Hidrológiai tájékoztató, 1978

Marek Miklós: Táj- és környezetvédelem Afrika északi részén

3. ábra. Észak-Afrika csapadékeloszlásai Éves csapadék: 1. 0—25 cm, 2. 25—100 cm, 3. 100—200 cm, 4. 200 cm fölött 2. ábra. Észak-Afrika vázlatos földtani térképe 1. Vulkáni kőzet, 2. Homoksivatag, 3. Ösi kristályos tömb, 4. Kontinentális és parti lerakódás, 5. Üledékes fedőkőzet, 6. Fiatal lánchegység, 7. Sivatag határa, 8. Országhatár "0 500 [km] A Szahara-Atlasztól délre a csapadék mennyisége nem éri el az évi 200 mm-t, sőt a Tamezrouflt-medencében évi 5 mm az átlag csapadék. Eloszlása kiszámíthatatlanul szeszélyes, egy tornádót kísérő rendkívül heves felhőszakadást, esetleg 4—5 teljesen csapadékmentes év követ. A napi középhőmérséklet eléri nyáron a 32 C°-ot, de mértek árnyékban 54 C° feletti maximális hőmérsékletet is. A magas hőmérsékletet gyakran homok vagy porviharok kísérik. Télen hajnalban viszont fagypont alá süllyed a hőmérséklet, a tiszta száraz levegő miatti erős kisugárzás következményeképp (3. ábra). Talaj és növénytakaró. A Teli-Atlaszt valamikor erdők borították. Jelenleg sajnálatos módon igen sok helyen kipusztult az erdő, és az erózió a mediterrán éghajlaitra jellemző heves záporok lerohanó víztömegei hatására gyors ütemben végzi romboló munkáját. Egyes hegyoldalakon a záporok után szemmel látható a rohamos talajlepusztulás előrehaladása, és sok helyen csupasz sziklák meredeznek szomorú figyelmeztetésként mutatva, mire vezet a növénytakaró elpusztítása (4. ábra). Az Atlasz-hegység egykori híres cédrus erdeit rég kivágták, csak kevés helyen maradt valami mutatóban. Az erdők jelentős része a felszabadítási harcok során pusztult el, amikor egyes vidékeket napalmmal bombáztak, vagy hajóágyúkkal lőttek, és a létrejött erdőtüzeik oltása a harcok során nem volt lehetséges. Jelenleg is gyakorta pusztítanak hatalmas erdőtüzek a nyári időszakban, amikor a növényzet kiszárad. Az erdőtüzek okozói a felelőtlenül tüzetrakó vagy dohányzó emberek, a szénégetők, az odvas fatörzsekből a vadméheket kifüstölő mézvadászok, és az eldobált üvegpalackok, melyek a napsugarakat fókuszálló hatásukkal hoznak létre tüzeket, de előfordulnak természetes jelenségek által előidézett erdőtüzek is. Így például igen gyakori a trópusi jellegű száraz zivatar, amikor is a Szahara felől jövő nagyon száraz és forró légtömegek siklanak fel a Földközi-tenger felől jövő hűvösebb felhők fölé. Volt olyan időszak, amikor rendszeresen minden éjszaka tanúi lehettünk annak, hogy körben a látóhatár mentén szakadatlanul villámlik, anélkül, hogy bárhol is egy csepp eső lehullott volna. Ezek a zivatarok is több alkalommal idéztek elő környékünkön erdőtüzeit. Láttam olyan 5 napig tartó erdőtüzet, mely 30 000 ha erdőt pusztított el. Az erdők pusztítói még a szénégetők, akik foltokban teljesen kiirtják a növényzetet, a legfiatalabb csemetéket és bokrokat is felhasználva, továbbá a hegyek közt szórványtelepülésekben élő lakosság állatállománya. A szarvasmarhák a szűkös területen szinte minden egyes szál füvet felkutatnak az aljnövényzet között, számos csapást taposva a cserjésben, melyek az erózió kiinduláspontjául szolgálnak; a kecskék pedig a fiatal hajtásokat legelik le, a fák és bokrok pusztulását idézve elő. Az erdős hegyek között eldugott zugokban sűrűn találhatók szórványtelepülések, ahol egy-egy család kiirtott néhány m- erdőt, felépítette egyszerű kunyhóját, •és kisméretű kertet hozott létre, melyben saját szükségleteit is alig fedező termelést folytat. A külterjes állattartás mellett trágyát nem gyűjt, földjét teljesen kizsigereli, és ezzel a talajpusztulást sietteti. Fentiek következtében az alacsonyabb hegyeken általában gyér erdő található, sűrű cserjés aljnövényzettel, vékony, sovány termőtalajjal. Számos helyen jelentős talajerózió tapasztalható, és sok a teljesen csupasz sziklás hegyoldal. A magasabb hegyeken összefüggő paratölgy erdők találhatók. A völgyökben és a parti síkságokon, valamint a szelídebb domboldalakon intenzív mezőgazdasági művelés folyik. A mezőgazdaság mediterrán jellegű; a hőmérf \ M Sz <fi ff -v tn 't \ s \ rp \ -fy \ i v 1 v V I SS 3 WK i^f 5 6 ^ 7 5 a 1! S A 10 F II M 12 Sz 53 V 14 o joo KG •"

>-;[.-} s v jf* A * > y 4. ábra. Algéria mezőgazdasága, természeti kincsei 1. Sztyeppe, 2. Intenzív mezőgazdasági művelés, 3. Erdő, 4. őskori sziklarajz, 5. Római település, 6. Oázis, 7. Kőolaj, 8. Földgáz, 9. Azbeszt, 10. Foszfát, 11. Mangán, 12. Kőszén, 13. Vasérc, 14. Ölöm 69 A