemi terület2r részeket általánosabban jellemző U = —— arányt. Az álra talános síkfelület párolgáscsökkenésére jellemző redukciós tényező és ü arány közötti U — f s(q) összefüggés feltételezésünk szerint általánosan valamilyen Sorszám í 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 3,51 3.53 4,00 4,28 5,45 5.54 6,86 7,50 8,81 12,00 22,36 30,00 12,51 19.63 11.49 25.50 33,72 29,48 34,88 43,23 43.64 51,43 68,59 69,88 In 100 — Q (13) U = alakban írható fel. Ha ismerjük a 2. ábrán görbéjével vázlatosan ábrázolt U = f : í(p) függvény egyenletét, akkor bármely U arányhoz megállapítható egy párolgást redukáló c> tényező, s ennek segítségével a körlemez F felületéhez, illetve az általános síklemez valamennyi n-ed részét képező df felülethez tartozó F r ed, illetve d/red felület nagysága is ismeretessé válik. Korábbi tanulmányunk (8) alapján, a (13) egyenlet meghatározására rendelkezésünkre áll 12 db q; V értékpár, melyeket az 1. táblázatban tüntettünk fel. Ezeknek az értékpároknak a felhasználása révén a körlemez redukciós alakhatásgörbéjének egyenlete — a gépi számítások elvégzése után kapott a = 88,190709; b = 0,041021 állandókkal — az In U =88,190709 100 —o ' 0,041021 (14) alakban írható fel. Ennek érvényességére vonatkozólag megemlítjük, hogy a mérések alkalmával 14 °C léghőmérsékletet és 65—75% közötti relatív páratartalmat mértünk. r—- P % 100 . 2. ábra. Körlemez redukciós alakhatásgörbéje 1. táblázat Az U és Q°/ 0 összetartozó értékei /
