Hidrológiai tájékoztató, 1977

Berecz László: A mezőgazdasági vízgazdálkodás és a természetvédelem új vonásai a Kapo-Koppány-völgyében

A mezőgazdasági vízgazdálkodás és a természetvédelem új vonásai a Kapós—Koppány völgyében BERECZ LÁSZLÓ Koppányvölgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, Tamási Bevezetés Előadásom bevezető részében a mezőgazdasági vízgazdálkodás területi kutatási feladatainak jelentőségével és a vízkészlet-gazdálkodás korszerű munkaeszközei mennyiségének növelésével foglalkoztam. Kiemeltem az észlelt adatok gyors és módszeres feldolgozásának a fontosságát, amely mindinkább előtérbe helyezi a számítógépes megoldásokat. Ennek azonban fontos feltétele, hogy a vízgazdálkodási kutatásban dolgozó mérnökök szélesebb skálán ismerjék meg a mezőgazdasági növénytermesztési konkrét viszonyokat, a csapadékvíz tározódásának és elfolyásának előnyös és hátrányos következményeit. Bevezetőmben idéztem Soltész József, az OVH Társulati és Vízrendezési Főosztálya vezetőjének a szentendrei országos vízügyi kiállításon elhangzott előadásából az alábbi részletet: „Vízgazdálkodási helyzetünket a természeti adottságok határozzák meg. A szélsőséges időjárás, a vízrajzi, domborzati és a talajadottságok fokozottan megkövetelik, hogy a megváltozott társadalmi igények kielégítése érdekében minél szélesebb körben gondoskodjunk a csapadék kedvezőbb hasznosításáról, a víz pótlásáról, a káros vizek elvezetéséről. A jövőben fokozottabban válik szükségessé a lefolyás egész vízgyűjtőjére kiterjedő, átfogó szabályozás. Ez teszi lehetővé a vízkészletek növelését, a természetes vízkészletek minél nagyobb hányadának hasznosítható vízkészletté való átalakítását, és a káros vizek rendezett, kártétel nélküli elvezetését..., gyorsabban kell fejleszteni a tározásos vízgazdálkodást, ideértve a kistározók fejlesztését is." A továbbiakban a vizek tisztaságának védelmével, minit legfontosabb környezetvédelmi féladatunkkal foglalkoztam. Szokásossá vált, hogy minden két évben rendezünk egy szélesebb körű tapasztalatcserét, vagy szakmai rendezvényt, ahol demonstráljuk a területi mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztése érdekében tett erőfeszítéseket és eredményeket. Ezt megelőzően 1973. május 31-én a Kapós—Koppánymenti Vízgazdálkodási Nap keretében mutattuk be a gyakorlati eredményeinket és ismertettük a távlati elképzeléseinket. Az eltelt két év sok új vonással, sok új eredménnyel növelte a térség vízgazdálkodásának helyi történetét, amelyet a jelenlegi előadásban foglaltam össze. Ke-, restünk és találtunk olyan időszerű területi érdekeltségű feladatokat, amelyek az országos átlagnál roszszabb mezőgazdasági adottságok mellett a térségben előbbre vihetik a mezőgazdasági termelés hatékonyságát. A Kapós—Koppány völgyének mezőgazdasági üzemeinek 90%-a már rendelkezik üzemi meliorációs tervvel, és a tervekben meghatározott talajvédelmi és vízrendezési feladatok 80%-át már eredményesen meg is valósították. Ebben a társulatunknak is nagy része van, mert a 21 meliorációs tervből 18 tervet mi készítettünk. Miután a nagy feladatot képező talajvédelmi és vízrendezési feladatokkal lényegében sikerült megbirkóznunk, úgy véltük, hogy ezután már napirendre tűzhetünk kísérleti jelleggel korszerű mezőgazdasági vízhasznosítási feladatokat is. Megragadtunk minden al-> kaimat, amely a kutatással foglalkozó intézményekkel való kapcsolat teremtése terén előadódott. Főbb kiTamásiban 1975. június 17-én a MHT Tolna megyei Területi Szervezetének felkérése alapján megtartott előadás rövidített anyaga. sérleti jellegű célkitűzéseink megvalósítása során különösképpen az alábbi témákkal foglalkoztunk. I. Halastavak vízháztartásának vizsgálata a Gonozdi patak vízgyűjtőjén (1973. évtől). II. Dombvidéki öntözési viszonyok vizsgálata az Gkrádi patak vízgyűjtőjén, öntözéshez előrejelző adatok szerzése és továbbítása (1974. évtől). III. Komplex vízrendezés a természetvédelem és környezetvédelem figyelembevételével, a természetes környezet rekonstrukciójával (1974. évtől). I. Halastavak vízháztartásának vizsgálata a Gonozdi patak vízgyűjtőjén A Koppányvölgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat felterjesztésére a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság hozzájárult, hölgy Tamási és Iregszemcse közigazgatási területén levő Gonozdi patak teljes vízgyűjtőjén elkezdődjenek a vízháztartás-vizsgálatok. A Társulat 1972. évben elkészítette a mérőműtárgyaik műszaki terveit és 1973. március 31-ig ki is vitelezte. Még ez év március 15-ig a vízgyűjtőn levő 12 db halastó zsilipjénél elhelyezték a lapvízmércéket, összesen 16 vízmérőhely leolvasását szerveztük meg (1. ábra). Az összegyűjtött vízhozam és vízállásmérések többéves adataiból fogjuk kiszámítani és ellenőrizni a tározók vízháztartását. A mezőgazdasági üzemek kérésére vizsgálni fogjuk a víztározás lehetőségét. A vízháztartás-vizsgálatok eddig észlelt adatai alapján elvégzett ellenőrző számítások — hozzáfolyási, elfoüyási, vízkivételi, csapadék, párolgási és vízkészletváltozási adatok — azt mutatják, hogy vízjogi engedélyek szerinti vízmennyiségnek csak kétharmada kerül tarozásra. Ebbe valószínűleg belejátszik a nagyfokú hordalékos feltöltődés. A 12—15 éves tórendszer a létesítése óta jelentősebb rekonstrukcióban nem részesült. Vizsgálni fogjuk azt is, hogy nem lenne-e gazdaságosabb a sok kis tó helyett egy nagyméretű víztározót építeni. II. Dombvidéki öntözési viszonyok vizsgálata az Okrádi patak vízgyűjtőjén. öntözésre előrejelző adatok szerzése és továbbítása A biztonságos dombvidéki öntözési viszonyok kipróbálását a Koppány-patak egyik nagyobb vízfolyásán, az Okrádi-patak alsó szakaszán 1973—74. évben megépített 600 ezer köbméter víztérfogatú 30 ha-os víztározó segítségével fogjuk megszervezni. A tározó teljes feltöltése 1976. évben megtörtént. A víztározóból évenként mintegy 200 ha tipikusan dombvidéki mezőgazdasági terület kísérleti öntözését tervezzük elvégezni. A VITUKI megrendelésére 1973. évben Nagykónyi község határában a fent említett társulati víztározó mellett megépítettünk egy evapotranszspirációs mérőállomást, és 1974. évtől üzembe is helyeztük. A VITUKI megbízásából a társulat elvállalta az ott levő műszerek rendszeres leolvasását, a mérőállomás kezelését, fenntartását, és az észlelt adatok elsődleges feldolgozását. Az így nyert adatokat dekádonként rendszeresen továbbítjuk a VITUKI részére, ahol a végleges adatfeldolgozás történik. 1975-ben kidolgozásra került az Okrádi-patak teljes vízgyűjtőjének vízháztartás-mérési vizsgálata, amely ^ nek céljából 4 db. rajzoló vízmércés vízmérőbukó ke38