Hidrológiai tájékoztató, 1978

Dr. Vitális Sándor: Szudáni tanulmányutam vízgazdálkodási tapasztalatai

egy kutat mélyítettek, újabban nagyon helyesen egymástól 100 m távolságra két fúrt kutat. A fúrásoknál sajnos semmiféle dokumentáció nincs, legtöbbször a kút mélységét, vízadóképességét, vízoszlopmagasságát, nyugalmi vízszintet, vízadó réteget nem tudták megmondani. A jövőben igen fontosnak tartanám a fúrt kutakról pontos és részletes dokumentáció bevezetését több példányban. Az egyik példány a fúrt kút kezelőjénél, a másik példány a kerületi kirendeltségnél, s a harmadik példány Khartoumban a minisztériumban lenne megőrzendő. A dokumentációban a fúrásra vonatkozó minden hidrológiai és technikai adatnak szerepelnie kell. (A kút helye: x, y, z, mélysége, nyugalmi vízszint, vízadóképesség, ténylegesen állandóan termelt vízmennyiség, átfúrt rétegsor, víztartó réteg, kút kiképzése, csövezés, csőhasítás, szivattyúelhelyezés, víz hőmérséklete, víz kémiai vizsgálata stb") A részletes dokumentáció bevezetése azért fontos, mert később, ha mind több és több fúrt kút lesz, a kútjavításoknál, tisztításnál, esetleges tovább mélyítésnél igen nagy hasznát vehetjük, s adott esetben a helyszínen is rendelkezésre áll minden adat. (Magyarországon kereken 20 000 fúrt kút van, több mint 100 éve mélyítenek fúrt kutakat, de részletes dokumentáció csak az utóbbi egykét évtizedben készült, ezért a régebbi kutakról alig tudunk valamint, ami az újabb fúrások telepítésénél igen nagy hátrányt jelent.) Hiányosságnak tartom, hogy egy-egy területen a termelő kutak telepítése előtt nem mélyítenek le egy-két kimondottan vízkutató fúrást, mely azután talajvíz megfigyelő kút lehetne. Pl. olyan területen, ahol a nubiai homokkő a víztartó, a terület nagyságához mérten kellene lemélyíteni a szükséghez, a terület nagyságához mérten a vízkutató fúrásokat. Egy-egy vízkutató fúrásban teljesen át kellene harántolni a víztartó réteget vagy rétegeket, s azokat hidrológiailag külön-külön kivizsgálni. (A víz nyugalmi vízszintje, a réteg vízadó képessége két különböző depresszió mellett, a víz hői mérséklete, kémiai, bakteriológiai vizsgálata, a víztartó kőzet szabad hézagtérfogata, vízáteresztő képessége stb.) A vízkutató fúrást azután talajvízmegfigyelő kút, tá kellene kiképezni, melyben állandóan figyelnék a vízszintingadozást, a csapadék hatását stb. A talajvízmegfigyelő kúthálózat kiépítésével pontosan meg lehet-, ne állapítani egy-egy víztartó réteg vízkészletét, vízadóképességét s eszerint lehetne ritkábban vagy sűrűb-) ben telepíteni a fúrt kutakat s időben megakadályozni egy-egy víztartó idő előtti kimerülését, illetve túli terhelését. A jövőben a kúthálózat nagyobbmérvű ki-, fejlesztésénél ennek igen fontos, lényeges szerepe van: A fúrt kutak telepítése előtt igen fontosnak tartom a terület részletes hidrogeológiai kivizsgálását, a felszíni-domborzati és földtani-mélységi (felszín alatti) vízgyűjtő kijelölését. A vízkészlet megállapítása, racionális felhasználása, a kutak telepítése enélkül szinte lehetetlen. Itt kell még megemlítenem az El Obeid-i fúrási üzem megtekintésénél szerzett tapasztalatokat. A fúróberendezések, fúrócsőtípus, fúrószerszámok enyhe kifejezéssel élve divatját múltak. Ma már autóra szerelt lényegesen könnyebb, transzportábilisabb s ami a lényeg gyorsabban dolgozó berendezésekkel mélyítik a kutakat. Pl. Indiában modern amerikai vagy német fúróberendezéssel 100 m mély nagy átmérőjű fúrást egykét nap alatt mélyítenek le. Helyesnek tartanám ha a kormányzat egy ilyen fúróberendezést beszerezne, kipróbálna s a jövőben a fúrási üzemet ennek megfelelően átszervezné. Sok időt és pénzt lehetne így megtakarítani s a fúróberendezések teljesítményét igen nagy mértékben növelni. Szükségesnek tartom itt is kiemelni, hogy ásott kutak helyett, ahol csak lehetséges (pl. En Nahud) fúrt kutakat kell mélyíteni. 4. Altalános észrevételek. Kordofáni tanulmányutam alatt azt tapasztaltam, hogy a vízbeszerzés ott ütközik a legnagyobb nehézségekbe, ahol a fennsíkon a kierodált alapkőzet (Basement Complex) mélyedései felett kisebb-nagyobb vastagságban a kordofáni (qoz) homok települ. Ahol ez a homok vastag, ott felgyülemlik a talajvíz, s hosszabb-rövidebb ideig főleg a csapadékos idő után kutakkal a víz kinyerhető. Sajnos a nagy párolgás és gyors felszín alatti lefolyás (áramlás) miatt ez a víztartó nem képes elegendő vizet tározni, ezért szükséges az alatta fekvő hasadékos alapkőzet részletes hidrogeológiai kivizsgálása, mert megfelelő hidrogeológiai előmunkálatok után megfelelő kútfajtával, vagy fúrással ebben a vízzárónak tartott kőzettömegben elegendő vizet lehet feltárni. A kérdést talán a legkényesebb terület Mazrub ilyen irányú felkutatási módjával próbálom megvilágítani. Mazrub település egy ilyen fennsíkon van, ahol az alapkőzet a több 100 km

2 nagyságú fennsíkon helyenként a napszínre bújik, s a fennsíkot környező hegységkoszorúban (fedetlen lepusztított volta miatt) az alapkőzet igen jól tanulmányozható. A fennsíkot környező hegységkoszorú kristályos palából, gránit, gneisz és különböző eruptív kőzetekből áll, s az évmilliók óta folyó lepusztítás, és tektonikus hatások miatt át és át van járva hasadékokkal, litoklázisokkal. Így alkalmas arra, hogy csapadékos időkben a csapadék jelentős része a hasadékon át beszivárogjon, és telítse nagy mélységig a fennsík alatt is a hasadékos kőzettömeget. A hegységkoszorú és a fennsík részletes hidrogeológiai térképezése, a fő csapásirányok, főleg kőzettelérek térképezése után véleményem szerint könnyen kijelölhető a fennsíkon az a vonulat, ahol a qoz homok alatt a felszíni megfigyelések alapján a leghasadékosabb az alapkőzet. Az így kijelölt vonulatban lenne szükséges először egy vízkutató fúrást lemélyíteni 100—150 m mélységig, és a fúrással feltárt hasadékokból felszálló vizet hidrogeológiailag teljesen kivizsgálni (a víz nyugalmi szintje, hőmérséklete, kémiai összetétele, vízadó képessége két különböző depresszió mellett stb.). A hidrogeológiai vizsgálat után, ha a kút nem adna elegendő vizet, többszöri robbantással kellene a kutat termelékenyebbé tenni. Ezután újra kivizsgálni. Abban az esetben, ha így sem nyernének elegendő vizet, lenne érdemes egy aknás kutat lemélyíteni, és abból a fő csapás, illetve hasadék irányára merőlegesen a nyugalmi vízszint alatt minél mélyebben víztárókat mind

7 két irányban kihajtani. A hasadékos kőzetben ugyanis akkor vagyunk képesek a vízhozamot lényegesen növelni, ha minél több nyitott hasadékot tárunk fel. Hogy a hasadékos alapkőzetben elegendő víz tározódhat, arra példa az a pár kút, amelyik épp a kordofáni területen alapkőzetből nyeri a vizét. Természetesen sokkal biztosabban lehetne a hidrogeológiai térképezés után az egyes fúrások vagy kutak várható vízhozamát már előre megadni, ha ismernénk a felszíni lefolyás, párolgás és beszivárgás közti viszoriyt, tehát a vízegyensúlyt. Sajnos erre semmiféle adatunk nincs, csak talán az a megfigyelés, hogy csapadékos időben mindhárom tényező igen jelentős, mert gyors a lefolyás, nagymérvű a beszivárgás (a kutak esős időben csaknem színig megtelnek), viszont a párolgás valószínűleg az egész idő alatt igen jelentős. Viszont az is tény, hogy egyegy ilyen településnél, mint például Mazrub a felszíni, és főleg a felszín alatti vízgyűjtő igen nagy, sok 100 km

2, úgyhogy bármilyen minimális a beszivárgás a hasadékos kőzetekben, hatalmas mennyiségű víz tározódhat. Csak példának említem meg, hogy ha az évi csapadékból (sok évi átlag 300 mm) csak 5%-ot veszünk a beszivárgásra, m

2-ként 150 l/p víz szivárog be, úgyhogy km

2-ként 150 l/p víz termelhető ki. Az eddigi kordofáni vízkutatásnak véleményem szerint az volt a legnagyobb hibája, hogy teljesen hiányzott az előzetes hidrogeológiai térképezés, holott a kérdés helyes megoldásának ez az alapvető feltétele, s költségben is viszonylag olyan jelentéktelen, hogv feltétlenül érdemes és kívánatos ezt a munkát elvégeztetni, s a hidrogeológiai térképezés után a szükseges kutatófúrást, esetleg fúrásokat kijelölni és lemélyíteni. A közép-európai tapasztalatok alapján feltétlen meggyőződésem, hogy ilyen módon Kordofánban csaknem bárhol megoldható a vízbeszerzés. A hidrogeológiai térképezéshez szükség ges nagy gyakorlattal rendelkező szakembereket rendelkezésre tudjuk bocsátani. 74