Hidrológiai tájékoztató, 1978

HÍREK, ISMERTETÉSEK - Kádár Géza: A Pécsi Vízmű (Pécs) tevékenysége

A város fejlődésével a vízszükséglet is fokozatosan növekedett. A gazdasági élet, az 1960-as évek elejétől, erőteljesen fejlődésnek indult. A megnövekedett igényekkel a víz- és csatornaművek fejlesztése nem tartott lépést. A vízhiány az 1962—63-as években krónikussá vált, elsősorban a kórházban és a laktanyákban okozott súlyos problémákat. A víztakarékossági intézkedéseken túlmenően a tanács és a vállalat a további teendőkre terveket dolgozott ki. A vízmű fejlesztésének döntő hangsúlyt adott a lakossági igények és a meglevő üzemek jelentős bővülése mellett, az Egyesült Izzó Fényforrásgyárának telepítése. A vállalat 1963-tól, megyei irányítással működik. A Megyei Tanács megbízásából tervek készültek, melyek átmeneti megoldásként sűrítő fúrások létesítését irányozták elő, ugyanakkor meghatározták, hogy a város és környékének vízellátását távlatilag is a Mura folyó kavicsteraszára telepített vízművel lehet biztosítani. A vízellátással párhuzamosan terv készült a város csatornarendszerének korszerűsítésére és bővítésére is. Az átmeneti megoldások eredményeként 1969-ben a vízmű napi termelése 10 000 m

3 körüli értékre növekedett, annak ellenére a csúcsidőszakokban vízhiány volt. Ugyanebben az évben elkezdődött a murai vízmű megvalósítása, a közel 20 km-es távvezeték építésével és a csőkutak fúrásával, az 1970. év végén a csatornafőgyűjtő rekonstrukciójának szakaszos kivitelezése is megkezdődött. A murai vízmű belépésével (1972) a napi teljesítményünk lényegesen megnövekedett (16 000 m

3) ugyanakkor a kezeletlen, mélységi kutak vize és a murai víz keveredésével — minőségromlás következett be. Szolgáltatásunk, 1973 novemberétől, az új víztorony üzembe helyezésével, három ellátási övezet kialakításával, kiegyensúlyozottabbá vált. Ez időponttal zárult az első szakasz közel 100 milliós beruházása. Nagykanizsa vízellátása mellett, a IV. ötéves terv második felében négy település — napjainkig további három — kapcsolódott a murai rendszerre. A tervidőszak végére fejeződött be az I. ütem kiépítése, megközelítve a 13 000 m

3/nap teljesítményt. A város vízigénye az utóbbi években rohamosan növekedett. A nyári csúcsidőben napi termelésünk meghaladta a 21 000 m

3-t. Napjaink legfontosabb tennivalói elsősorban, a város vízigényének kielégítése, melyet súlyosbít a több mint fél évszázados vízellátó rendszer elöregedéséből fakadó, állandóan jelentkező meghibásodások, valamint a murai vízmű és a városi vízmű vizének jobb elosztásához szükséges gépegységek cseréjének — bővítésének beszerzési nehézségei és nem utolsó sorban a fejlesztésekhez szükséges pénzügyi források korlátozott volta. 1977 augusztusában készült el és került üzembe helyezésre a városi csatornafőgyűjtő-rendszer rekonstrukciója és elkezdődött a szennyvíztisztító telep kivitelezése. A leírtak a vállalat fő tevékenységét jelentő városi víz- és csatornaművekről adnak számot. Működési területünkön a falusi települések vízellátása 1964-től indult, jelenleg tizennyolc község vízművét és két vidéki település csatornaművét üzemeltetjük. Vállalatunk fürdőszolgáltató tevékenysége — a ma már országhatárainkon túl is ismert — Zalakarosi Termálfürdő átvételével, 1966-tól mondható számottevőnek. Szolgáltató tevékenységünk mellett, a 60-as évek elejétől, építési feladatokat is ellátunk. Építőipari tevékenységünkkel a működési területen jelentkező vízépítési igényeket elégítjük ki, kapacitásunk megközelíti a 40 millió Ft/év nagyságot. Egyéb tevékenységünk a vízmérőóra javítás és hitelesítés, melyet 1946. óta végzünk, saját szükségleteinken túlmenően, a társvállalatoknak is. Kovács Antal A Pécsi Vízmű (Pécs) tevékenysége Vízellátás Pécs városában az első vízművet 1892-ben alapították, ekkor a Tettye-forrás volt az egyetlen víznyerő hely, 400 m

3/nap víztermeléssel. A fokozódó vízigények miatt új vízbázisok után kutatva, á századfordulón mélyfúrású kutakra alapozva új vízművet építettek, ekkor 2000—3000 m

3/nap volt a napi termelés. 1949-ben alapították a Pécsi Víz- és Csatornamű, és Fürdők Községi Vállalatot, amelynek megalapítását a közművek iránti ugrásszerű igény tett indokolttá. A tortyogói mélyfúrású kutak mellett, 1950-ben megkezdték a pellérdi víznyerő terület feltárását is. A vízigények fokozódása miatt 1960-ban üzembe helyezték a Pécs—Mohácsi vízműrendszert, amely jelenleg a város vízigényének 30%-át fedezi tisztított Duna-vízből. 1977-ben befejeződtek a tortyogói és pellérdi vízműbővítési munkák és az itt feltárható, és kitermelhető vízkészletek számottevően nem növelhetők. Rendkívül feszített a nyári csúcsidőszakban igényelt több, mint 62 000 m

3/nap vízigény, amelyet maximális üzembiztonság és igen kis tározókapacitás mellett szolgáltathat a vízmű. A város dinamikus fejlődésével növekvő vízellátási és vízminőségi gondok felszámolását, illetően az OVH beruházásban megvalósuló Mohács—pécsi vízműrendszer rekonstrukciós, és fejlesztő tevékenység jelenthet megoldást. Szennyvíztisztítás, szennyvízelvezetés A város csatornahálózatának kiépítése 1926-ban kezdődött. A geodéziai adottságok lehetővé tették a gravitációs levezetést a kb. 6 ha nagyságú tórendszerben, amelyből többnapos ülepedés után a Pécsi-vízbe engedték az így letisztult szennyvizet. 1940-ig 7000 m

3/napra emelkedett a szennyvíz menynyisége, amelynek tisztítására mechanikai tisztítórendszer, az iszapkezelésre 2 db 750 m

3 rothasztó létesült. 1957-ig 9600 m

3/napra nőtt, mit 1975. végéig 41300 m

3/napra, 1977-ben 40 000—45 000 m

3/nap a város szennyvízmennyisége. A 40-es években létesült tisztítótelep rekonstrukciós bővítése 1967-ben került átadásra, megvalósult az eleveniszapos biológiai tisztítás, új utóülepítők, iszapszikkasztó-ágyak létesültek. A munkálatok elhúzódása miatt az átadás idejében a biológiai tisztítókapacitás kisebb volt a beérkezett szennyvíz mennyiségénél. Jelenleg az újabb rekonstrukció „0" ütemének befejezése előtt állunk, a biológiai tisztítókapacitás az új levegőztethető medencék megépülésével képes az összes beérkező szennyvíz biológiai tisztítására. Épül a szennyvíziszap sűrítőberendezés, centrifugaállomás és szárítóberendezés, amely 1979-re kerül átadásra. Az így kezelt szennyvíziszap megoldja a jelenlegi környezetvédelmi problémákat és mivel szárazanyagtartalma a kezelés következtében jelentősen megnő, a mezőgazdaság hasznosíthatja. Végleges megoldást jelent az 1980—1985 között Pécstől nyugati irányban fekvő pellérdi térségben megépülő új szennyvíztisztító-telep üzembe helyezése. A tisztított szennyvíz újrahasznosítására irányuló kísérleti üzem kedvező eredményei alapján minden remény meg van arra, hogy 1978. január 1-től az így utó94