Hidrológiai tájékoztató, 1979

1. szám, április - Dr. Fázold Ádám: Vízminőség-védelmi, tájvédelmi, környezetvédelmi feladatok a Lázbérci Tájvédelmi Körzetben

ben a környezetszennyeződésnek szinte valamennyi veszélye fennáll. A természetvédelmi területek kialakításának tehát a szerepe is nagyobb. Amikor az 1967— 68-as években megépült az 5,8 millió ni

J térfogatú Lázbérci víztározó — mely a Borsodi Regionális vízellátás szempontjából meghatározó tényező — olyan adottságok alapján alakult ki, mely természetszerűleg megkívánta a tározó környezetének kiemelt védelmét. Az ivóvíztározó vízminőségének megóvása érdekében az Országos Vízügyi Hivatal elnökének javaslatára a 9/1975. OTVH számú határozat a Lázbérci víztározót és környezetét Tájvédelmi Körzetté nyilvánította. Ezzel a népgazdasági érdekek olyan összhangja teremtődött meg, melyben az emberi beavatkozás természetátalakító szerepe a társadalmi fejlődés következtében fellépő vízgazdálkodási igény biztosítása mellett a természetvédelem rendeletben szabályozott szempontjait is kielégíti. A Lázbérci Tájvédelmi Körzet (LTK) kiterjedése 8510 ha, mely Nagybarca, Bánhorváti, Dédestapolcsány. Nekézseny, Sáta, Borsodbóta, Sajómercse, Sajóvelezd, Uppony községek közigazgatási területén fekszik. Ezen belül a Lázbérci Víztározó vízfelülete, a tározó belső és külső védőövezete, valamint az Upponyi-szoros szigorúan védett terület. A hidrológiai védőövezet 3470 ha, a környezetvédelmi védőövezet pedig 4357 ha, területet foglal magába. A Tájvédelmi Körzet túlnyomórészben erdő- és szántóterület és kisebb részben rét, legelő és gyümölcsös. Művelési ág szerinti megoszlása: Erdő Szántó Rét, legelő Gyümölcs, szőlő, egyéb 4164 ha, az összterület 2560 ha, az összterület 1405 ha, az összterület 380 ha, az összterület 49% 30% 16% 5% A Tájvédelmi Körzet rendeltetése a víztározó vízminőségének megóvása, az Upponyi-hegység tájképi értékeinek védelme, a geológiai és növénytani ritkaságok megőrzése, a madárvilág háborítatlan fészkelésének biztosítása, a természeti és kulturális értékek bemutatása, a szabadidő, pihenés elősegítése. A tározó vízminőségének megóvása szempontjából alapvető fontosságú a két tápláló vízfolyás — a Bánpatak és Csernely-patak — vízgyűjtő területének védelme. Mindkét patak lakott területeken folyik keresztül, ahol közvetlen szennyeződések érik. A patakok védelmét nemcsak a Tájvédelmi Körzet területén, hanem azokon túl is kiemelten szükséges biztosítani. A Lázbérci Víztározó vízgyűjtő területén ipari szennyező forrás nincs, így a vízfolyásokat az emberi tevékenységből, mezőgazdaságból, állattartásból eredő szennyező anyagok terhelik. Ezek eltávolításában, illetve megakadályoztatásában a lakosság jelentős segítséget nyújthat (1. ábra). A Bán-patak szabályozása Dédestapolcsány belterületén a tározó építésével egyidőben megtörtént, amikor is a patak melletti főbb szennyező források, árnyékszékek, trágyagyűjtők áthelyezésre kerültek. Azóta azonban újabb szennyező forrásokat, trágyagyűjtőket létesítettek a patak partján és sok helyen a házi szemetet is a vízfolyásba dobják. A Csernely- — és Bótai-patak, valamint a Szabadság-telepi árok Uppony belsőségébe eső szakaszai teljesen rendezetlenek. Borsodbóta községben a patakba jutó szennnyeződések (szemét, tárgyagyűjtők, árnyékszék, gazdasági udvarok) Uppony község hasonló eredetű szennyezéseivel a Csernely-patakon keresztül jutnak a tározóba (2. kép). A tápláló vízfolyások vízgyűjtőjén elhelyezkedő községek hasonló típusú szennyeződései arra hívják fel a figyelmet, hogy a lakosság nincs kellő tudatában a vízminőség-védelem jelentőségének. A tanácsok, helyi társadalmi és politikai szervek, valamint az iskolák hatékonyabb felvilágosító munkájával jelentős vízszennyezés-csökkenést lehetne elérni. 1. kép. A Lázbérci víztározó az Eszkála-tetőről (Foto: Greutter) 1. ábra. A Lázbérci Tájvédelmi Körzet vázrajza I. A tájvédelmi körzet határa. I. Szigorúan védett terület, II. Hidrológiai védőövezet, III. Környezetvédelmi védőövezet 2. kép. A Csernely-patak Nekézseny község belterületén (Foto: Greutter) 34