Hidrológiai tájékoztató, 1979

1. szám, április - Tóth József: Felszíni vizeink minősége Fejér megyében (1969-1975)

A területünktől északkeletre 14 km-re levő tapolcafői víznyerőhelyek vízszíncsökkenése és a bányászati vízemelés egyértelmű összefüggése bizonyított. Az 1977-ben bekövetkezett borszörcsöki 5—6 m-es vízszíncsökkenés oka is nagy valószínűséggel a bányászati vízemelés lehet. A karsztvízszín-változás izovonalai Nyirád felé mutatnak. A magyarpolányi csaknem 20 m-es vízszíncsökkenés és a major-kút szintváltozása közötti összefüggés a vizet jól vezető homokos, kavicsos és karbonátos kőzeteken keresztül valószínűsíthető (1. ábra). A devecseri 120—350 m mélységű vízműkutak vízadórétegei a miocén homok és -kavics. A Veszprém Megyei Víz- és Csatornamű megbízása alapján a VIZITERV most készít tanulmányt a devecseri vízbázis bővítéséré. Ebben a térségben is célszerű vizsgálatokat kezdeni a vízszínváltozások regisztrálására. Hasonló vizsgálatokat javaslunk a noszlopi községi vízműkút esetében is. A kút kezdőszintje 178 mBf, talpmélysége 20 m, a vízadóréteg a 12—16 m közötti miocén kavics. A 370 mm 0-jű szűrőcső 11—16 m (167—162 mBf) között helyezkedik el. Az 1973. évi létesítéskor a nyugalmi vízszínt a felszín fölötti 4,6 m-ben volt (182,6 mBf) a felszín fölötti 0,6 m-en 250 l/p kifolyó vizet adott. 5 m-es leszívással a kút maximális hozama 800 l/p volt. Borszörcsök községben egyetlen mélyfúrású kút van, a Petőfi u. 218. sz. alatti 1951. évi létesítésű 93 m talpmélyégű kút, 28 l/p hozammal. Ez a kút ma már alig működik. Kéziszavattyúval felszerelve a nyári időszakban kertlocsolásra alkalmas vizet szolgáltat. A Somlóhegy körüli községekben felsőpannóniai rétegekre települt mélyfúrású kutak vannak: Somlójenőn 1949—50-ben 3 kutat létesítettek 56— 96 m közötti talpmélységgel, a három kút együttes hozama 50 l/p volt a kútkataszter szerint. A Somlóvásárhelyen 1935—49 között 7 mélyfúrású kút mélyült 40—84 m közötti talpmélységgel, 5—100 l/p közötti, átlagosan 49 l/p hozammal. A Somlószőllős Kossuth u. 185. sz. alatti kút 1950ben mélyült, talpmélysége 274 m, a 70 mm 0-jű szűrőcsővel 256—264 m közötti homokrétegek vizét csapolják meg. A kút 1963-ban + 1,0 m-ien 22 l/p kifolyó vizet adott. 4. Javaslat a vízellátásra A baromfitelep vízigénye 10 m

3/nap. Borszörcsök község lélekszáma 648 fő (13). 700 fővel és 100 l/fő és nap vízigénnyel számolva 7 m

3/nap községi vízigény adódik. A majorban 100 m mélység előirányzatú mélyfúrású kút létesítését javasoltuk. A hatósági engedélyezés ügyében illetékes Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság előzetes megbeszéléseink szerint ezzel az előirányzattal egyetértett. A kúttervben kereső mélyfúrást irányoztunk elő, a szűrőzésre alkalmas vízadók kiválasztására pedig komplex geofizikai karotázsmérést javasoltunk. Próbatermelés alapján kerülhet sor a végleges kútkiképzésre. IRODALOM 1. BALOGH K.—KÖRÖSSY L. (1974): Hungárián Midd-Mountains and adjacent areas. in: Tectonics of the CarpathianBalkan regions. Bratislava. 2. BÉLTEKY L.—KORIM K—LIEBE P. <1971): Magyarország hévízkútjai IX. VITUKI kiadvány. 3. BÖCKER T. és MUNKATARSAI (1972—1977): A Dunántúli középhegység karsztvizszint-térképe. VITUKI kiadvány. 4. DANK V.—FÜLÖP J. ÉS MÁSOK (1967): Magyarország paleozóos és mezozóos képződményeinek fedetlen földtani térképe. M = 1 : 500 000 MAFI kiadvány. 5. HAAS J.—EDELÉNYI E.—CSÁSZÁR G. (1977): Mezozóos formációk vizsgálata a Dunántúli-középhegységben. MAFI Évi Jel. az 1975. évről. 6. HEINEMAJMN Z.—SZILAGYI G. (1977): A Dunántúli-középhegység főkarsztvíz-rendszerének szimulációja. BKL. 110. évf. 11. sz. 7. ISTVÁN J.—PALFY J. ÉS MÁSOK (1977): Veszprém megye komplex környezetvédelmi tanulmányterve. OMFB. 20— 7406—Et. Kézirat. 8. MARCZELL F-NÉ SZERK. (1975—1977): Magyarország mélyfúrási alapadatai 1971—1972—1973. MAFI kiadvány. 9. PUCHY R. szerk. (1973): Tectonic map of the CarpathianBalkan Mountain system and adjacent areas. M = 1 : 1 000 000 Bratislava. 10. SZABADVARY L. (1976): Jelentés a Dunántúli-középhegységben 1975. évben végzett komplex geofizikai kutatásról. ELGI kézirat. 11. SZILAGYI G.—SCHMIEDER A. (1974): A Nyirád térségi karsztvízszint továbbsüllyesztésének lehetősége és a várható vízkárok. BKI 13—12/74. sz. kutatási jel. Kézirat. 12. URBANCSEK J. SZERK. (1963—1977): Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere. II—VII. kötet. OVF—OVH kiadv. 13. Magyarország helységnévtára 1973. KSH. kiadvány. Felszíni vizeink minősége Fejér megyében (1969—1975) TÓTH JÓZSEF Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár A Vízügyi Igazgatóságok vízminőség-vizsgáló laboratóriumai mintegy 16 éve, előre meghatározott program szerint, központilag kijelölt mintavételi helyeken ellenőrzik a felszíni vizek minőségét. 16 év alatt számos, a felszíni vizek minőségére utaló adathoz jutottunk. A népgazdasági ágazatok részéről támasztott igények jó kielégítése szükségessé tette a felszíni vizek egységes minőségi kritériumainak és normatíváinak, valamint osztályozásuk elveinek meghatározását, amelyek különösen a szennyvízbevezetések szabályozása szempontjából lényegesek. Részletesebb felvilágosítást erről az érvényben levő KGST-szabvány ad. A szabvány szerint a vizeket négy osztályba soroljuk: tiszta (I.) kissé szennyezett (II.), szennyezett (III.) nagyon szennyezett (IV.). Az említett szabvány előírásai szerint a tárgyévi vizsgálati eredményekből képezett mértékadó értékek alapján minősítjük a felszíni vizeket. A használatos mutatókat és osztályhatárértékeket a következő táblázat tartalmazza: Alkatrész MértékOsztály Alkatrész egység I- 1 II. III. Oldott oxigén mg/l 6 5 3 Oxigén-Telítettség % 75 50 30 Biokém. ox.-igény mg/l 5 10 15 KMn0

4-es ox. fogy. mg/l 10 15 25 Szaprobitási index 1,80 2,80 2,80 felett Összes keménység nk° 20 30 40 Összes oldott anyag mg/l 500 800 1200 Nátrium-egyenérték % 35 40 45 Ammónium NH

4 + mg/l 1 3 10 Fenol mg/l 0,002 0,02 — IV. osztályú az a víz, amely az I—III. osztály normatíváinak nem felel meg. 2* 19