Hidrológiai tájékoztató, 1978

Merényi Endre: Mélyfúrású kutak vizeinek műszaki vízminősítése

Folyamatirányítás Mivel a városi vízművek száma, méretei és technológiai megoldásai egyre bővülnek, a folyamatról szerzett ismereteink egyre tökéletesednek viszont a termelékenység növelése a munkaerőhiány miatt egyre nagyobb mértékben terjed a műszerezés, a telepek működésének ellenőrzése és szabályozása. Az alkalmazandó szabályozás jellegét maga az adott folyamat szabja meg, ezért ismernünk kell a technológiai művelet alapvető jellemzőit. A víztermelő és elosztó telepeknél a mérő, vezérlő és felügyeletet ellátó berendezések egyre fokozódó centralizálása a folyamatosan érkező információk növekedéséhez vezet, amelyek révén az üzemet kiszolgáló személyzet az üzemvitelt gazdaságosan és kellő biztonsággal látja el. A szakképzett kezelők a kiterjedt vízhálózatot és komplikált vezérlési folyamatok kiszolgálását a viszonylag kisebb értékű leolvasó és adatfeljegyző munkával is terhelik. Minden rendszabály, amely célirányos munkaerőtervre és szociális üzemvitelre irányul azt célozza, hogy: 1. Megnövelje a létesítmény üzemi állapota fölötti áttekintést, 2. A zavarelhárítást gyorsan és célszerűen oldja meg. 3. A mérési értékek feljegyzése és tározása egyszerű és biztonságos legyen. 4. Az üzemvitel biztonságos legyen. 5. Kiküszöböljék a téves kapcsolásokat. A tervezett vízműirányítás végrehajtó és a nagy adathalmaz célszerű redukciója, valamint az optimalizált folyamatok hibamentes lebonyolítására mind gyakrabban felmerül a számítógép igénye. Optimalizálás A vízművek üzemvitelében az egyes esetekben nemcsak az automatikus üzem, hanem az eddig ismertetett lehetőségeken kívül a teljes automatizálás a műszakilag és gazdaságilag optimalizált üzemvitel a kívánatos, azaz a folyamatszámítógép vegye át a kezelőszemélyzet minden munkáját. Optimalizálási feladatok a következők: Napi vízfogyasztás programozása, időbeli lefolyása, szűrőmosatások legcélszerűbb időpontjának kiválasztása, kutak ki- és bekapcsolása a vízgazdálkodási szempontok szerint, különbséget téve a csőtörések és hálózati csúcsok között városi hálózaton megfelelő reagálással optimalizált szükségüzem hálózati hiba esetén. Figyelembe veendő szempontok A komplett folyamatszámító létesítési költsége az alállomásokat is figyelembe véve többmillió forint nagyságrendű. Felhasználása előtt szükséges, hogy a vízművállalat rendszeranalízist végezzen és tisztázza a feladatokat. A mérőműszereket általában nem a folyamatszabályzót gyártó cég szállítja és szereli, fontos ezek kellő összehangolása. Az ismertetett alkalmazási lehetőségek keresztülviteléhez az üzemviteléhez különlegesen kiképzett kezelőszemélyzetre nincs szükség. Értelmes tervezéssel a folyamatszámító rendszer a a kezelői létszám jelentős csökkenését eredményezi. Egy vízmű üzem automatizálási fokának eldöntésénél, amely számítógéppel egybekötött, mérlegelni kell a rendelkezésre álló, vagy alkalmazandó kezelőszemélyzet kvalifikációját és ennek motiválási lehetőségeit. Ha a vízmű rendelkezik megbízhatóan működő diszpécser-rendszerrel, akkor a számítógép kétféle módon csatlakozhat: 1. Közvetlen beavatkozással az egyes részfolyamatok irányítására: 2. Közvetett beavatkozással, amikor a számítógép a diszpécsernek tanácsot ad. Az irányítástechnikai rendszerek egységesítése és az azokaf alkotó elemek tipizálása megköveteli egy olyan állandó ipari háttér meglétét, mely mind szervezetét, mind műszaki-technológiai adottságait tekintve, alkalmas a komplex feladat összefogására, végrehajtására. Az automatizálás feltétele egyrészt a gépesítettség, másrészt a folyamat belső és külső összefüggéseinek az elérendő célhoz szükséges és elégséges mérvű ismerete. Szeretném befejezésül kiemelni, hogy egyik legidőszerűbb feladat meggyőzni a szakmánkon kívülieket az automatizálás fontosságáról, mégpedig nem szavakkal, hanem konkrét tettekkel, oktatással, felvilágosító munkával és az eredmények a lehetőségek reális bemutatásával. Mélyfúrású kutak vizeinek műszaki vízminősítése — MERÉNYI ENDRE Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár Bevezetés A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. Kongresszusának htározatai, a párt új programnyilatkozata rövid és hosszútávra egyaránt kijelölték a társadalmi-gazdasági fejlődés útját. Ennek keretében kiemelt feladatként került meghatározásra a lakosság közműves, egészséges vízzel való ellátása, ami az életszínvonal emelésének, a településfejlesztési feladatok és a lakásépítési program végrehajtásának egyik előfeltétele (1). A lakosság jó minőségű vízellátása terén a következő időszakban tervezett fejlesztési elképzelések maradéktalan végrehajtása során a mennyiségi szemlélet mellett egyre inkább a minőségi szemlélet is előtérbe kerül. Ennek kapcsán a vezetékes vízellátás által szolgáltatott vízminőség további javítása szükséges. A vezetékes vízellátásban az elmúlt időszakban elért jelentős mennyiségi fejlődés ellenére megállapítható, hogy a szolgáltatott víz kémiai minősége nem minden esetben elégítette ki a jogos igényeket. Az országban üzemelő községi vízművek 1970. évi termelt víz kémiai vizsgálatainak reprezentatív felmérése bizonyítja, hogy a szolgáltatott víz minőségének további javítása terén van még pótolni való (1. táblázat) (2). Az ország lakosságának vízigénye jelentős többségében mélyfúrású kutakra települt vízművekkel kerül kielégítésre. Ezért a már meglevő és épülő mélyfúrású kutak vizeinek szakszerű vízminősítése döntő hatású a szolgáltatott víz minőségének javítása területén tervezett fejlesztésekre. Mélyfúrású kutak vizeinek műszaki vízminősítése Mint ismeretes a vízminőséggel szemben felállított követelményeket mindig az dönti el, hogy a kérdéses vizet mire akarják felhasználni. Az ivóvízminőségnek mindig két szempontot kell kielégíteni, ha az emberi szervezettel közvetlenül, vagy közvetve kapcsolatba kerül. Az egyik, az ún. technikai (műszaki) vízminőség, azaz, hogy a víz egyáltalán alkalmas-e arra a célra,