Hidrológiai tájékoztató, 1979

1. szám, április - Dr. Salamin Pál: Hozzászólása Vargáné Patkós Margit: "A Kurca szentesi szakaszának környezetvédelmi problémái" című előadásához

4. Javaslatok Ma már nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a Kurca környezetszennyezését csak megfigyeljük és regisztráljuk, hanem konkrét beavatkozások és cselekedetek is szükségesek. A nagymértékű szennyezés és az állóvízjelleg következtében az eutrofizálódás jelei mutatkoznak, amely — tudjuk — exponenciális folyamat. E folyamat kibontakozását, előrehaladását célozzák megakadályozni javaslataink. Szennyvízbevezetések fokozatos megszüntetése. A közvetlen szennyvízbevezetésk, amelyek a Kurca bal oldalán vannak (mintegy 8—10 db) a Kurcával párhuzamos utcai szennyvízcsatorna megépítésével kiiktathatók, erre beköthető lenne a szociális otthon szennyvize is. Az autóbuszállomás szennyvizét rá lehet kötni a városi csatornára. A Kórház területén levő gyaloghíd melletti szennyvízbevezetést közegészégügyi szempontból is meg kell szüntetni, rá kell kötni a kórházi csatornahálózatra. A Kurca jobb oldalán levő koncentrált szennyvízbevezetéseket (kórház, laktanya, sporttelepek, úttörőház stb.), ide sorolva a Vecseri fokra csatlakozókat is (Ifjúsági lakótelep, Kontakta stb.) csak az északnyugati városrész gyűjtőcsatornájának kiépítése után lehet megszüntetni, de addig is a meglevő tisztítóberendezéseik, ülepítőik fokozott tisztítási, ürítési és karbantartási munkálataival javítható lenne a jelenlegi helyzet. Csökkenteni lehetne a bevitt szervesanyagmennyiséget. Lényeges még a központi szennyvíztisztító telepről befolyó, nem kellő hatásfokkal tisztított szennyvíz bevezetésének kérdése. A Talomi tartály tehermentesítése érdekében a bevezetést ki kellene zárni a tartályból, amelynek három egyenértékű módozata is lehetséges: szennyvízbetorkollás Talomi tiltó alá helyezése; Talomi tiltó szv. betorkollás fölé helyezése; szennyvízbevezetés a Tiszába. A megfelelő megoldás kiválasztása gazdasági oldalról közelíthető meg. Hévizek károsító hatásának kivédése. Az alábbi megoldások lehetségesek: A csurgalék és a másodlagos hévizek, a hasznosító helyek közelében levő, mélyfekvésű területeken kialakított tározókban való összegyűjtése és tározása, majd az öntözési idény befejeztével a Kurcán keresztül a Tiszába történő gyors leürítése a szakaszmérnökség ellenőrzésével. A hévizek összegyűjtése és a Tiszáig kiépített zárt csővezetéken keresztül a folyóba történő folyamatos bevezetése. A hévizeknek a felsőpannóniai homokrétegekbe való visszasajtolása, speciális vízvisszanyomó rendszer segítségével. Parterózió elleni védekezés. Legcélszerűbb módja az erodálódott mederszakaszok távszállított földdel való feltöltése és az új feltöltés biotechnikai módszerekkel való bevédése. A feltöltés a későbbiek során sétányként is használható. Az alkalmazott biotechnikának ehhez a funkciójához is igazodnia kell. Korábbi tapasztalatok szerint a biotechnikai rézsűvédelem a hagyományos kőszórással szemben fm-ként 300 Ft-tal olcsóbb, ugyanakkor esztétikusabb és tájbaillőbb. Egy belterületi szakaszon a biotechnikai módszer már elkészült, a sétányok továbbépítése esetén mindkét oldalon javasolható alkalmazása. A parterózió csökkentése érhető el (a biotechnikával nem védett külterületi szakaszokra is) a téli félévben is magasabb vízszint tartása mellett, a belvizes érdekek sérelme nélküli mértékig. Ezzel egyidejűleg a talajvíz beáramlása is csökkenthető, amely — a belterületi szennyezett talajvizek mellett — ugyancsak vízminőségrontó tényező. Műtárgyépítés. Az előzőekben több ízben esett szó a Talomi tiltó áthelyezéséről, amely a Kurca 19 + 097 szelvényéből a 21 + 672 szelvényébe való áthelyezését jelenti. Ezzel két jelentős szennyezőforrás (városi szenny- és fő csapadékvízbevezetés) kirekeszthető lenne a Talomi tartályból. A 21 + 672-es szelvényben vasbeton dűlőúti híd van, erre a tiltó ráépíthető lenne, így jelentős költségmegtakarítást érhetnénk el a két előbb említett betorkollás jelenlegi Talomi tiltó alá való bevezetésének költségéhez viszonyítva. A tiltóáthelyezés következményeként a fenti szelvény alatt 48 cm-rel alacsonyabb alvízszint alakulna ki a jelenlegi üzemi vízszintnél. Ezért át kellene építeni a közúti áteresztőt és mélyíteni 2 db csatornát (összesen kb. 1,5 km hosszban), hogy a kapcsolódó öntözővíz-kivételekhez gravitációs úton öntöző vizet lehessen juttatni. Meg kell említeni, hogy a 48 cm-es vízszíncsökkentés hatására fölöslegessé válna a Nagy völgyi-csatorna szivattyú telepe, mert a csapadékvizek gravitációs bevezetése biztosított lenne. Műtárgyépítési igényként jelentkezik még a tartály felső tiltójánál javasolt széles betonküszöb megépítése, mely a víz levegőztetése érdekében célszerű feladat. Az öntisztítóképesség fokozása. A medermélyítés mellett — amely magában már öntisztító képesség javító tényező — szóba jöhet még az átöblítés; a levegőztetés, amelyek ugyan költségigényes beavatkozások, de eredményesen befolyásolják a víz öntisztuló képességét. A vízfolyás környezetének alakítása. A Kurca élővízzé válásának kedvező mikroklimatikus hatását még csak fokozhatja a vízpart mellett kialakítható parksáv, amely ne szorítkozzon csak a városon belüli területre, hanem a két tiltó között kb. 8,7 km-es szakaszra. Az élővíz jelleg visszaállítása (kotrás, szennyező források kizárása stb.) lehetővé teszi a vízisportélet további fejlesztését (evezés, kajak, kenu sport). Természetesen ez irányú fejlesztés is anyagi erők ráfordításával lehetséges, de az alapfeltétel megléte már kényszerítő erővel hat. A város és vízfolyás kapcsolata. A Kurca és a város nem egymástól elszigetelt elemek, hanem egymás szerves kiegészítői. A Kurca zöldsávjának összekapcsolása a város levegős útjaival, egyik elengedhetetlen feladat. A rendezési terv már ezeket a szempontokat vette figyelembe. Jó volna, ha a Kurca-part Szentes város parkos, virágos sétáló főutcája lenne, ahova az emberek szívesen járnak, mert a jó levegő és a kellemes környezet „gyógyszerként" hat az idegekre. IRODALOM SALAMIN P.: Környezetátalakítási terv a Kurca-vlzfolyás térségében. Hidrológiai Tájékoztató, 1977. 63—67. Hozzászólás Vargáné Patkós Margit „A Kurca szentesi szakaszának környezetvédelmi problémái" című előadásához Véleményem szerint helyesebb, ha a Kurca környezetvédelmi problémáit nem szűkítjük le a Kurca szentesi szakaszára, hanem a rendezést, a védelem kérdései az egész Kurcára kiterjesztjük. Mi ennek az előnye? 1. Vízgazdálkodási szempontból jobb eredmény érhető el, ha egy teljes vízfolyással, illetve csatornával foglalkozunk. 2. Az egész Kurcára terjesztve ki tevékenységünket, munkánk több ember életét érinti (ma Szentesen 33 400 fő él, távlatban az egész Kurcát véve figyelembe a térségben 60 000 fővel számolhatunk 2000-re. 3. Nagyobb jelentőségű munka esetében nagyobb állami támogatás remélhető. Az utóbbi megjegyzésünkhöz kapcsolódik javaslatunk: „Érdemes lenne a Kurcát és a mellette levő területi sávot, valamint a Kurca melletti települések területét (Szentes mellett a többi települését is, pl. Szegvárt, Mindszentet stb.) délalföldi környezetvédelmi mintaterületté nyilvánítani." Egy ilyen javaslat hasznos lenne, hiszen egy egészen más jellegű vízgazdálkodási mintaterület létesítéséről ilyen címmel ír a Népszabadság (1977. április 13-án) „Hárommilliárd forintos fejlesztéssel mintaterület lesz a Körösök vidéke". Dr. Salamin Pál 49