Hidrológiai tájékoztató, 1979

1. szám, április - Mosó Imre: Felszíni vízkezelési technológiai folyamat identifikációs kísérlete félüzemi modellen

dezések és műtárgyak. Beváltnak az a technológia tekinthető, amely a települési (kommunális) szennyvizeket (BOI

5-értékük 250—280 g/m

3) a tervezett terhelési viszonyok és rendeltetésszerű használat, megfelelő karbantartás mellett a megkívánt mértékben képes megtisztítani. A tervezésfejlesztési munkák ütemének gyorsítását a hatóságok ellenőrzővizsgálatainak abszolút mérésadathalmaza indította el. A beváltság kimondása közvetlenül nem igazolható. Az elmúlt 3 évtized takarékossági mozgalmai a szennyvíztisztítás területén egyöntetűen aláméretezésben csúcsosodtak. Ezt igazolja az új, megjelenés előtt álló tervezési irányelvsorozat (OVHMI 127/n és ÉSZ 511), amelyben jellemzett technológiai elemek hasznos reaktorterei a hazai üzemelő berendezések fajlagos méreteinél lényegesen nagyobbak lesznek. így a jelenleg általános túlterhelési jelenségek csökkeni fognak. Az egységesítés egy olyan kollektív munka eredménye lesz, amelyben a hatóságoktól, üzemeltetőktől, kivitelezőktől, gyártóktól és szerelőktől beérkezett vélemények rendszerezése egyben ajánlott mintatechnológiák, azok elemeit jelentő műtárgyak és technológiai berendezések kiválasztásához vezetett el. Ez a nem lebecsülendő eredmény a hazai szaktervező vállalatok és kutatóintézetek objektív szakismeretének koordinált megjelem'tése (VIZITERV, MÉLYÉPTERV, VITUKI), melyhez nem kis segítséget jelentett a gyártó vállalatok (VÍZGÉP, Tatabányai Szénbányák ÁVF) fejlesztési elképzeléseinek közlése, és vidéki, zömében megyei Tanácsi Tervező Vállalatok önzetlen adatszolgáltatása. A szennyvíztisztítás területén jelentkező igények megnövekedése a beruházások előkészítésében és megvalósításában részt vevő vállalatokra nyomasztó súlylyal nehezedik. Ezt a feszültséget előnyösen csökkenti a technológiai elemek: berendezés és műtárgyak kivitelezési szintű típustervsorozata. A berendezéscsaládok kiválasztása és a műtárgycsaládok méretsora a beváltság mellett a technológiai stabilitáson túlmenően a kiviteli munkák komplex szempontjait is figyelembe vette. Az 1—50 000 m

3/d kapacitástartományon belül 10 ajánlott mintatechnológia alakult ki kollektív munka eredményeként. Ezen belül a két első az egyszerű és bővített oldómedencés kezelést még megtartja a hazai csatornázottság viszonylag alacsony szintje miatt. A további 8 mintatechnológia olyan eleveniszapos biológiai tisztításból tevődik össze, mely technológiák általában kielégítették a hozzájuk fűzött reményeket, azok a tervezett tisztítási hatásfokot általában nyújtani tudták. Az egységesítési munkák során először alakult ki a kölcsönös hatások (szennyvíz- és szennyvíziszap-kezelés) elemzése, és azoknak a hazai körülmények közé való alkalmazása. A választott 10 féle mintatechnológia az adott kapacitástartományon belül megközelíti a műszaki és gazdasági optimumot. A szennyvíztisztító telepek technológiáinak összetettsége, gépészeti ellátottság aránya a nagyobb telepek felé növekszik, a kisebbeknél céltudatosan az egyszerűbb megoldások érdekében csökken. Itt azonban egyértelműen le kell szögezni, hogy az egyszerűbb szennyvíztisztítási eljárások majd minden esetben nagyobb feladatot jelentenek a mélyépítésben a nagyobb fajlagos reaktorterek következményeként. Éppen ezért nagy jelentőségű a törpe és kis telepek gyártmányszerű kialakítása (Tatabányai Szénbányák ÁVF, TABTA telepek stb.), mivel ezek révén a szerelőipari tevékenység nő, és csökkenthető a mélyépítőipari kapacitás nem kívánatos szétszórtsága. Az ajánlott mintatechnológiákon belül szerepel az alacsonyterhelésű, eleveniszapos eljárás, melyben kevert friss szennyvíziszap (nem stabilizált) keletkezik. Így az iszap ártalommentes elhelyezése szempontjából fontos anaerob rothasztással a jövőben még számolni kell a következő előnyök miatt: iszapstabilizálás, szárazanyag-redukció, sűrítési hatás, tápanyag-bedúsulás, káros anyagok elbomlása (zsiradékok), szennyvízgázkeletkezés stb. Ez a technológia a megvalósítás és üzemeltetés terén a jelenleginél magasabb szakmai színvonalat igényel. Ennek következménye az öncélú, néha hatáskört is meghaladó, az iszapelhelyezéssel is összefüggő fékező erők felbukkanása és erősödése a mintatechnológiák főhatósági jóváhagyása ellenére. Várható, hogy a különböző vélemények a környezetvédelmi igények közös felismerésével közeledni fognak egymáshoz. Ezt a kezdeti feszültséget az ajánlott mintatechnológiák alkalmazási tartományának átfedése kedvezően enyhíti, mivel az adottságokhoz (területalak, nagyság, talajmechanikai adottságok stb.) a választékból mindig található egy kedvezőbb mintatechnológia. Az egységesítés célját, a megoldandó feladatokat, és sorrendjüket, megoldásmódjukat, közreműködőit, ütemezési kérdéseket az OVH célprogram formájában hagyta jóvá. A mintatechnológiai elemek alkalmasságát a VITUKI vizsgálja, a berendezések minősítését pedig más vállalatokkal együtt előkészíti. Egyes esetekben nem kerülhető el prototípus jellegű elemek (műtárgy, berendezés) tervezése, telepítése és vizsgálata. Az ajánlott mintatechnológiák elemeinek (műtárgyainak, gépészeti berendezéseinek) a megvalósításában részt vevő hazai ipari háttérre támaszkodó egységesítése (típusterv, gyártmányterv) az elemcsaládok típustervprogramjainak elkészítésével, jóváhagyásával indulhat el. Felszíni vízkezelési technológiai folyamat identifikációs kísérlete félüzemi modellen MOSÖ IMRE Budapesti Műszaki Egyetem A vízigények mennyiségi növekedése igen erősen előtérbe helyezte a víztisztítás jelentőségét (1). A megnövekedett vízszükséglet felszín alatti vizekkel nem fedezhető. Figyelembe kell venni azonban a felszín alatti vizek és a felszíni vizek vízkezelési szempontból eltérő tulajdonságait. Míg a mélységi és talajvíz felhasználása során általában nem kell kémiai vízkezelést alkalmazni, addig a felszíni vizek kémiai úton történő Az 1977. évi diplomaterv-pályázaton II. helyezést nyert diplomaterv kivonata. derítése, tisztítása elengedhetetlenül szükséges a megfelelő minőségű víz előállításához (2). A diplomamunka feladata, célja. A diplomamunka, egy a BME Általános és Analitikai Kémia Tanszéken folyó kutatáshoz kapcsolódik. A tanszéki kutatás célja: félüzemi mérések eredményeiből a víztisztítási technológiai folyamat modelljének megalkotása (identifikáció), a kapott modell alapján optimális irányítási algoritmusok és a kísérleti identifikációval nyert modelleknek az összekapcsolása után digitális szimulációval kipróbálni a választott módszerek helyességét. Végezetül, blokkvázlatok formájában előkészíteni a real-time 9