Hidrológiai tájékoztató, 1978

Farkas Sándor: A mosodai típusszennyvíz kezelése

A mosodai típusszennyvíz kezelése* FARKAS SÁNDOR Közmű és Mélyépítő Vállalat Munkám célja olyan szennyvíztisztítási technológia kidolgozása volt, amely adaptálható az egyes mosodaüzemekben keletkezett szennyvizek tisztítására. Tanulmányom egy átlagos kapacitású mosodaüzem — több üzem vizsgálatai alapján kialakított — jellemző minőségű és mennyiségű szennyvíz kezelését vizsgálja. 1. A mosodai szennyvizek tisztításának helyzete Magyarországon Magyarországon még nem megoldott a mosodai szennyvizek tisztítása. A vizsgált 27 patyolatüzem közül 19 szennyvizét tisztítatlanul vezeti a közcsatornába, 8 üzem szennyvizét elővízfolyásba vezeti, 12 üzemnél található ülepítő, amely nem megfelelő hatásfokú. 2. A vízvédelem jogi szabályozása Magyarországon Magyarországon a nemzetközi rendelkezések nyomán, a Kormány rendeletekkel és törvénnyel szabályozta a vízszennyezés kérdéseit. 1. táblázat Szennyező komponensek koncentrációja SorSzennyezés Határérték mg/l Bírság mért. Ft/kg szám neme Élővíz Kíizesat. Élővíz Közcsat. 1. Oxigénfogy. dikromátus 75 1 2. Olaj, zsír 10 60 20 20 3. pH 6,5—8,5 6,5—10 5 15 4. Összes só 2000 — 1 — 5. Nátrium 45 eé % — 2 — 6. Detergens (ANA) 5 100 60 60 7. Foszfát (POj) 4 — 5 — 8. Szulfát (SO

() — 400 — 0,5 9. Szabad klór 2 50 50 50 10. Vízzel nem elegyedő oldószer 2 50 11. Ülepedő anyagok lO'-es ülepítés 75 _ 0,5 * A BME Vízgazdálkodási Főiskolai Karán 1974. évben elfogadott diplomaterv kivonata. A rendeletek rögzítik a szennyeződések koncentrációjának felső határát és a szennyeződés kibocsátás után fizetendő bírságok kivetésének elméleti és gyakorlati módszerét. A tisztító üzemekre vonatkoztatva a szennyeződés koncentrációk határértékeit az 1. táblázat tartalmazza. A szennyvizet kibocsátó üzemet a területileg illetékes VÍZIG a helyszínen köteles ellenőrizni évenként egy-két alkalommal. A vonatkozó rendeletek célja, hogy minden üzem maga gondoskodjék a keletkező szennyvizek megfelelő mértékű tisztításáról. 3. A mosási technológia során keletkező szennyvizek A tanulmány célja olyan szennyvíztisztítási technológiák kidolgozása — élővíz befogadó és közcsatornái bevezetés esetén — amely technológiák alkalmazásával a rendeletekben előírt határértékek alá csökkenthető a szennyeződés koncentrációja. 3.1. Alapadatok: 1 q ruha mosásához 3,5—4 m

3 víz és 30—40 kg mosószer szükséges; 1 q ruha vegytisztításához 3,5—5 m

3 hűtővíz szükséges. Átlagosan a tisztítóüzemekben 40—60 q ruhát tisztítanak naponta, 2 műszakban 6—22 óráig dolgoznak. Napi szennyvíztermelés átlagosan 200 m

3. 3.2. Mosásnál keletkező szennyvizek. A mosás folyamata: áztatás, mosás I. lúggal, mosás II. lúggal, forró öblítés, kétszeri hidegöblítés és centrifugálás. Az egyes gépek munkája egymástól független, így a szennyvíz összetétele változik. A keletkező szennyvíz minősége: — Ülepedő anyag: 1 ml 5 perc alatt — Szerves oldószer extrakt, olaj—zsír 10—18 mg/l — Hőmérséklet: 16—61 C° — Szín: szürkés vagy piszkosszürke — pH: I. mosólúgé 11 II. mosólúgé 9,7—11 öblítővizeknél folyamatosan csökken. Anionaktív detergens tartalom: 100—390 mg/l, gyakori a túlhabzás mosószer túladagolása következtében a nem kötött, szabad detergensek okozzák a habzást. 3.3 Festődei szennyvizek. Festőievek: több napig használják, majd kiöntik; öblítővizek: 6 vizén át öblítenek minden ruhadarabot; 13