Hidrológiai tájékoztató, 1978

Moyzes Antal-Dr. Scheuer Gyula: A balfi szénsavas ásványvízkutatás eredményei

Fertő tó Gyógyfürdő °

5 HóSzikvUüzem épület? I. O Savanyu — kút o 2 o 1 • /// I SO[m] b) 3 i 1. ábra. Vázlatos helyszínrajz a) A vizsgált terület környezetének vázlata, b) A palackozó üzem területe 1. Meglevő kút, 2. FTI kutató lúrás, 3. Szelvényvonal, 4. Szennyvíz csatorna Az utóbbi években felmerült az ásványvíz-palackozó közelében, a tavat kísérő partvonáulat lábánál, sík terüüzem rekonstrukciója, és ez felvetette a jelenlegi vízellátás korszerűsítésének szükségességét is, továbbá az esetleges bővítési lehetőségeket, ha az ehhez szükséges többletvízmennyiség a területről biztosítható. E kettős cél érdekében 1975-ben a Vállalat megbízása alapján a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTI) Mérnök? geológiai Irodája vizsgálatokat végzett a szénsavas ásványvizek vízföldtani viszonyainak tisztázására, a rendelkezésre álló vízmennyiség megállapítására, valamint a vízkémiai adottságok meghatározására. A jelenlegi állapot ismertetése A palackozó üzem Balf községtől északra a Fertő tó közelében, a tavat kísérő partvonulat lábánál, sík területen fekszik. Az üzem a palackozáshoz felhasznált vizet 3 db ásott kútból biztosítja (1. ábra). Ezekből termelik ki a szénsavdús ásványvizet. Az I. sz. kút 4 m mélységű fenékbeömlésű ásott kút. Ennek vizét palackozzák, a többi kút vize nem kerül hasznosításra. Az I. kutat úgy üzemeltetik, hogy a kútban összegyűlő és tározódó vízmennyiséget esetenként kiszívják. Ezt naponta a vízutánpótlódásnak megfelelően többször megismétlik. Ezzel a szakaszos üzemelési módszerrel a kútból átlagban 14 m

3/nap vízmennyiséget termelnek ki. Jelenleg műszakonként 4—5 m

3 ásványvizet palackoznak. A helyszíni vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy a kút kiképzése korszerűtlen, felújítása, rendbehozatala gazdaságtalan, továbbá nem biztosíthatók a közegészségügyi védőterületre vonatkozó előírások feltételei sem, miután a palackozó épületében nyert elhelyezést. A telep keleti oldalán a Fertő tóhoz közel, a kerítés mellett van a II. sz. kút, amely azonos kiképzésű az I. sz. kútéval. A kútból kitermelhető ásványvíz minősége megfelelő, azonban vízhozama nem elégíti ki a kíávánalmakat, ezért jelenleg használaton kívül van. A III. sz. kút az üzemépülettől délnyugatra található, kb. 20 m távolságban. Mélysége 6 m, és ásványvizét jelenleg palackok mosására használják. A palackozó üzem kerítésének délkeleti sarkánál van az ún. „Savanyú kút", amely kútszerűen foglalt forrás. Vízhozama a méréseink szerint kb. 3—5 l/p, a felszín alatt. Minősége megegyezik az üzem területén palackozásra felhasznált vízével. A kutatási eredmények ismertetése és értékelése Az utóbbi évtizedekben végzett földtani és vízföldtani vizsgálatok és kutatások lényegében tisztázták Balf község környékének földtani viszonyait. E kutatások szerint a Fertő tó mentén a negyedkori képződmények alatt részben tortónai, részben pedig kristályos alaphegységi kőzetek települnek. Ezért a balfi ásványvizet palackozó üzem rekonstrukciójának és többlet vízigényének biztosítása érdekében telepített fúrások lemélyítését megelőzően már valószínűsíteni lehetett a tortónai képződményeket a negyedkori rétegek alatt. Az üzemelő megbízása alapján a telep területén 5 db kutatófúrás mélyült. Ezekkel kívántuk a szénsavas vizek vízföldtani viszonyait és esetleges eredetüket, származásukat tisztázni, továbbá a folyamatosan kitermelhető vízmennyiséget megállapítani, és a víz minőségét meghatározni. A fúrások előirányzott mélysége 15 m volt. A kutatási munkálatokat azért korlátoztuk az üzem területére, mert a korábban a környéken végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a szénsavas ásványvíz csak a telep szűk környezetére terjed ki, attól távolodva ez az ásványvíztípus megszűnik, illetve nem található. Tehát egy kis területre korlátozódó ásványvíz-előfordulással állunk szemben, így csak helyileg adottak azok a vízföldtani előfeltételek, amelyek hatására ez az ásványvíztípus létrejött. Fertőrákos és Balf között végzett íúrás és talajvizsgálatok szerint szénsavas vizet olyan mennyiségben, amely eléri az ásványvíznél megadott minimális határértéket, csak az ún. Kráftner-kútnál lehetett kimutatni. De ennek környezetében fakadó több forrás vize is az átlagot meghaladó értékben tartalmaz szénsavat. (Halászréti—Alsó-fertőréti források). E források a környezetükben telepített fúrások szerint kristályos alaphegységi törmelékből fakadnak, amely 2—3 m vastagságú és ez alatt kristályos kőzetek települnek (4). A források vize lényegében csapadékvíz, a C0

2 gáz pedig a kristályos alaphegységet átjáró vetőkből származik. A balfi palackozó üzem területén a fúrások az előzőekben leírt szénsavas forrásoktól eltérő vízföldtani viszonyokat tártak fel 22 m mélységig. A fúrások felső szakaszán 14—15 m vastagságú negyedkori képződmények jelentkeztek, tőzeg, görgeteges kavicsos homok, iszapos finomhomok, iszap, agyag kifejlődésben. A negyedkori rétegösszlet alatt alsó-tortónai faunával igazolt ún. badeni agyagot tártak fel, amely tömör, vízzáró adottságot mutatott. A fúrások eredményei szerint a negyedkori rétegösszletben két víztartó réteg ismeretes a területen. A felső közvetlenül a felszín közelében mutatkozott, kőzettörmelékes, görgeteges iszapos homok kifejlődésben. Ez a réteg lényegében szénsavas talajvizet tárol. A nyugalmi szint a felszín közelében mutatkozott. A felső ásványvíztartó réteg alatt sovány laza agyag települ, melynek vastagsága 2,6—7,3 m között változott és jelenlétét az egész területen a fúrások is kimutatták. Az agyagréteg alatt a fúrások újabb ún. alsó víz3.sz fúrás t sz fúrás K » mB.f. 2. ábra. Vázlatos vízföldtani szelvény 1. Agyag (tortonai); 2. Köves agyag, 3. Homok, iszapos homok, 4. Tőzeg, 5. Iszapos görgeteg, 6. Feltalaj (pleisztocén— holocén), 7. Felszökő víz 36