Hidrológiai tájékoztató, 1977

Jósa Ernő-Laczkovics József-Varga Józsefné-Verő László: Folyóteraszok, törmelékkúpok geofizikai-vízföldtani kutatása

Földtani Elvi fajlagos Valódi karotázs Felszíni geoeleklrcmoi Geoelektroms rétegsor ellenállás szelvény szondázás szelvény 0 20 40 60 60 - 0 20 iO 60 ÍO 0 20 40 60 X 1. ábra. A karotázs szelvény és a felszíni geoelektromos szondázás összevetése az elvi ellenállás szelvénnyel és a földtani rétegsorral kavicsból álló réteg van (fajlagos ellenállása 80 ohmm), alatta pedig egy 6,5 m vastag homokréteg (fajlagos ellenállása 50 ohmm). A terasz fekvője 10 ohmm ellenállású, következésképpen vízzáró agyag. A felszíni geofizikai mérésekből tehát ideális esetben a teljes földtani rétegsort meghatározhatjuk, a jellemző geoelektromos paraméterékkel együtt. Gyakorlatból vett példát mutat a 2. ábra. A fúrásból egyértelműen megállapítható az agyagos közbetelepülés jelenléte, a geoelektromos szondázás azonban ezt a — felbontóképességénél vékonyabb — réteget nem jelzi. A geofizikai módszereikre általában is jellemző az átlagoló, integráló jelleg. A geofizikai modell mindig egyszerűbb, mint a részletes fúrási hálózat alapján szerkeszthető földtani modell. Ez korántsem jelent hátrányt, hiszen — főleg a kutatások kezdeti szakaszában elsősorban — a szerkezet nagyvonalú megismerése szükséges, nem pedig az apró részleteké. FÖLDTANI'GEOFIZIKAI RÉTEGSOR 3 A- 5 6 8 X)

2 agyag agyag kavicsos homok agyag kavicsos homok 3. Áttekintő fázisú geofizikai kutatás A geofizikai mérések alkalmazása során világosan meg kell különböztetni az áttekintő és a részletes kutatást. Az áttekintő fázisú kutatás során nagy területek gyors és gazdaságos, felmérésével kijelöljük a perspektivikus, továbbkutatásra alkalmas területeket. A részletes kutatási fázisban a területek komplex geofizikai-hidrológiai kutatásából megismerjük a víztároló szerkezetet és a vízfeiitárást optimális helyre tudjuk telepíteni. A jó helyre telepített kutató és feltáró fúrások révén megvalósítható a tervszerű vízgazdálkodás, csökkenthető a víz fajlagos, költsége. Az áttekintő fázisú kutatásra jó példa a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatnak a Duna hordalékkúpján végzett kutatása (3. ábra). A térkép a felszíinfaözelíben elhelyezkedő kavicsréteg közelítő vastagságát szemlélteti. A modell közelítő, de segítségével mégis jól elkülöníthetők a kedvezőtlen területek (ritka, vízszintes vonalkázás) és a perspektivikus részek, ahol a kavics 10, sőt néhol 20 m-nél is vastagabb. 2. ábra. Vékony agyagos közbetelepülésen mért szondázási görbe (FTV mérési anyaga) Sa[«hmmJ 4. Részletes geofizikai kutatás A Geofizikai Intézet mérései inkább a részletes kutatások típusába tartoznak. Az első ilyen méréseket 1958-ban a Szentendrei-szigeten végeztük, azóta mintegy 50 terület felmérésiére került sor. Példaképpen a Mura-völgyi. vízmű telepítésével kapcsolatos, 1968. évi munkát említjük. A Mura teraszára tervezett vízmű területét 50X50 m-es hálózatban végzett geoelektromos szondázásokkal részletesen megkutattuk. A szondázásokból megszerkesztettük a fedőképződmények vastagság-térképét és izoohm-térképét. A fedő fajlagos ellenállása, ugyanis nagy, 30—70, sőt helyenként 200 ohmm, tehát nem vízzáró (homokos kifejlődésű). Ezért ott, ahol vékony ós nagy ellenállású, a víztároló teraszt a szennyeződéstől nem védi. A kavicsteraiszt méréseink mindenütt jelezték. A víztároló összlet a sávokban elmélyülő, hullámos, pliocén felszínre települt, vastagsága ennek megfelelően változik. Az elmélyülő kavicsvonulatok iránya megközelítőleg a Mura folyási irányát követi. A geofizikai kutatás megerősítette a vízmű tervezőinek elképzelését, akik hasonló, párhuzamos kavicsvonulatokat tételeztek fel. Az azonban csak a fúrások lemélyítése után iga20