Hidrológiai tájékoztató, 1977
Timár Mátyás: A Szentendre Papsziget-i strandfürdő hévízkút vizének vastalanítása
mint akadályozó, gátló, fékező, vagy éppen mint segítő tényező fog jelentkezni. A gátló, fékező hatások feloldására a rendszer kialakítása közben kell majd megfelelően intézkedni. A feladatok ellátásához sürgősen szövetségeseket, segítőtársakat kell keresnünk a vízgazdálkodás min 7 den szakága részéről, mert a tornyosuló gondoktól csak a vízgazdálkodás minden csínját-bínját ismerő kollektíva remélhet megszabadulást. Szükséges tehát a vízgazdálkodáson belüli szoros együttműködés. De ez nem elég. Munkatársi kapcsolatainkat ki kell terjesztenünk a vizek felhasználóira is, rá kell bírnunkk őket az önkontrollra, mert ha nem tesszük ezt rövidesen nem tudjuk kiszolgálni őket Időt, a jelenleginél sokkal több időt kell biztosítanunk arra, hogy a tudományos eredményeket megismerjük, megértsük és az új felismerésekhez szakmai gyakorlatunkat rugalmasan igazítsuk. Lehetőséget kell találnunk arra, hogy a szakmai újat, a korszerűt minél rövidebb időn belül minél több munkatárssal vitassuk meg, ezért, hogy alkalmazásiba vétele minél előbb, minél több támogatóval kerüljön sorra. Éppen emiatt kérem a tisztelt olvasókat arra, hogy gondolataikkal, elképzeléseikkel segítsék munkánkat, mellyel — dr. Illés György szavaival élve — „elháríthatjuk, megfékezhetjük a természetes és művi környezetet egyre nagyobb sebességgel roncsoló erőket és megőrizzük ezektől környezetünket a jövő generáció számára is." Szentendre—Papsziget-i strandfürdő hévízkút vizének vastalanítása timAr mátyAs Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, Vác A Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat több melegvizű strandfürdőt üzemeltet a Dunakanyarban. Az egyik ilyen melegvizű strandfürdő a Szentendre térségében levő Papszigeti strand, ahol a hévízkút által szolgáltatott meleg víz vastartalma igen nagy volt. A Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat a fürdőszolgáltatási színvonalának emelése érdekében kidolgozta a fürdő hévízkútja vizének vastalanítási programját. Az alábbiakban ismertetem a hévízkút vizének vastalanítására szolgáló berendezést és annak üzemeltetési tapasztalatait. 1. A hévízkút műszaki adatai Szentendre—Papszigeten a hévízkút fúrása és üzembe helyezése az 1971. évben történt. A hévízkút nyugalmi vízszintje: +15,2 m, melynél a vízhozam Q = 60 l/p, hőmérséklete 32 C°. A vízkút üzemi vízszintje — 88,0 m, melynél a vízhozam Q = 350 l/p, hőmérséklete 44 C°. Talpmélysége: 1633,3 m, a víz hőmérséklete 65 C°. A kút szűrőzése: 1392—1420 m 0 168/150 mm 1425—1435 m 0 168/150 mm 1460—1480 m 0 168/150 mm 1490—1630 m nyitott szakasz A kút vizsgálati eredményei szerint a vastartalom tág határok között változik. 1972-ben szabad kifolyásnál a víz vastartalma 27 mg/l volt. 1973-ban a folyamatos szivattyúzás során a víz vastartalma 5,5 mg/l, szabadszénsavtartalma 750 mg/l. 1973. októberében a VIKUF labor vizsgálata szerint a hévízkút vizének vastartalma szabad kifolyásnál 17,6 mg/1, folyamatos szivattyúzásnál (Q = 310 l/p) 5,60 mg/l, a víz szabadszénsav tartalma nagy, így a vascsőre erősen agresszív. 1974-ben az OKI vizsgálata szerint szabad kifolyásnál a vastartalom 13,5 mg/l, 1975 áprilisában az OKI vizsgálat szerint szabadkifolyásnál a vastartalom 10,5 mg/l. 2. A hévízkút vizének vastalanítása A talajvizek és a mélységi vizek kisebb-nagyobb mennyiségű oldott vas- és mangánvegyületeket tartalmaznak, amelyek koncentrációja a víz pH értékétől és oldott oxigéntartalmától függ. Az oldott oxigénben szegény mélységi vizek állandó érintkezésben lévén a kőzeteket alkotó oldódó ásványokkal, szerves anyagokkal, közöttük egyensúlyi állapot alakul ki. Ennek következtében az oldott állapotú vastartalom stabilan oldatban marad. A mélységi vizek felszínre kerülése után (kitermelés folyamán) az egyensúlyi állapot megbomlik, a víz a levegő oxigénjével kapcsolatba kerül, az oldott vas csapadék formájában kiválik. A vízben levő vas legtöbbször ferrohidrogénkarbonát, ferroszulfát vagy szerves anyaghoz kötött vas humuszvas formájában fordul elő. A vízben levő oldott vegyületekben a vas két vegyértékű módosulata van jelen, mely ha oxidálódik három vegyértékű vízben nem oldódó ferrivassá alakul át az alábbi kémiai reakcióegyenlet alapján: 2 Fe + + + % 0 2 + 4 OH- + H 20 — 2 Fe(OH) 3 | (1) A hazai gyakorlatban legtöbbször a kétvegyértékű vashidrogénkarbonátos víz fordul elő, melyből a vastartalom eltávolítása nem jelent problémát. A vízben levő vashidrogénkarbonát oxidálásához legtöbbször a levegő oxigénjét használják fel. A levegőztetés folyamán a következő kémiai reakció játszódik le. 4 Fe(HC0 3) 2 + 0 2 + H 20 - 4 Fe(OH) 3 j + 8 C0 2 í (2) A vízben levő vas oxidációja előnyösen semleges, vagy gyengén lúgos közegben megy végbe. Az alkálikus vizek vastalanításának oxidáció-kinetikai folyamataival behatóan H. Boorsma foglalkozott, mely szerint a ferrovas oxidációs reakciósebességi alapegyenlete a kétvegyértékű vasion koncentrációtól, valamint az oxigén parciális nyomásától függ: — d(Fe + +) dt k' (Fe + +) (Q 2) (H + )2 ,(3) A vízből kiváló széndioxid koncentrációja is nagymértékben befolyásolja a vastalanítás folyamatát. A levegőztetés során a széndioxid a vízből eltávozik, így a víz pH értéke emelkedik. 4 Fe(HC0 3) 2 + 0 2 -> Fe 20 3 2 H 20 | + 4 C0 2 í Az alacsony alkalitású vizet vastalanítás előtt savtalanítani kell. 3* 35
