Hidrológiai tájékoztató, 1977

Temesrékási Mihály: A Rocla csőüzem bővítése - Nováky Béla: A Hövszgöl-tó, Mongólia legnagyobb édesvízű tava

x szovjetunió A Munku -Szardik 0 25 [km] i i 2. ábra. A Hövszgöl-tó állomás 8 éves (1963—1970. közötti) adatsora alapján az éves csapadékátlag 304 mm. Viszonylag hosszú adatsorral rendelkezik a tó déli csücskétől déli irányban mintegy 100 km-re elhelyezkedő Mörön megyeszékhely meteorológiai állomása. Ez az állomás tagja a WMO-hálózatnak. Az állomás 1940—1970. évek közötti adatai alapján a sokéves évi csapadékátlag 237 mm az ebben az időszakban előfordult 151 mm minimális (1968) és 359 mm maximális (19-50) értékék között. Elegendő csapadékadat hiányában a vízháztartási egyenlethez a tó felületére, illetve a vízgyűjtőjére hulló csapadék értékeit a sokéves évi csapadékátlagokra szerkesztett eloszlási térkép alapján határoztuk meg. A térképet 50 csapadékállomás mért adatai felhasználásával, valamiint felhasználva Mongólia egyes tájegységeire szerkesztett csapadékmagasság összefüggéseket, a MoNK Hidrometeorológiai Szolgálata állította össze. A térképről a tó vízfelületére (egyúttal a vízgyűjtőjére is) megállapítható évi átlagcsapadék értéke 420 mm. A vízháztartási egyenlet bevételi oldalának másik elemét, a tó vizét tápláló vízfolyások vízszállítását közelítő számítással becsültük. Rosszomahin 1966-ban képletet határozott meg Mongólia fajlagos lefolyásértékeinek számítására. Az M = fc(45,7 d

1,

6 + 0,05) l/s-km

2 képletben d = az adott vízgyűjtő állandó vízfolyásainak sűrűsége km/km

2, k = javító tényező. A d és k értékekre térképeket szerkesztették, amelyekről leolvashatók e paraméterek a Hövszgöl-tó vízgyűjtőjére vonatkozó értékei. A vízgyűjtő átlagos fajlagos lefolyási értéke 2,90 l/s-km

2, teljes vízszállítása 17,3 m

3/s. A lefolyási hányad 0,22, ez az érték az erdős sztyeppe övezetre jellemző, arra az övezetre, amelyhez a vizsgált Hövszgöi-tó térsége is tartozik. Ugyancsak igazolja a becsült lefolyási érték megbízhatóságát a tó vízgyűjtőjére összeállított vízháztartási egyenlet is. Az egyenlet szerint a csapadék és lefolyás különbségeként a vízgyűjtő párolgásának értéke 328 mm. Ez megfelel a Szovjetunióban végzett vizsgálatok eredményeinek, mely szerint az erdőövezet párolgási értékei 130—300 mm, a sztyeppövezeté 225—450 mm között változnak. A vízgyűjtő párolgására kapott érték ellenőrizhető a Szovjetunió Mongóliával szomszédos területeire szerkesztett párolgási térkép adataival is. A vízgyűjtő 92 mm lefolyási értéke a tó felületére viszonyítva 210 mm-nek felel meg, így a vízháztartási egyenlet bevételi oldala, a tóra hulló csapadék és a hozzáfolyás összege 630 mm. A vízháztartási egyenlet kiadási oldalának egyik eleme, az elfolyás viszonylag megbízhatóan becsülhető, kiindulva a tóból kifolyó Égin folyó mérési adataiból. Az Égin hatgali szelvénye ugyan rövid, mindössze 6 éves adatsorral rendelkezik, adatai becslő számításra mégis elfogadhatók, mert e kifolyási szelvényben a vízszállítás ingadozása a Hövszgöl-tó természetes tározóhatása következtében kicsi. Az elfolyás becsléséhez alapul vett 6 éves időszak az átlagosnál bővizűbb volt, amint az megállapítható az Égin egy másik, viszonylag hosszabb adatsorral rendelkező állomásának, a hantáji szelvény adataiból. A hantáji szelvény adatai szerint a vizsgált évek vízszállítása 15%-kal nagyobb a sokéves átlagnál. Ebből kiindulva, figyelembe véve még a hatgali szelvényben a tó tározóhatását is, a vizsgált kifolyási szelvényben a rövid adatsorból számított átlagvízhozam 10%-kal csökkentett értékét fogadtuk el a vízháztartási egyenlethez. Ezen érték 20,9 m

3/s, illetve a tó felületére számolva 250 mm. A vízháztartási egyenlet eddig meghatározott elemeiből a tó felületének a párolgása 380 mm. A kapott eredmény ellenőrizhető Mörön állomás tényleges méréseinek adataiból kiszámolt párolgási értékekkel. A vízfelület párolgási veszteségeinek számítására a Szovjetunióban 1969-ben kidolgozott módszert alkalmaztuk. A módszerrel a Mörön állomás által jellemzett térségben a vízfelület párolgási értéke 440 mm. A Hövszgöl-tó térségében ez értéknél 60 mrn-rel kisebbnek adódó 380 mm párolgási veszteség megbízhatónak vehető: a 60 mm különbség arányban áll elsősorban azzal a különbséggel, ami Mörön térségének és a Hövszgöl-tó környékének hőmérsékleti viszonyaiban mutatkozik. A vízfelület és a vízgyűjtő párolgási veszteségeinek aránya 1,20 körül van, s ez megfelel a Hövszgöl-tóéhoz hasonló hideg övezeteknek. Végül a kapott párolgási érték helyességét látszanak igazolni a közeli Bajkál-tó 425 mm-ben kiszámolt párolgási veszteségei is. A tó vízháztartási egyenlete az alábbiakban foglalható össze: mm m

3/s km

3 Csapadék 420 35,2 1,10 Hozzáfolyás 210 17,6 0,55 összes bevétel 630 52,8 1,65 Párolgás 380 31,9 1,00 Elfolyás 250 20,9 0,65 összes kiadás 630 52,8 . 1,65 A tó jelenlegi vízgazdálkodási jelentősége ma még nem nagy, hisz a tó mellett mindössze két település alakult ki, az északi részén Hanh, a déli részénél az Égin kifolyásánál Hatgal. A tó vízkészletét közvetlenül terhelő vízhasználatok vízigénye nemcsak a tó víztömegéhez képest, de abszolút értékben is elenyésző. A tó jelenlegi egyetlen vízgazdálkodási hasznosítása a víziközlekedés. A két említett település között a nyári időszakban rendszeres hajózás van, amely jelentős szerepet játszik Mongólia és a Szovjetunió közötti kereskedelem lebonyolításában. Hatgalban néhány kisebb ipari létesítmény is kialakult, közülük a gyapjúmosó szennyvíz vízminőségvédelmi problémákat is felvet az egyébként rendkívül tiszta vizű Hövszgöl-tónál. A tóban igen sokféle, ízletes hal él, bár régebbi hagyományokra visszamenően a mongolok nem nagy halfogyasztók, s így a tónak halászati szerepe ma még nincs. A tó vízgazdálkodási jelentősége a távlatban növekedni fog, de még sokáig legfőbb értéke és vonzereje természetes szépsége, pihenésre alkalmas csaknem érintetlen környezete marad. 96