Hidrológiai tájékoztató, 1977
Berecz László: A mezőgazdasági vízgazdálkodás és a természetvédelem új vonásai a Kapo-Koppány-völgyében
Az Okrádi-patak vízgyűjtőjón megvalósuló dombvidéki kísérleti öntözés nagymértékben "tisztázza, hogy milyen feltételeket kell biztosítani a Na|gy-Koppány víztározóira tervezett Nagykónyi öntözőfürt gazdaságos beruházáséihoz és üzemeltetéséhez. A felsorolt nagy és igen komoly feladatok megvalósítása már elkezdődött a kísérleti adatok gyűjtésével, és várhatóan az 1980. évben már ellenőrzött konkrét megállapításokról lehet beszámolni. III. Komplex vízrendezés természetvédelem és környezetvédelem figyelembevételével, a természetes környezet rekonstrukciójával Az utóbbi két évben sok természetvédelmi-környezetvédelmi értekezés hangzott ©1, amelyeiken nagy felelősséggel hangsúlyozták az embert körülvevő természetet, megóvását és vizeink .tisztaságának védelmét. Ezek igen nemes célkitűzések, a gyakorlatban azonban számtalan akadályt kell leküzdeni. Társulatunk a környezetvédelmi feladatát a természetes tájak szépségének megtartásában, sőt növelésében ismerte fel. A vízrendezési munkáknál az 1974. évtől fokozottabb gonddal ügyeltünk ama, hogy a természet által kialakított biológiai egyensúlyt nagymértékben ne zavarjuk meg, és a meliorációs munkáknál a terepviszonyok változtatásával a természet által elviselhető tűrési határon belül maradjunk. A természetvédeknd-környezetvédelmi jellegű vízrendezést először Tamási közigazgatási területén, az 1974. évben a Miklósvárü árok vízgyűjtőjén valósítottuk meg. A műszaki megoldások során az alábbi négy szempontot vettük figyelembe: 1. Az első szempontnál a természetd-hidrológiaá körülményeket vizsgáltuk. A vízfolyás vízgyűjtő területe mindössze 8 km' 2. A vízfolyás főága 3,5 km hosszú, amelynek jelentős hossza a gyulaji erdőben ered. A vízpótlás jelentős része rétegvizekből származik, és 50 m-ként található bővizű forrásokból kristálytiszta vízzel telik meg az árok. A Miiklósvári árok tiszta forrásvize mérések szerint naponta átlag többszáz erdei vad — főleg dámszarvasok — ivóvízellátását is biztosítja. Az árok alsó szakaszánál levő termelőszövetkezeti szántóföldek csaknem kétharmadán minden tavasszal különösen gyors hóolvadáskor és a .tavaszi bő csapadékos időszakban gyakran egész évben belvíz keletkezett. A -belvizek levezetését a Koppány-patak magas mederszintje képtelen volt megoldani. Az ott húzódó vasúti töltés körül valóságos mocsárvilág alakult ki. A falu közelsége, különösen a közvetlen szomszédságban épülő hévízfürdő, a sok szúnyog és a mocsárbűz miatt egészségügyileg is sürgősen indokolta a mocsaras terület felszámolását. Ezek a szempontok a víz-: rendezésnek kombinált megoldását indokolták. A ta-> vaszi csapadék a részben fagyos erdei talajba még nem képes elszivárogni. A vízigyűjtő átlag 25% feletti lejtőiről összegyűlt víz az árok alsó szakaszánál gyakran áradatként ömlött széjjel a szántóterületekre, lakóházak kertjeibe és áztatta a vasúti töltést több mint 500 m hosszan. Ezeik a kényszerítő körülmények olyan vízrendezést indokoltak, amelynél a vízelvezetést vízvisszatartással kombináljuk. így az alsó szakaszon meggátolhatóvá vált a belvíz keletkezése, és a mocsaras területek megszüntetése. 2. A második szempontnál a társulati érdelkeltek részéről felmerült jogos kérelmeket kellett figyelembe vennünk. Az Erdőgazdaságnak a vízfolyáson három helyen több évtizede eliszapolódott mesterséges tüzivíztározói és vaditatói voltak. A bejárás során szükségesnek minősítettük azok elbontását, illetve átépítését. Az első szempontban kifejtett indokok figyelembevételével a régi kis mocsárszerű tározók helyére a maximális területi lehetőségek kihasználásával nagyobb tározókat, illetve vízvisszatartó tározórendszert terveztünk. A legalsó 0,5 ha vízfelületű tározó tó helyére a természetes környezet szebbé tétele érdekében, figyelembe véve az ott épülő parkerdő esztétikai hatását, több mint 1 ha-os belvízmentesítő víztározót terveztünk. Az elvégzett gazdaságossági számítások is azt bizonyították, hogy az elmocsairasodott kis tározók helyén levő árokszakaszok rekonstrukciója a tómecLrek feltöltése és az árok rézsűjének szilárd burkolattal vailó parifibiztosítása sokkal nagyobb költséggel valósítható meg, mint a meglevő természeti környezet rekonstrukciója. 3. A harmadik szempontnál figyelembe vettük a Miiklósvári árok torkolatához közel levő és épülő hévízfürdő hígítóvízigényét. A mintegy 55 C° hőmérsékletű napi 600—700 m : l agresszív hévíz közvetlen nem ereszthető a Koppány patakba, és ezért vált szükségessé egy keverőtó közbeiktatása. Az ehhez szükséges hígítóvizet részben a Miklósvári árok vízkészletéből kellett megtervezni. Ez is környezetvédelmi feladatot jelentett, hiszen ezzel megvédjük a jelenleg még vegyi anyagokkal nem fertőzött Koppány folyónik vizét. 4. Végül negyedik szempontként a város és a járás ifjúságának kérésére az árok vízrendezése során a fakitermelést korlátoztuk. A depóniát rendezése után újból füvesítettük és parkosító jellegű fásítást végeztettünk. A belvízszabályozó tározók partvonalát esztétikai szempontok figyelembevételével öblök és szigetek képzésével alakítottuk ki. Ezáltal nem csak vízrendezett területet rekonstruáltuk, hanem segítettük kialakítani a környék egyik legszebb kirándulóhelyét is. A Miiklósvári árok természet védelmi-környezetvédelmi jellegű vízrendezése az 1975. évben (augusztusban) került műszaki átadásra. A társulat ezenkívül elvállalta a hévízfürdő és környéke teljes csapadékvíz elvezető rendszerének tervezését és kivitelezését is. Ennek közvetlen szomszédságában két éve kezdtük el a Tamási Várhegy és környéke erózióvédelmi rendszerének kiépítését, amely előreláthatóan az 1977. évben teljesen elkészül. Zárószó Az előadásomban ismertetett újszerű vízgazdálkodási megoldások, illeitve a mezőgazdasági termelés fejlesztését elősegítő dombvidéki vízhasznosítása kísérletek jelenítik számomra a legnagyobb elhivatottságot. A kutatási munkát lényegében a VITUKI és a Vízügyi Igazgatóság irányítja, és az elismerés elsősorban őket illeti meg. Az előadás során több mint 15 nagyméretű adatsoros táblázatot, 'helyszínrajzot és műszaki ábrát használtam fel az elmondottak bizonyítására, de a rövidített anyagban erre nem térhettem ki. Az egyes kísérletek bizonyítására néhány rövid-ifilmet is készítettem, lamelyet az előadás során idő hiányában nem volt lehetőségeim levetíteni. Minden bizonnyal még lesz újabb lehetőségem a Hidrológiai Társaság tagjai előtt beszámolni a jövőben is a Kapós—Koppány völgyében folyó kutatási munkákról. Az előadás után több hozzászólás hangzott el. Ezután a jelenlevők a következő helyszíni bemutatókon vettek részt: — Nagykónyi társulati víztározó, a mellette levő evapobranszspirációs állomás és az Okrádi patakon elhelyezett rvízmérőműtárgy bemutatása, — Gonozdi patak vízgyűjtőjében elhelyezett lap- és rajzolóvízméroés műtárgyaik megtekintése, — Miklósvári ároik vízrendszere természetvédelmi jelentőségének bemutatása. 40
