Hidrológiai tájékoztató, 1979

2. szám, október - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Dr. Szücs Zoltán: A Hajdú-Bihar megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Debrecen) tevékenysége

vízirovarok napszakos helyváltoztatásáról, valamint táplálkozásbiológiai kapcsolatairól. Jól kapcsolódott az előző előadásokhoz az erőteljes .eutrofizációt jelző Stratiodes aloidesen (L.) élő zootekton tanulmányozásáról szóló előadás. A zoológiai vizsgálatok bebizonyították, hogy a kolokán az adott víztér egészéhez képest jellegzetes szubszisztémát hoz létre. Ezen az érdekes élőhelyen azonban a hínárfogyasztó zootekton szervezetek csak kis biomassza értékkel fordulnak elő. A Balaton halállománya évtizedekre visszamenőleg csökkenő tendenciát mutat. A következő előadás ezt a kérdést vizsgálta nagy részletességgel, és szakmai hozzáértéssel. A szerző által számított regresszió analízisértékek a halállomány szintentartásához hasznos támpontokat nyújthatnak. A XX. Hidrobiológus Napok a következő *,A hidrobiológia jelentősége a környezetvédelemben" címet viselő összefoglaló referátum volt, mely dr. Entz Béla előadásában hangzott el. A nagy tényanyagra épülő korszerű szemléletet nyújtó előadásról a következő gondolatsort idéznénk: „...maga a hidrobiológiái kutatás, és annak kutatási eredményei, valamint az ezekre alapozott javaslatok önmagukban nem orvosolják a vizek romlását, és nem enyhítik vízikörnyezetünk veszélyeztetettségét. Ha a ténymegállapításokat és javaslatokat nem követik a szükségszerű hatósági intézkedések, sőt netalán látszólagos érdekből, vagy éppen a pillanatnyi haszon reményében tovább folynak, sőt még fokozódnak a vizeink környezetébe történő könynyelmű beavatkozások, amilyeneket a Balaton körül sajnos nap, mint nap tapasztalunk, mindezek a természetes viszonyok további romlásához, és a vizek fokozott tönkretételéhez vezetnek. Mindezek pedig előbb vagy utóbb katasztrófát fognak előidézni." Az összefoglaló előadás után érdekes beszámolók hangzottak el a víziszervezetek környezetbiológiai adatbankjának létrehozásáról, valamint a hidrobiológia jelentőségéről a közegészségügy gyakorlatában. Nagyon alapos, és hosszantartó algológiai vizsgálatainak eredményeit ismertette szakosztályi elnökünk, dr. Hortobágyi Tibor professzor, aki többek között kimutatta, hogy a Duna vízminősége az utóbbi években tovább romlott, mely tényt az oligo-bétamezoszaprobiont szervezetek csökkenése, és alfa, valamint poliszaprobiont algafajok térhódítása jelzett. A Tiszai Vegyi Kombinát ipari és kommunális szennyvízzel terhelt eleveniszapos tisztítójában végzett algológiai vizsgálatok eredményeiről adott számot a következő előadás, majd a Keleti főcsatorna és a TVK szennyvíztisztító rendszeréhez kapcsolódó utótisztító tórendszerében végzett zooplankton-vizsgálatokról hallhattunk értékes előadásokat. A tavikagyló (Anodonta cygnea L.) populáció környezetvédelmi vizsgálatával foglalkozó beszámolóból értesülhettünk, hogy a nagyiváni Darvas tóban egyetlen kagylófaj él, s a populáció egész struktúrképe egy öregedő állomány benyomását kelti. Ezek után a Budakeszi Szennyvíztisztító Telep kísérleti vizsgálatáról, a 2,4 D-t tartalmazó Dikonirt gyakori planktonrákokra kifejtett mérgező, és károsító hatásáról, a halastavak iszapvizsgálatának jelentőségéről és a Pécsi Vízmű utótisztító tavainak hidrozoológiai, ökológiai viszonyairól hallottunk gondolatébresztő beszámolókat. A Hidrobiológus Napok keretében egynapos tanulmányi kirándulásra is sor került. A résztvevők megtekintették a VITUKI balatonszemesi kutatóállomását, a fonyódi szennyvíztisztító halastórendszert és a Balatonfelvidék hidrobiológiái, valamint kulturális nevezetességeivel is megismerkedhettek. A tanulmányi kirándulás vezetője dr. Entz Béla volt, aki mint a Balatonvidék kiváló ismerője mindenkor élményszerű előadásban ismertette a legfontosabb látnivalókat. A hivatalos szakmai programon kívül az esti órákban két szakmai film vetítésére, és egy színes diaképekkel illusztrált útibeszámolóra is sor került, inelyek jól kiegészítették a tudományos programot, és egyben kellemes szórakozást nyújtottak. A XX. jubileumi Hidrobiológus Napok rendezvényén több mint 110 résztvevő előtt 38 előadás hangzott el. Az előadásokat minden esetben hozzászólások és nemegyszer élénk vita követte. A résztvevők ily módon szinte teljes keresztmetszetét kapták az egyre magasabb színvonalú hidrobiológiái kutatásoknak, és a gyakorlati biológiai vízminősítés fejlődésének. Zárszavában így összegezte dr. Hortobágyi Tibor szakosztályi elnökünk a négynapos konferencia legfontosabb tapasztalatait, majd megköszönte a szervezők lelkes és eredményes munkáját. Dr. Andrikovics Sándor A Hajdú-Bihar megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Debrecen) tevékenysége Magyarország ezredik községi vízművét 1975. május 6-án Körösszegapátiban adta át Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ez nagy nap volt nemcsak vállalatunk, hanem egész országunk életében is. Nemcsak a körösszegapátiak ünnepe volt az ezredik falusi vízmű elkészülése, hanem a szocializmust építő hazánk eredményének ünnepe is. Amíg eljutottunk eddig, nagy utat tettünk meg. A felszabaduláskor a megyében — Debrecen kivételével — nem volt közműves vízellátás, s így csatornázás sem. Ma már 78 településen van a megyénkben közüzemi vízellátás, melyet 70 vízművel látunk el. A megye lakosságának mintegy 78%-a részesül közüzemi vízellátásban. Nem ilyen kedvező a helyzet szennyvízelvezetés, illetve tisztítás terén. Jelenleg 12 településen van csatornamű, míg egy településen jelenleg építés alatt áll. A lakosságnak csak mintegy 8%-a él közműcsatornával ellátott területeken. Vállalatunk az 1959. évben alakult — kiválva a jogelőd Debreceni Vízművektől — s kezdetben kútfúrási és építési tevékenységet folytatott. Az első vízművek üzemelését 1963-ban kezdtük el. Különösen az V. ötéves tervidőszak volt az, amelyik dinamikus fejlődést biztosított. Ebben a tervidőszakban szinte minden téren megháromszorozódott a vállalat tevékenysége azzal, hogy mintegy 40 településen ekkor épült meg a vízmű. E nagyszabású' fejlődés eredményeként a tervidőszakban a megye minden településén lesz vízmű, — ezzel minőségileg elsők leszünk az országban — mely alapjaiban biztosítja a lakosság 90%-os ellátását. A szennyvízelvezetés és tisztítás terén még egy-két településen épülhet meg a csatornamű. Főtevékenységünk a víz- és csatornaszolgáltatás. Fürdőket nem üzemeltetünk. Feladataink ellátását ebben a tervidőszakban decentralizáltuk. Megépült már a berettyóújfalui- és a püspökladányi üzemmérnökség. Kialakítás alatt áll a megye északkeleti részét ellátó üzemmérnökség is. A végzendő feladat nagyságrendjét érzékelteti, hogy 1450 km vízvezeték-hálózatunk, 65 km szennyvízhálózatunk üzemeltetését kell biztosítani. A vízmérővel ellátott bekötések száma 48 000 db, a szennyvízbekötések száma 7Ó0 db. 31