Hidrológiai tájékoztató, 1978

Nagyistók Ferenc: A Csongrád megyei pleisztocén összlet vízföldtanának néhány kérdése

, Kiskun-^o félegyháza. // 'Felgyó V.fsonyteleK^ (Szegvárt Y.Öcsöd .: . • ,'x. i,6 . ' 5,71 I: :. ;. :•. '•'/•';• /^Szarvas 'Kunszentmárton • ••.'••••' j^mmm. ' • I' .'•• • •f'; •.".'; . •

1' • Nagyszénás NvL . •' VI; '.• .'.'•.• ..•;'. •;: / Gádoros. ; ' . Xj Szentetornya : /Derekegyhaz '7 . v. 'N.magocsXS 035/ 6 9 1/ /SlMindszent

4 KistelekJ^// /W ,, 7 <Sövényháza) i \Oroshaza Szek-/ kutas kSo/ósf/g Forráskút * ííi\Di »c rfnmornoc -Ö>Pusztamérges ^ Bord

any^

í; •?•• •' (Rúzsa • <S> 5,6 / / \Sándor-/ <Ja!va O.Í2 l8)Hqdmezovasarhety// )/:.\J. . . • / r/Békéssamson • • Ottömös '••V .'•'; ^ zákányszék V-'i-V-'v-'rS^ü'" \;. :' /Móraha'..'/ halom iW [Kisl .. , Á rozs ma/ SM Földeák ' Oföldeák 4,4 'ÜPDeszk c-r, /Ferencz/ szállás Vi^S "V / """"" y^^^-S^zasWetYf+///>} 0 1_ 70 [km] 3 7// 4 <57 1. ábra. A 200—300 m-es mélységközben megcsapolt vízadó rétegek kettős fajlagos vízhozama 1. 1—4 l/p/m/m értékek között; 2. 4—6 l/p/m/m között; 3. 6 l/p/m/m fölött; 4. Értékelhető adattal rendelkező település (Az átlagértékek számítása a 133 mm 0 szűrőfelületű kutak adataiból történt) a felső 0—200 m közötti összletet a finomabb frakció túlsúlya, a rosszabb fajlagos vízhozam, részben mert az 500—700 m közötti összletet a nagyobb hőmérséklet jellemzi. A negyedkori képződményekben a homok és az iszap frakció az uralkodó, így a vízkészlet szemponttikus volumetrikus vízkészlet kb. 7 • 10

7 m

3/km

2. Az összleten belül a homok hézagterében tárolt sztatiks volumetrikus vízkézslet kb. 7-10

7 m

3/km

2. A sztatikus vízkészletet a kőzet és a víz rugalmas tágulása, valamint az agyagos képződmények konszolidációja növeli. 2—3 m-es vízoszlop nyomáscsökkenés hatására a rugalmas készletből kb. 10

3 m

3/km

2, míg a konszolidációs készletből elméletileg kb. 4,8-10

4 m

3/km

2 vízmennyiség termelhető ki. Megállapítható tehát, hogy a rugalmas, illetve a konszolidációs készlet menynyisége a volumetrikus készlethez viszonyítottan elenyésző. Mivel a megcsapolt rétegek piezometrikus szintjei csak az utóbbi évek koncentrált és egyre intenzívebb víztermelése következtében csökkentek átlagban 0,15 m/év mértékben, így a konszolidációs és rugalmas készlet fogyasztásán kívül igen jelentős dinamikus víz-készletet kell feltételeznünk. E mellett megállapítható, hogy a földtani szerkezet indikálja a rétegvíz utánpótlódásának lehetőségét. A Dunai szerkezeti árok tengelyében, valamint annak nyugati szárnyán a rétegek dőléséből adódó hidraulikus esés átlagértéke Urbancsek J. földtani szelvényei alapján: írd = 5,3 • 10—

3 Az oldalirányú vízmozgás lehetősége tehát .potenciálisan biztosított. A 100—700 m-es mélységközben /c = 8-10—

5 m/sec szivárgási tényezővel számolva az oldalirányú potenciális vízhozam: q = 10 980 m

3/nap/km 62