Hidrológiai tájékoztató, 1978

EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Szlabóczky Pál: Beszámoló a "Borsod megye vízellátásának fejlesztési lehetőségei, az V. ötéves tervben" c. ankétról - Balázs László, Paál Ernő, Gerhard Kálmán, Hannák Vilmos, Piukovits József, Orbán Endre-Szlabóczky Pál előadáskivonatával - Dr. Szakatsits György, Cseh Péter, Jancsó László hozzászóláskivonatával

nyoztuk elő. E célkitűzés eléréséhez mintegy 100 000 m 3/nap ivóvíz termelőkapacitást és 1300 km vízhálóza­tot kell megvalósítani. A hétéves távlati terv kimond­ja, hogy a jól bevált társulati formát a következő terv­időszakban is meg kell tartani és ezzel is fokozni kell erőforrásainkat. A tervkoncepciónak három alapvető sajátossága van: 1. Alapvetően biztosítani kívánja a többszintes lakás­építéshez szükséges vízigények kielégítését. 2. A társulati formában megvalósítható falusi vízel­látás növelését kiemelt feladatként kezelni. 3. Nem irányoz elő olyan mértékű víztermelő kapa­citásbővítést központi pénzeszközökből, amely térítés­mentesen lehetőséget adna ipari célra történő ivóvíz felhasználásra. Intézményi vízellátás növekedésének üteme egysé­gesen 20%. Az ipari fogyasztóknál a már eddig szer­ződéssel lekötött mennyiség. Az így kiszámított vízigé­nyek alakulása a következő: Lakossági vízigény-növekmény Intézményi vízigény-növekmény Ipari vízigény-növekmény összes vízigény-növekmény: 18 358 m : i/nap 4 704 m ; l/nap 2 100 m 3/nap 25 162 m 3/nap Ez a vízigény-növekmény azonban teljes mértékben nincs összhangban a vízműkapacitások bővítésével, mert a vízigényszámítás az V. ötéves terv időszakára tervezett lakásépítés és korszerűsítés alapján történt, viszont a lakások egy kis hányada olyan településen épült, ahol még az V. ötéves terv végére sem valósul meg a közműves vízellátás. Az V. ötéves tervben előirányzott víztermelőkapaci­tás-fejlesztés 41 000 m 3/nap értékre tehető. Ennek fi­gyelembevételével az 1980. évre a megyében rendelke­zésre álló víztermelőkapacitás 150 000 m 3/nap lesz a ta­nácsi vállalatoknál valamint a regionális vízműválla­lat víztermelési kapacitását figyelembe véve az összes rendelkezésre álló vízkészlet 220 000 m 3/nap értékkel számítható. A rendelkezésre álló vízkészletek megoszlása a kü­lönböző fogyasztók szerint várhatóan az alábbi lesz: Lakossági vízfogyasztás 35% Ipari vízfogyasztás 28% Intézményi vízfogyasztás 12% Hálózati veszteség 9% Tartalék kapacitás 16% Ha a fenti kapacitásbővítés megtörténik, akkor a megye lakosságának vízellátása az alábbiak szerint ala­kul: összes ellátott lakosszám: 520 000 fő az össznépesség 66%-a. Ezenbelül Miskolc város ellátottsági szintje 97% Középfokú központok ellátási szintje y 82% Egyéb települések ellátási szintje 42% Gerhard Kálmán, ÉVIZIG: Hozzászólás a ..Borsod megye ivó- és iparivíz igénycinek várható növekedése 1980-ig" című előadáshoz A települések ivóvízszükségletének növekedése csak differenciáltan állapítható meg és csak a nagy számok törvényénél fogva lehet az egész megyére valamilyen átlagértéket megállapítani, amit általában a várható lakosszámra vonatkoztatnak. Az így kimunkált számok elméleti, a vízkészletek felhasználásának (fogyasztásá­nak) irányába mutató értékek. A tényleges vízigény, illetve vízfogyasztás természetesen csak az ipari-mű­vek megépülte után jelentkezik, mint ahogy az egyes településeknél is csak a megépült községi vízmű, vagy hálózatbővítés után lehet konkrét vízfogyasztásról be­szélni. A már létrehozott, vagy létrehozandó újabb kapaci­tások nem mindig növelik a vezetékes ivóvízzel ellá­tottak számát, tehát nem emelik a vezetékes ivóvízzel rendelkezők ellátottsági százalékát. Ugyanakkor a meg­levő és az új vízművek kapacitása (különösen az egye­di községi vízműveknél) nem kerül minden esetben tel­jes kihasználásra, még a lakosság és az összes érdekel­tek 100%-os ellátottsága mellett sem. Ezek a szabad kapacitások kevés kivétellel, csak az idővel növekvő egy főre eső vízfogyasztás növekedésével nyernek a jö­vőben felhasználást. Ez magyarázza, hogy az előadásban ismertetett, az 1985-ig tervezett 85%-os lakossági ellátáshoz szükséges kb. 103 ezer m 3/nap vízműkapacitás 1980-ig terjedő időarányos részével, kb. 50 ezer m 3/nappal szemben, — bár 41 ezer m 3/nap tényleges vízműkapacitást tervez­nek létrehozni —, mégis csak kb. 11 ezer m 3/nap több­letvízigény kielégítésére kerül sor, mert közel 30 ezer m 3/napra nő 1980-ra a fel nem használható vízműkapa­citás. Ez, mint hallottuk, csak 13%-os ellátás növeke­dést biztosít 1980-ra, 66%-os ellátottsági szint mellett. Mindezen körülmények a meglevő vízbázisaink in­tenzívebb, átfogóbb kihasználására intenek. Meg kell javítanunk a vízmű beruházásaink hatékonyságát. Át­fogóbb, többváltozatú vízellátás tervezését kell előtér­be helyezni a beruházás előkészítésének időszakában, lehetőleg 5 éves előretartással. A megye településeinek vízellátó hálózatát továbbra is társulati úton célszerű kivitelezni, állami, tanácsi tá­mogatással és az érdekeltek anyagi hozzájárulásával. Jó tapasztalatok vannak a vízgazdálkodás- és vízmű­társulatok együttműködési keretében létrehozott lebo­nyolító szervezettel. Hannák Vilmos, BAZ megyei Vízmű: A Borsod me­gyei Vízművek vízellátás-fejlesztési koncepciója az V. ötéves tervidőszakban Borsod megye meglehetősen elmaradott vízellátási színvonalának emelése a regionális rendszer, valamint Miskolc város vízellátásának fejlesztésén keresztül valósul meg. Legújabb témaként csatlakozik ezekhez a Bükki Erőmű létesítésével kapcsolatban felmerülő víz­igény-növekedés, melynek mikénti kielégítésére vonat­kozóan még egyértelmű döntés nem született. Mindezek a fejlesztések a Borsod megyei Vízművek működési területén zajlanak le, s nem kis mértékben érintik a vállalat további működésének, feladatainak alakulását — termelő-szolgáltató hálózatának, álló­alapjainak és vízforgalmának növekedését. Ennek oka az, hogy a fejlesztésekből a Miskolc városon kívüli te­lepülések lakosságának jutó ivóvíz-forgalmazás, elosz­tás feladata jelenlegi szervezeti felépítés szerint vál­lalatunkra hárul. így a regionális rendszerből átvett és általunk tovább szolgáltatott vízforgalom nagyarányú növekedése áll elő. A regionális rendszer környezetében a fejlődés üte­me eddig is lényegesen nagyobb volt, mint a megye egyéb területein, ahol számottevő olyan ipari koncent­ráció nincs, amely szükségszerűen hozná magával a kommunális fejlesztés erősebb ütemét. Vállalatunknak éppen ezeken a területeken van leg­hangsúlyosabb szerepe mind a fejlesztési koncepciók kialakításán, mind a — jórészt társulati beruházások keretében megvalósuló — vízellátási létesítmények ki­vitelezésén, mind pedig a már működő, de elégtelen kapacitású vízművek rekonstrukciós továbbfejlesztésén keresztül. A megye területén létesülő új ellátási rendszerek te­lepítésére vonatkozóan alapvető koncepciónk az, hogy mindaddig, amíg az ellátási szint nem éri el a kívánat tos mértéket, feltétlenül és alapvetően előnyben kell részesíteni azokat a településcsoportokat, amelyek egy közös vízbázisról elégíthetők ki ivóvízzel. Nagyságrendi tájékoztatásként elég annyit talán megjegyezni, hogy míg pl. a négy községet magában foglaló bekecsi körzeti vízmű 1 m : l vízkapacitásra jutó fajlagos beruházási költsége a kis távolságok és a jó vízbázis miatt kb. 10—12 ezer Ft, addig egy ugyancsak négy községet ellátó riesei körzeti vízműnél ez az ér­ték az első kiépítési ütemben 50 ezer, a másodikban, tehát az adott kapacitás teljes kiterhelése után még 77

Next

/
Thumbnails
Contents