Hidrológiai tájékoztató, 1979
1. szám, április - Váczi Tibor: Az árvédelmi gyapburkolat műtrágyázása
2. ábra. Tetőzés és völgyelés általános esete intervallumon belül A vízállásgörbe relatív szélső értékeit a h' = 0 esetben kiadódó másodfokú egyenlet gyökei szolgáltatják: 2 — — b ± yb 2 —3ac 3 a (7) amely szokatlan alakját annak köszönheti, hogy a benne szereplő a, b, c együtthatók a harmadfokú polinom együtthatói. A (7) egyenlet által szolgáltatott két gyök közül azt választjuk ki, amely a tetőzés feltételezett időtartományába esik. Ha az eddig ismertetett eljárást számítógépre programozva, a szélsőérték-keresést minden adat-négyesre folyamatosan elvégezzük, előfordulhat a vizsgált intervallumon belül két gyök — egy tetőzés és egy völgyelés — is (2. ábra). A gyököt (gyököket) az (1) egyenletbe helyettesítve, megkapjuk a keresett tetőző (völgyelő) vízállás értékét is. Magától értetődik, hogy a völgyelés meghatározásakor érvényes követelmények tükörképei azoknak, amelyeket a tetőzéssel kapcsolatban fentebb említettünk, tehát h a > hi és h 2 < h 3 legyen. A Lagrange-féle interpolációs polinom elvileg nem egyenlő időközökben végzett vízállásészlelések esetében is lehetővé teszi a számítás elvégzését, azonban a (2)— (5) szerinti együtthatóknak ilyen esetekben sokkal bonyolultabb több tagú kifejezések felelnek meg, ami a számítást megnehezíti. Egyéb okok mellett ez a körülmény is indokolttá teszi, hogy a Vízrajzi Évkönyvek visszatérjenek a korábbi gyakorlathoz és a reggel 7 órai vízállásleolvasásokat közöljék a semmitmondó napi középvízállások helyett. Az eljárás bemutatására tényleges adatokkal ellenőrzött számpéldát mutatunk be. Az 1970. évi körösvidéki árvíz során a Berettyó szeghalmi mércéjén 2 óránként végeztek leolvasásokat. Ezek közül kiragadtuk az alábbi, 24 óránként végzett észleléseket: jún. 12-én 12 órakor jún. 13-án 12 órakor jún. 14-én 12 órakor jún. 15-én 12 órakor 573 cm = 5,73 m 651 cm = 6,51 m 670 cm = 6,70 m 594 cm = 5,94 m (A behelyettesítés során a méter egység kellemesebb, mert kevesebb számjegyet ad.) A 4 mérési pontot az (1) egyenletbe helyettesítve, annak számszerű alakja: h = —0,060 t 3 — 0,115 t 2 + 0,955 t + 5,73 Az első derivált zérus helyéhez tartozó egyenlet két gyöke: ti = —3,03 nap és Í2 = 1,75 nap. Az utóbbit a kezdő időponthoz hozzáadva, a tetőzés ideje 1970. jún. 16-án 6 órára adódik. A t 2 gyököt az (1) egyenletbe téve, 7i ma x = 6,73 m-t kapunk eredményül. A tényleges észlelések alkalmával jún. 14-én 2 órakor és 4 órakor 6,76 m-t, 6 órakor pedig 6,75 írnt olvastak le. Az eljárás — figyelembe véve az éjjeli tényleges leolvasások valószínű hibáit is — a gyakorlat igényeit kielégítő pontosságot nyújt mind a tetőző vízállás magasságának, mind időpontjának rekonstrukcióját illetően. Az árvédelmi gyepburkolat műtrágyázása VÁCZI TIBOR Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár Magyarországon az árvízvédelmi töltések területe 20 000 ha (Lőrincz, 1978.), az általuk mentesített terület nagysága 23 000 km 2, mely közel az ország területének negyed részét teszi ki. Töltéseink védelmére elsősorban gyepburkolatot használunk. Az agrotechnikai beavatkozások közül a gyepburkolatok műtrágyázása kísérletileg alig vizsgált — az 1974-ben megjelent OVH Műszaki irányelvek (Gyepburkolatok 162—74) egy 1954ben megjelent mezőgazdasági műre hivatkozik — pedig a gyep javítás témaköréből ismert a műtrágyázás nagy szerepe. A vizsgálat helye, környezeti viszonyai Vizsgálatainkat árvédelmi töltésen, Dombori térségében állítottuk be. A meterológiai adatokat, mivel nem térnek el lényegesen az átlagtól, nem ismertetem. A 0-tól 40 cm-ig vett talajminták elemzése szerint a pH 8,20 és 8,32 között alakult, ami mérsékelten lúgos kémhatást mutat. Ez a felső szint 32—44 Arany-féle kötöttségi számú vályogtalaj. A humusz %-a 2,3—2,5, amely közepes szintnek felel meg. A talaj CaC0 3%-a 12,00—12,50 között változott a kísérleti helyen. A felvehető P 20 5 tartalom Egnér—Riehm szerint, a felvehető K 20 tartalom IVehring-el járással került meghatározásra és a következő eredményt adta: 4,8—5,8 mg P>0 5 (100 gr. talaj, illetve 13,7—14,2 mg K,0) 100 gr talaj. Ennek alapján a talaj foszforellátottsága gyenge, a káliumellátottsága pedig közepesnek tekinthető. A kísérleti hely növényzete elsősorban francia perje és magyar rozsnok. A vizsgálat módszere A kísérlet véletlen blokkelrendezésben, négy ismétlésben került kivitelezésre, négy év időtartam alatt, azonos helyen. A parcella nagysága 5 mX5 rn, azaz 25 m 2 nagyságú volt. A kísérlet kijelölését és a parcellák műtrágyázását kézzel végeztük el. A kísérletben a foszfor és a káliumműtrágya a nitrogéntrágya '/.-j-ad részével együtt ősszel, október 15-ig került kiszórásra. A nitrogén műtrágya % részének kijuttatása tavasszal, március hónapban történt, a vegetáció megindulása előtt. A műtrágyákból a nitrogén 25%-os pétisó, a fosz13
