Hidrológiai tájékoztató, 1979

1. szám, április - Farkasné Erdődi Erzsébet: Kisköre, Leninváros és Gárdony-bikavölgyi hévízfeltáró fúrások ismertetése

lehetőségekre egy-egy területre vonatkozóan jó közelítéssel megadható a várható vízhozam, hőmérséklet, vízkémiai összetétel. Ezeken a területeken — pl. a Délkelet-Alföldön vagy a Kisalföldön — igen sok fúrás létesül úgyszólván kockázatmentesen. Más területeken viszont, ahol 20—30 km-es körzeten belül üzemelő hévízkút nem ismeretes, évekig elhúzódik a fúrás lemélyítése, még abban az esetben is, ha a földtani adottságok egyértelműen bizonyítják a feltárás sikerességét. Lényegében az alább ismertetett fúrások esetében is több évig húzódó kérdések oldódtak meg. A kiskörei hévízkút. Telepítésének gondolata 1967ben merült fel, de beruházási-keret hiányában kivitelezésére évekig nem került sor. Időközben a jásakiséri Kossuth TSZ területén 1972-ben hévízfeltárás mélyült, igen kedvező eredménnyel. Bár ez a fúrás a Kiskörén tervezettől nagy távolságban létesült, dr. Korira Kálmán előtanulmányában a felsőpannóniai homoksorozat mélyszintjeit 1200 m körüli mélységben jelölte meg, 1400 m-es feltárási előirányzattal. A földtani felépítés pontosabb megismerése, a hasznosítható hévíz mennyisége, minősége, hőmérsékletének meghatározása volt az elsődleges cél, ugyanakkor a kiskörei üdülőövezet strandolási lehetőségének biztosítása. A kút kivitelezésére végül is az Országos Vízügyi Hivatal által biztosított keretből került sor, a községtől északkeletre, a Jászági-főcsatorna mellett. Tervezését és kivitelezését a Vízkutató- és Fúró Vállalat végezte. A munkálatok 1976. április 10-én kezdődtek: rotaryrendszerű jobböblítéses fúrással, egy darab magmintavétellel. A fúrás során a technikai rakatok, valamint a szűrőcső beépítése előtt karotázs vizsgálatot végeztek: ennek alapján határozták meg a szűrőzendő szakaszok helyét. A fúrás talpmélysége 1242,0 m, a szűrőzött szakasz 1027,0—1138,0 m között van, öt szintben. A szűrőzött rétegekből maximálisan 1560 l/p vízmennyiséget lehet kitermelni a felszín alatti —16,5 m-es üzemi vízszinten. A kút nyugalmi vízszintje +11,0 m ós +1,4 m-es üzemi vízszinten 880 l/p vízmennyiséget biztosít. A víz hőmérséklete 60 °C, az 1190 m-ben mért talphőmérséklet pedig 66 °C. A kútban a VIKUV kútvizsgáló osztálya által készített hozameloszlási görbe alapján a 880 l/p állandósult kifolyó vízhozam mellett a szűrők az alábbiak szerint termelnek: szűrőzött szakaszok l/P % 1027,0 m-től 1032,0 m4g 28 3,18 1043,0 m-től 1054,0 m-ig 402 45,65 1064,5 m-től 1068,5 m-ig 60 6,81 1080,0 m-től 1104,0 m-ig 255 28,97 1128,0 m-től 1138,0 m-ig 135 15,34 A metánra vonatkoztatott gáz-víz viszony értéke: GVV (CH,) = 220,68 Nl/m

3 Az OKI szakvéleménye szerint: sok oldott szerves anyagot tartalmazó, alkáli-hidrogénkarbonátos hévíz, melynek metekosav-tartalma is jelentős. Kátrányos szaga a víz felhasználását megnehezíti. A leninvárosi hévízkút. Megvalósítását a Tiszai Vegyi Kombinát kezdeményezte 1971-ben, strandfürdő-versenyuszoda megépítése céljából. A leninvárosi hévíztermelési lehetőségekre vonatkozó tanulmányt dr. Kaszap András készítette. A földtani ismeretek és a 15—20 km távolságban lévő nagy mélységű hévíztermelő kutak és geofizikai mérések alapján két lehetőséget dolgozott ki. Az első, biztonságosabb megoldás a felsőpannóniai rétegek mélyszintjeinek feltárására vonatkozott: 1200 m-es fúrás telepítésével, 1000 l/p 50 °C víz kinyerésére. A hévíznyerés másik módozata a medencealjzat feltárása 2500 m-es fúrási előirányzattal 90 °C víznyerési lehetőséggel. A TVK a 2500 m-es fúrás költségeit nem tudta vállalni, így az 1200 m-es fúrás tervezésével és kivitelezésével a VIKUV-ot bízta meg. A munka 1976. január 21-én kezdődött meg, a várostól északra, a Sajó árvízvédelmi töltésétől délre, a strandfürdő részére kijelölt területen. A fúrás jobböblítéses rotary-rendszerrel, öt szakaszban előírt magmintakivétellel történt. Itt is, mint az előző fúrásnál, a technikai rakatok és a szűrőcső beépítése előtt karotázs vizsgálattal állapították meg a szűrők helyét. Az 1177,0 m-es talpmélységű fúrásban 921,0—1158,0 m közötti szakaszban hét vízadóréteget szűrőztek be. A kút maximális vízhozama 1200 l/p a felszín alatti —13,6 m-es üzemi vízszinten. A kifolyó víz mennyisége 840 l/p a felszín feletti +0,6 m-es üzemi vízszinten; a nyugalmi vízszint +17,0 m. A víz hőmérséklete 58 °C, 1173,8 m-ben mért talphőmérséklet: 64,5 °C. A kútban felvett hozamelosztási görbe alapján 800 l/p kifolyó vízhozam mellett a szűrők az alábbiak szerint termelnek: l/P % 85 10,62 nem termel 169 21,13 20 2,5 nem termel nem termel 526 65,75 szűrőzött szakaszok 921,0 m-től 926,0 m-ig 946,5 m-től 949,0 m-ig 993,0 m-től 1002,0 m-ig 1058,0 m-től 1062,0 m-ig 1073,5 m-től 1077,5 m-ig 1084,0 m-től 1091,0 m-ig 1123,0 m-től 1158,0 m-ig A metánra vonatkoztatott gáz-víz viszony értéke: GVV (CH,,) = 295,43 Nl/m

3 Az OKI szakvéleménye szerint, alkálikloridos és hidrogénkarbonátos hévíz, mely jodid-ion-tartalma következtében a jódos gyógyvizek csoportjába sorolható. A fúrások által harántolt rétegsor és korhatárai. Tekintettel arra, hogy mindkét fúrást jobböblítéses rendszerű, igen rossz mintavételi lehetőséget biztosító — magmintát jószerével nélkülöző — módszerrel mélyítették — elsősorban karotázsszelvényre alapozott szintezés végezhető el. Sajnos a fúrásból kikerült magminták faunát nem tartalmaznak —, a furadékminták a karotázsszelvénnyel aránylag jól egyeztethetőek voltak. A mintaanyag karotázsszelvénnyel történt kiértékelése alapján a kiskörei fúrás földtani kora és összevont rétegsora a következő: 0,0 m-től 10,0 m-ig holocén-pleisztocén: homokos anyag; 10,0 m-től 424,0 m-ig pleisztocén: homok (túlnyomórészt középszemcsés, 285—309 m között durvaszemcsés), iszapos homok, iszapos agyag, agyag; 424,0 m-től 898,6 m-ig levantei: agyag, iszapos agyag, iszapos homok, 3—4 m-nél nem vastagabb homokrétegekkel ; 898,6 m-től 1242,0 m-ig felsőpannóniai: homok (túlnyomóan középszemcsés kevés durvaszemcsével), iszapos homok, iszapos agyag, agyag; A leninvárosi fúrás földtani kora és összevont rétegsora: 0,0 m-től 0,4 m-ig holocén: agyag 0,4 m-től 203, 6 m-ig pleisztocén: kavicsos-murvás homok, homok, vékony iszapos homok, iszapos agyag közbetelepüléssel; 203,6 m-től 479,0 m-ig levantei: agyag, iszapos agyag, iszapos homok közbetelepült homokréteggel; 479,0 m-től 1177,0 m-ig felsőpannóniai: homok, homokos kavics, iszapos homok iszapos agyag, agyag, több szintben lignit betelepüléssel, 1000 m alatti szakaszban homokkő, agyagmárga. 45