Hidrológiai tájékoztató, 1979

2. szám, október - EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Sallay Katalin: Összefoglaló ismertetés a "Vízgazdálkodás-Településfejlesztés 78" című konferenciáról és szemináriumról

összefoglaló ismertelés a „Vízgazdálkodás-településfejlesztés '78" című konferenciáról és szemináriumról A vízügyi adottságok a területi tervezésben jelentős — egyrészt aktív, alakító, másrészt passzív, kiszolgáló — szerepet játszanak. A vízgazdálkodás és a térszerkezet, területfelhasználás sokoldalú kölcsönhatását mindkét szakterület művelőinek többsége felismerte és kölcsönösen keresik a kapcsolatot, kutatják a tervezés összehangolásának a lehetőségét, módozatait. Ez az igény, mely már eddig is számos részterületen eredményezett együttműködést, 1978. szeptemberében együttes szakmai konferencia és szeminárium összehívásához vezetett, mely mindkét részről a szakemberek széles körét mozgósította. Az OVH és az ÉVM 1976. őszén megállapodott a konferencia szükségességéről, fő célkitűzéseiről és a konferencia fölötti védnökség kölcsönös vállalásáról. A rendezésre a Magyar Hidrológiai Társaságot és a Magyar Urbanisztikai Társaságot kérték fel. E szervek, valamint a konferenciának otthont adó Szekszárd város képviselőiből ezután Előkészítő Bizottság alakult. A fő témakörök megfelelő szakmai előkészítésére kerekasztal beszélgetés összehívására került sor 1977. szeptemberében. Az eredményes vita nagymértékben megkönnyítette az ezután alakult Szakmai Bizottság munkáját, elsősorban a konferencia témaköreinek végleges kijelölését. A konferenciára 83 dolgozat érkezett be és még a konferencia megnyitása előtt eljutott a résztvevőkhöz. A dolgozatok a kiválasztott 4 fő témakört sokoldalúan, számos nézőpontból megközelítve felölelték, megkönynyítve ezzel a generál reporterek összefoglaló munkáját. Az országos konferencia és szeminárium lebonyolítására Szekszárdon, 1978. szeptember 13—16: között került sor. Az első napon a szakmai szemináriumok folytak. Mind a négy szekció-ülésen élénk érdeklődés nyilvánult meg. Az I. szekció témaköre: „Településhálózat és nagytérségi vízgazdálkodás", melyre 20 dolgozat érkezett be. Itt elsősorban az országos, illetve a nagyobb térségeks re, régiókra kiterjedő területrendezés és területfejlesztés, valamint a vízgazdálkodás összefüggései; a távlati vízigények és kielégítésük lehetőségei; a várható szennyvízmennyiség és tisztításuk valószínű mértéke: a vízügyi nagylétesítmények és környezetük; a vízzel kapcsolatos üdülőkörzetek komplex fejlesztése volt a téma. Hangsúlyt kapott a tervezés módszereinek öszszehangolása, a közös tervezés lehetőségeinek, módozazatainak a kutatása valamennyi felsorolt területen. A II. szekció „ Vízügyi szolgáltatás és településfejlesztés" a településen belüli vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás és belvízelvezetés kérdéseit részletezte. E témakör a szakemberek széles körét érintette, ide érkezett a legtöbb (34 db) dolgzat is. A dolgzatok túlnyomó többsége túllépett a szűkebb szakmai problémákon és — megértve a konferencia alapvető célkitűzését — elsősorban a település és a vízügyi szolgáltatás kölcsönhatásaival foglalkozott, igyekezett megérteni a másik fél speciális problémáit és kereste az utat a közös megoldásra. Súlyponti probléma volt a II. 15 éves lakásépítési program előkészítése, mivel a tervezett 1,2 millió lakás vízellátása és szennyvízelvezetése igen nagy gond — egyrészt a korábbi tartalékok kimerülése, másrészt a komfortfokozat növekedésével emelkedő fajlagos vízfogyasztási érték, és ezzel együtt az összes vízigény rohamos növekedése következtében. Súlyos feladatok jelentkeznek a települési csatornázás és szennyvíztisztításnál Az ellátottság még városokban is messze nem kielégítő, és emellett megoldásra vár a ritka beépítésű családiházas területeken is a szennyvízcsatornázás igénye. Mind a tömeges telepszerű lakásépítés, mind az ipari területek esetében egyre inkább előtérbe kerül a terület-előkészítés, az előközművesítés fontossága. Ennek elmaradása költséges provizóriumok létesítését, vagy az egész létesítmény használatbavételének jelentős időbeni eltolódását okozza. Szó esett a települések közművesítésének gyakran elhanyagolt területéről, a csapadékvizek elvezetéséről is. A III. szekció címe volt: „Vízgazdálkodás és településfejlesztés környezetvédelmi szempontjai". A beérkezett 24 dolgozat 3 fő téma körül csoportosítható. Az első témakör a vízkészletek, elsősorban a vízfolyások, valamint a karsztvizek közvetlen védelme a települések sokféle szennyező hatásától, a másik kettő pedig a települések környezetével kapcsolatos, és egyrészt a nap mint nap keletkező hulladékok, szennyezések, elsősorban a szennyvíziszapok ártalommentes elhelyezésével, másrészt az elődeink által tönkretett területek rehabilitásával, a további fejlődésbe való bevonásával foglalkozik. Több dolgozat mutatott rá a roncsolt területek, pl. anyaggödrök helyi jelentőségű üdülőterületekké való átalakításának társadalmi jelentőségére. Tárgyalták a dombvidéki településeket és környéküket fenyegető erózió hatását is. A konferenciának otthont adó Szekszárd ért el e téren — jelentős anyagi áldozatok árán — szép eredményeket, melyeket a résztvevőknek módjukban volt megtekinteni. A IV. szekció témája: a „Települések vízgazdálkodásának irányítása és felügyelete" jelentette a legnehezebben megközelíthető témakört a résztvevők számára, az ígért dolgozatokból ide csak 5 érkezett be. Épnek ellenére a szekcióülésen eleven vita alakult ki. A vita során számos probléma került felszínre, melyek a tevékenységi kör és a szervezet heterogenitásából, a nem megfelelő létszámú és felkészültségű szakapparátusból, a megvalósításra fordítható pénz- és építési kapacitás szűkösségéből erednek. Végezetül tekintsük át röviden, hogy a szekció-üléseken korrigált generál reporter-i jelentések és ajánlások, melyeket a konferencia teljes nyilvánossága meghallgatott és megvitatott, milyen főbb feladatokat tűztek ki a területrendezés—területfejlesztés, valamint a vízgazdálkodás rendkívül széles területén tevékenykedő szervek — irányítók, igazgatással foglalkozók, tervezők, kivitelezők, üzemeltetők — elé és milyen kéréseket intéztek a társterületek művelőihez. Az ajánlásokat 25 pont foglalja össze, számos alponttal bővítve. Számos témában kérik a különböző szintű tanácsok közreműködését, esetenként pedig az Országos Tervhivatal, egyes társminisztériumok, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal és az OMFB támogatását. Valamennyi ajánlás felsorolására nincs lehetőség, ezért csak kiragadunk néhány gondolatot, melyek a két ágazat további együttműködése szempontjából jelentősek. Igen lényeges, valamennyi szinten (így országosan, regionálisan és településenként), hogy a tervezési rendszer egységes, a tervek metodikája, időtávlata, készítésük, jóváhagyásuk és végrehajtásuk rendje összehangolt legyen. A konferencián is elhangzottak szerint az egységes metodika-rendszer az ÉVM és az OVH együttműködésével már készül: ez jó alapot adhat majd a további munkákhoz. Igen fontos gondolat, hogy hatékony településfejlesztés csak nagyobb térségek komplex fejlesztésének figyelembevételével valósítható meg. Az aprófalvak, a külterületi lakott helyek vízellátásának járható útja is elsősorban az ún. kis-regionális rendszerek kiépítése. Ezek megvalósítása pedig egyre inkább sürgető, mert a prognózis szerint a ma még sok helyen ivóvízként használt talajvíz kb. 10 éven belül erre a célra alkalmatlanná válik. Igen súlyos célkitűzés az OVH részéről, hogy 1990-ig valamennyi fejlesztendő települést közműves vízellá29