Hidrológiai tájékoztató, 1979

1. szám, április - Dr. Dénes György: A Jósva és mellékvizei az Árpád-kori oklevelekben

SZIN • Kopolya í Jósva-t PERKUPA f Lófej-f. ) , Baradla-bg. Vörös , tajta-t Jjl'J* Lepénye j^i 1 AGGTELEK VARBOC TORNAKÁPOLNA l/a ábra. A Jósva és mellékvizeinek mai elnevezése "1" -v Szabadság - bg 1/b ábra. Az Árpád-kori víznevek azonosítása Smilaucr VI. szerint 9 l 2

. 1 í ^ 7 ck 3.,-' 4 5c 1/c ábra. Az Árpád-kori víznevek azonosítása Dénes Gy. szerint Jelmagyarázat: 1. Forrás; 2. Vízfolyás; 3. Völgy, időszakos vízfolyás; 4. Töbör; 5. Dolinató; 6. Település; 7. Barlangszáj hasította ki Teresztenyét, Kovácsi volt (14). Ortvay azonban téved. Ha az oklevélben szereplő név helyes kibetűzése Koyacha, akkor kiejtése annak idején Kojácsa vagy Kajácsa lehetett, és az inkább a régi magyor kajács szóból lenne magyarázható, melynek jelentése 'görbe' (1) ráillik a Jósva jobb oldali kis mellékvizeinek bármelyikére. Smilauer szerint azonban az oklevél szövegében a név helyes olvasása Koyatha, és ezt a szerinte személynévi eredetű nevet viselő patakot ő a Kecskekúti-völgy vízfolyásával azonosítja (15). Ami a név olvasását illeti, valószínűleg igaza van Smilauernek, valóban fluvius Koyatha, tehát Kojata ~ Kajata-patak lehetett e vízfolyás Árpád-kori neve, és az is lehetséges, hogy ez a víznév személynévi eredetű, mert a Kajtár a Kajetán személynév régi változata (2). De teljesen téves és elfogadhatatlan Smilauernek. az a megállapítása, hogy ez a vízfolyás a Kecskekúti-völgy patakja lenne! Szerintem a fluvius Koyatha, a középkori Kajatapatak a teresztenyei határon fakadó Kajta-forrás által táplált Kajta-patak-kal azonos, amely Jósvafő község keleti szélén torkollik jobbról a Jósvába (4). A teresztenyei határjárásban a Kajta-pataktól keletre a vallis Wtyhlepene vocata következik (18). Smilauer a Kecskekúti-völgy egyik jobb oldali mellékvölgyével azonosítja, s a név első felében szláv személynevet vél felismerni (15), én elfogadhatóbbnak látom annak a magyar út szóból való eredeztetését. A név