Hidrológiai tájékoztató, 1977

Soltész József: A vízrendezés újabb feladatai

A vízrendezés táblán belüli felszíni és felszín alatti elemei a nagyüzemi termeléssel, a termelési rendsze­reik kialakulásával párhuzamosan fejlődnek, illetve az adott termőhely természeti viszonyai mellett alkalma­zott elemeik visszahatnak a termelési rendszerék ki­alakulásának folyamatára. Ez a fejlődés az üzemi vízrendezés műszalki beren­dezéseit illetően elsősorban azt jelenti, hogy — a nagy­üzemi mezőgazdasági termelés igényeinek megfele­lően (talajvízszín-szabályozás, magasfokú gépi műve­lés, rtáblaméretek növekedése) — a felszín alatti ele­mek (talaj csőhálózat) fokozottan előtérbe kerülnek. Talajcsövezés A vízrendezés keretében végrehajtott mezőgazdasági talajcsövezés célja a termelés növelése érdekében a talaj káros vizeinek elvezetése és ezzel víz, hő és lég­háztartásának javítása. Ennélfogva kiemelt feladat a talaj csövezett terüle­tek fokozott kiterjesztése. A mezőgazdasági vízrendezési talaj csövezést ha­zánkban a jó vízvezetőképességű talajok talajvízszín szabályozása érdekében, tőzegterületek talajvízszín sza­bályozására, pangóvizes, rossz vízgazdálkodású talajok káros vizednek elvezetésére, és a domblábi és szűk vöigyfenéki területek víztelenítésére (káros vizeinek elvezetésére) alkalmazzák. Az ország kötött, rossz vízgazdálkodású talajalin gaz­daságossági megfontolásból — általában — a kombi­nált talajcsövezési módszert alkalmazzák, amelynek lényege, hogy a zárt gyűjtőkhöz csatlakozó, általában szűrözött szívókat vakomddrénhálózat és mély lazítás egészíti ki. Az országban — korábbi felmérések szerint — kere­ken 130 ezer ha kiterjedésű mezőgazdasági terület víz­rendezési célú talajcsövezése szükséges. Ennek közel fele a nyugatmagyararszági kötött, rossz vízgazdálko­dású talajokra esik. Ezenkívül nagyobb kiterjedésű drénezésre került sor a Dráva menti területeken, a be­regi tájon, a Tisza II. hatásterületén és az alföldi ön­tözött teriketeken. Ez év végéig mintegy 15 ezer ha nagyságú mezőgaz­dasági terület tálajcsövezése fejeződik be. Az 1960-as évek elején Nyugat-Magyarországon meg­kezdett drénezés építési technológiája igen sokat fej­lődött. A kezdeti 'trapézszelvényt kialakító ároknyiitó­gépek kézi csőfektetés helyett korszerű drénezőgépek állnak rendelkezésre, melyek az árokásással egyidő­ben a tervezett esésű csőfektetést is elvégzik. 1974-ben a flexibilis műanyag csövek kiterjedtebb alkalmazása megkezdődött. E dréncsövek hazai gyár­tása a közeli időszakban várható. Belterületi vízrendezés, helyi vízkárelhárítás A települések fejlődése, a lakosság körzeti összpon­tosuilása, az ipartelepek koncentrálódása és nem utol­sósorban a népgazdaság és a lakosság vagyontárgyai­nak védelme szükségessé teszi a belterületek vízkár elleni fokozott védelmét. A településfejlesztésnek, a 'környezetfejlesztésnek egyik fontos feladata a csapadékvíz rendezett elveze­tése, kártételeinek megelőzése a belterületi vízelvezető hálózat útján. A belterületi vízrendezés fontosságát egyre több^ me­gyében ismerik fel és sorolják a kiemelt vízgazdálko­dási feladatok közé. Egy-két megyében már megkezd­ték a belterületi vízrendezés egész megyére kiterjedő tervszerű, gyorsabb ütemű fejlesztését, különös figyel­met fordítva a települések környezetfejlesztésére, ille­tőleg a területfejlesztési koncepciókra. A tanácsi vízrendezés fejlesztését nagymértékben elősegítették a vízi társulatok. A kisebb települések­nek több mint 50%-a tagja a helyi társulatoknak, így részesülhetnek a társulati tagoknak járó kedvezmé­nyekben. Az előző évek helyi vízkárelhárítási tapasztalatai bi­zonyították, hogy a kártételek megelőzésére az eddi­gieknél nagyobb gondot kell fordítani. Helyi vízkárok elsősorban a mélyfekvésű területeken létesített épü­leteket veszélyeztetik. A települések fejlesztése során fokozottabban kell figyelembe venni a vízkárveszélyes, mély fekvésű területeket. Az általános településfejlesz­tési tervek keretén belül el kell készíteni az általá­nos vízrendezési terveket, amelyek megjelölik a víz­rendezési szempontból beépítésre alkalmatlan vagy csak nagy költséggel mentesíthető területrészeket. Fokozottabb figyelmet ikell fordítani a meglevő csa­padékvíz-levezető művek rendszeres karbantartására és fejlesztésére. A vízrendezés fejlesztésének főbb feladatai, cél­kitűzései A vízgazdálkodás általános fejlesztési célkitűzéseivel összhangban mind a sík-, mind a dombvidéken tovább kell növelni a lefolyásszabályozást szolgáló tározók lé­tesítését, figyelemmel az ismertetett szakágazati alap­elvekre. A belvízrendszerek fejlesztését a népgazdasági igé­nyekkel — elsősorban a mezőgazdaság igényeivel — összhangban fokozottabb ütemben kell megvalósítani, különös tekintettel az iparszerű termesztés igényeire és az öntözés hatására. Tovább kell folytatni a még rendezetlen kisvízfo­lyások kiépítését, az adott terület népgazdasági célki­tűzéseivel összhangban. Az erózióval érintett területek vízügyi-műszaki ta­lajvédelmét a mezőgazdasági talajvédő beavatkozások­kal összhangban gyorsabb ütemben kell növelni, fi­gyelemmel a népgazdasági szempontból értékesebb te­rületekre. A népgazdasági szempontból indokolt termelési biz­tonság érdekében, a talaj csövezett területek kiterjedé­sét fokozott ütemben tovább kell növelni. A vízrendezés kutatási céljainak megfelelően az el­következő időszakban különösen nagy súlyt kell he­lyezni: a minitavízgyűjtők továbbfejlesztésére, különös figyelemmel az üzemi vízrendezéssel szemben támasz­tott újabb igényekre, és a belterületi vízrendezés hid­rológiai kérdéseinek további vizsgálatára. Célkitűzésünk a műszaki fejlesztés eredményeinek széles körű gyakorlati bevezetése. Kiemelt jelentőségű a beszerezhető meder- és csatornakarbantartó-gépek (alapgépek) hazai gyártású eszközsorainak továbbfej­lesztése. Meg kell gyorsítani a belvízrendszerek fejlesztésére szolgáló tanulmánytervek készítését. Meg kell gyorsítani a tanácsi belterületi vízrende­zés létesítményeinek fejlesztését és gondoskodni kell a meglevő művek rendszeres karbantartásáról. Továbbra is nagy súlyt kell helyezni a tanácsi helyi vízkárelhárítást ellátó védelmi szervezet fejlesztésére, a védelmi felszerelések, eszközök állományának növe­lésére, tanácsi védelmi szertárak létesítésére. Fokozni kell a tározók üzembiztonságát és helyi víz­kárvédelmét. A belvízvédekezés és helyi vízkárelhárítás hatékony­ságának növelésére, az átdolgozott új OÁBSZ alapul­vételével valamennyi érintett vízügyi igazgatóságnál létre kell hozni — az ÁBKSZ közreműködésével — a szállítható szivattyúk telepítésére is alkalmas könnyű felszerelésű egységeket. 29

Next

/
Thumbnails
Contents