Hidrológiai tájékoztató, 1979

1. szám, április - Váczi Tibor: Az árvédelmi gyapburkolat műtrágyázása

2. ábra. Tetőzés és völgyelés általános esete intervallu­mon belül A vízállásgörbe relatív szélső értékeit a h' = 0 esetben kiadódó másodfokú egyenlet gyökei szolgáltatják: 2 — — b ± yb 2 —3ac 3 a (7) amely szokatlan alakját annak köszönheti, hogy a ben­ne szereplő a, b, c együtthatók a harmadfokú polinom együtthatói. A (7) egyenlet által szolgáltatott két gyök közül azt választjuk ki, amely a tetőzés feltételezett időtartományába esik. Ha az eddig ismertetett eljárást számítógépre programozva, a szélsőérték-keresést min­den adat-négyesre folyamatosan elvégezzük, előfordul­hat a vizsgált intervallumon belül két gyök — egy te­tőzés és egy völgyelés — is (2. ábra). A gyököt (gyököket) az (1) egyenletbe helyettesítve, megkapjuk a keresett tetőző (völgyelő) vízállás értékét is. Magától értetődik, hogy a völgyelés meghatározása­kor érvényes követelmények tükörképei azoknak, ame­lyeket a tetőzéssel kapcsolatban fentebb említettünk, tehát h a > hi és h 2 < h 3 legyen. A Lagrange-féle interpolációs polinom elvileg nem egyenlő időközökben végzett vízállásészlelések esetében is lehetővé teszi a számítás elvégzését, azonban a (2)— (5) szerinti együtthatóknak ilyen esetekben sokkal bo­nyolultabb több tagú kifejezések felelnek meg, ami a számítást megnehezíti. Egyéb okok mellett ez a körül­mény is indokolttá teszi, hogy a Vízrajzi Évkönyvek visszatérjenek a korábbi gyakorlathoz és a reggel 7 órai vízállásleolvasásokat közöljék a semmitmondó napi kö­zépvízállások helyett. Az eljárás bemutatására tényleges adatokkal ellen­őrzött számpéldát mutatunk be. Az 1970. évi körösvi­déki árvíz során a Berettyó szeghalmi mércéjén 2 órán­ként végeztek leolvasásokat. Ezek közül kiragadtuk az alábbi, 24 óránként végzett észleléseket: jún. 12-én 12 órakor jún. 13-án 12 órakor jún. 14-én 12 órakor jún. 15-én 12 órakor 573 cm = 5,73 m 651 cm = 6,51 m 670 cm = 6,70 m 594 cm = 5,94 m (A behelyettesítés során a méter egység kellemesebb, mert kevesebb számjegyet ad.) A 4 mérési pontot az (1) egyenletbe helyettesítve, annak számszerű alakja: h = —0,060 t 3 — 0,115 t 2 + 0,955 t + 5,73 Az első derivált zérus helyéhez tartozó egyenlet két gyöke: ti = —3,03 nap és Í2 = 1,75 nap. Az utóbbit a kezdő időponthoz hozzáadva, a tetőzés ide­je 1970. jún. 16-án 6 órára adódik. A t 2 gyököt az (1) egyenletbe téve, 7i ma x = 6,73 m-t kapunk eredményül. A tényleges észlelések alkalmával jún. 14-én 2 órakor és 4 órakor 6,76 m-t, 6 órakor pedig 6,75 írnt olvastak le. Az eljárás — figyelembe véve az éjjeli tényleges le­olvasások valószínű hibáit is — a gyakorlat igényeit kielégítő pontosságot nyújt mind a tetőző vízállás ma­gasságának, mind időpontjának rekonstrukcióját ille­tően. Az árvédelmi gyepburkolat műtrágyázása VÁCZI TIBOR Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár Magyarországon az árvízvédelmi töltések területe 20 000 ha (Lőrincz, 1978.), az általuk mentesített terület nagysága 23 000 km 2, mely közel az ország területének negyed részét teszi ki. Töltéseink védelmére elsősor­ban gyepburkolatot használunk. Az agrotechnikai be­avatkozások közül a gyepburkolatok műtrágyázása kí­sérletileg alig vizsgált — az 1974-ben megjelent OVH Műszaki irányelvek (Gyepburkolatok 162—74) egy 1954­ben megjelent mezőgazdasági műre hivatkozik — pe­dig a gyep javítás témaköréből ismert a műtrágyázás nagy szerepe. A vizsgálat helye, környezeti viszonyai Vizsgálatainkat árvédelmi töltésen, Dombori térségé­ben állítottuk be. A meterológiai adatokat, mivel nem térnek el lényegesen az átlagtól, nem ismertetem. A 0-tól 40 cm-ig vett talajminták elemzése szerint a pH 8,20 és 8,32 között alakult, ami mérsékelten lúgos kém­hatást mutat. Ez a felső szint 32—44 Arany-féle kö­töttségi számú vályogtalaj. A humusz %-a 2,3—2,5, amely közepes szintnek felel meg. A talaj CaC0 3%-a 12,00—12,50 között változott a kísérleti helyen. A fel­vehető P 20 5 tartalom Egnér—Riehm szerint, a felvehető K 20 tartalom IVehring-el járással került meghatározás­ra és a következő eredményt adta: 4,8—5,8 mg P>0 5 (100 gr. talaj, illetve 13,7—14,2 mg K,0) 100 gr ta­laj. Ennek alapján a talaj foszforellátottsága gyenge, a káliumellátottsága pedig közepesnek tekinthető. A kísérleti hely növényzete elsősorban francia perje és magyar rozsnok. A vizsgálat módszere A kísérlet véletlen blokkelrendezésben, négy ismét­lésben került kivitelezésre, négy év időtartam alatt, azonos helyen. A parcella nagysága 5 mX5 rn, azaz 25 m 2 nagyságú volt. A kísérlet kijelölését és a parcel­lák műtrágyázását kézzel végeztük el. A kísérletben a foszfor és a káliumműtrágya a nitrogéntrágya '/.-j-ad ré­szével együtt ősszel, október 15-ig került kiszórásra. A nitrogén műtrágya % részének kijuttatása tavasszal, március hónapban történt, a vegetáció megindulása előtt. A műtrágyákból a nitrogén 25%-os pétisó, a fosz­13

Next

/
Thumbnails
Contents