Hidrológiai tájékoztató, 1979

1. szám, április - Dr. Papp Ferenc: Megkezdte működését a Magyar Hidrológiai Társaság Környezetvédelmi Bizottsága

miféle forrásról. Ott a lankás dombhajlaton, egy fűzfabokor tövénél csörgedező víz nem más, mint egy ma is vizet szállító római vízvezeték. Ennek egyik leszakadt tetőlemeze elzárta a víz további útját, s a víz feltört a fűzfa gyökerei mentén. A római vezetéket bekötötték egy kútgyűrűs aknába, túlfolyóvezetéket építettek hozzá vízmérőórával és ma is működik. A vízvezeték felső szakaszának feltárása jelenleg is folyamatban van. Az eredőjét, a forrását keressük. Feltételezhetően e vezeték lett volna a völgy gyű j tő vezetéke. A bozsoki völgy másik két forrását a Kétágú-t és a Hideg-forrást az 1973. évben foglalták. Ezeknél római korú bekötővezetéket, vagy ezek nyomát nem észlelték. Ma Bozsok község lakosságát látják el ivóvízzel. A velemi vízmű mindkét galériájának hozama az 1973. évi csapadéktalan ősz és tél után 1974 tavaszán erősen lecsökkent. Sürgősen intézkedni kellett a már korábban befoglalt Szentkuti-forrás vizének gravitációs vezeték segítségével, a víztárolókba és a lakossághoz való juttatásáról. A forrás előtt mintegy 30—40 m-re egy elég jó állapotú újabb római vízvezeték keresztezte a munkaárkot. A római vízvezetéken keresztül, annak megbontása után egyre több, nagyobb mennyiségű víz tört elő. Ezzel egyidejűleg pedig a Szentkuti-forrás vízhozama egyre jobban csökkent. Végül is feltártuk a forrást, annak eredőjét és befoglaltuk. Kemény sziklabontásos munka árán sikerült azt a Szentkuti-forrást megtalálni, amelyet a rómaiak is használtak és ma Velem község lakosságának 100 m'Vnap mennyiségű, kiváló minőségű ivóvizet szolgáltat. Feltártuk a bozsoki völgy gyűjtővezetékét, az egyik főágat, amely a Sötétvölgyi-patak és az Arany-patak torkolatánál leltünk s ma az Arany-patak folyik benne pár méteren keresztül. Feltáró és kutató tevékenységünk így tehát a bozsoki völgy felső szakaszára korlátozódott, de ezzel és eredSAVADIA -4AQUAEDUCTUSA SS A • \ ' ''/ \ 1 ip t vA i uv ' •! f ' ' flV; • • / l / ÍHtftaflB 'J ; " pira •<vr s- # L 2. kép. Savaria aquaeductusa (helyszínrajz) ményével bizonyítottuk, hogy a rómaiak alapos munkát végeztek. Összegyűjtötték a két völgy (a rohonci és a bozsoki) jó forrásainak vizét, és ezt szállították be a 2. képen bemutatott térképvázlaton szereplő vízvezetéken Savariába. E tanulmány közzétételével meg kívántam emlékezni a téma korábbi és jelen időbeni kutatóiról: magyarokról és osztrákokról egyaránt. Emlékeztetni szerettem volna e sorok olvasóit mint szakmabeli, hajdani városunk, a római kori Savaria már akkor is korszerűnek mondható vízbeszerzéséről és vízellátásáról, amely a római kultúra velejárója volt. Sablauer Elek Megkezdte működését a Magyar Hidrológiai Társaság Környezetvédelmi Bizottsága A Társaság 1977. szeptember 27-i közgyűlésének határozata alapján 1977. december hónapban alakult meg a Környezetvédelmi Bizottság. Elnöke: dr. Papp Ferenc, az Országos Vízügyi Hivatal Környezetvédelmi Főosztályának vezetője; Titkára: Puskás Mária, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Környezet- és Vízminőségvédelmi Osztályának vezetője. A Bizottság fő célkitűzése, hogy elősegítse és összehangolja a szakosztályok és a területi szervezetek környezetvédelmi tevékenységét, kezdeményezzen és részt vegyen a Társaság szakterületét érintő ágazatok környezetvédelmi feladatainak társadalmi úton való elősegítésében. A Bizottság feladatának tartja a környezetvédelem, és ezen belül a vízikörnyezetvédelem vonatkozásában: — a vizek, mint természeti erők által okozott károk elleni védelem; — a váratlanul jelentkező vízszennyezések és vízminőségi károk elhárítása; — a vizek mennyiségi és minőségi védelme kérdéseivel, feladatainak megoldásával összefüggő társadalmi, műszaki módszereknek keresését, vizsgálatát, ezek megvitatását, elterjesztését, ajánlások, megállapítások, adatok és eredmények közzétételét. Hasonlóan foglalkozni kíván a Bizottság azokkal a kérdésekkel is, amelyek á vízzel való kapcsolat és kölcsönhatás miatt a vízi környezetre hatással vannak, vagy azt érintik. Ilyenek: — a környezeti elemek (föld, talaj, levegő, élővilág, növényzet, erdő, táj stb.) védelmére és fejlesztésére vonatkozó kérdések; — a települési környezet, a vízzel kapcsolatos infrastruktúra (terület, vízfolyás, tórendezés kialakítás, üdülés, szabadidő-eltöltés stb.) feltételeinek megteremtésére vonatkozó kérdések. Az előzőekben leírt vízikörnyezet-védelmi és vízi környezet alakítási kérdéseket abba a keretbe kívánja beállítani, amelyeknek megnyilvánulási területe a vízgyűjtő, a maga teljes és komplex, kölcsönösen egymasra ható vízgazdálkodási alapjával. A Környezetvédelmi Bizottság évi munkatervének megfelelően részt vesz, illetve közreműködik — igény esetén — a szakosztályok és területi szervezetek környezetvédelmi témájú rendezvényeinek lebonyolításában. Dr. Papp Ferenc 7