Hidrológiai tájékoztató, 1977

Dr. Bozza Józsefné-Bukovszky András-Franczia Tamás: Újabb adatok az aktívszenes szűrés technológiájához

A süllyedés az alaptest alatti altalaj kétféle — egymástól teljesen különböző — mozgásából áll elő: a) szférikus erőtér tartományában térfogatcsöfckenés (tömörödés), b) szögelfordulás (oldalsó folyás) térfogat változás nélkül a deviációs erőtér hatótartományában. Az első hatás főképpen nagyméretű alapozási felületek esetén (alaplemez, töltés) érvényesül, a második kisméretű, nyomott alaptesteknél (sáv, csekély méretű alap, cölöp). A nagyméretű kísérletek, valamint az építménysüllyedési megfigyelések a következő összefüggést eredményezték w süllyedésre R fél szélességű alaptest esetén, amikor R < 30 cm. 1,33 „„ , a w = pAo R + p h R (7) 3E 4,5 E ahol p felületterhelés E alaptest alatti összenyomódási modulus ).-2, alaki tényezők a reológiai együttható A számító eljárás részletes kifejtésére a cikk kerete nem ad lehetőséget, ezért az irodalomra utalunk, ahol megoldást .találunk „puha" és „kemény" talajok, kompakt kőzetek, beton vizsgálatára különböző speciális helyzeteket is figyelembe véve (alapok egymásra hatása, zavart altalaj, repedezett kőzet stb.). A presszdóméter elvén működő készülékkel a talaj áteresztőképességi együtthatója is meghatározható a helyszínen. Ekkor az 1. ábrán bemutatott gumiszonda helyett hármas szűrőelemet — védőszűrő, mérőszűrő, védőszűrő — használunk, és a védőszűrőknél is vizet alkalmazunk. Az ismertetett presszióméter nehéz terepen is könynyen szállítható, 'kisterjedelmű helyszíni talajvizsgáló készülék, amellyel külön laboratóriumi kísérletek nélkül egzakt talaj paraméterek meghatározása lehetséges. Ezekkel az alapozás tervezése, földmunkák, töltések ellenőrzése — a kapcsolatos számító eljárással együtt — biztonságosan végrehajtható már a feltáró munka alatt is, ezért hasznos eszköznek bizonyulhat mind a tervező és kivitelező, mind az árvíz ellen védekező mérnök kezében. IRODALOM 1. Ménard, L.: Das Pressiometer Louis Ménard. Die Bautechnik, 1962. június. 2. Egri Cy.—Gajdos Cy.: Vízszintes irányú fúrólyukas próbaterhelő berendezés. Műszaki Tervezés, 1969. 7. sz. 3. Müller, H.: Baugrunduntersuchung mit dem Pressiometerverfahren nach Ménard. Die Bautechnik, 1970. szeptember. 4. Essai pressiometrique normál. Mode opératoire MS. IS—2. Dunod. Paris, 1971. 5. Le pressziometre Louis Ménard. Régles d'utilisation des techniques pressiometriques et d'exploitation des résultats obtenus pour le calcul des fondations. Centre d'Études Geotechniques Louis Ménard. 1975. január. Űjabb adatok az aktívszenes szűrés technológiájához* DR. BOZZAY JÖZSEFNÉ—BUKOVSZKY ANDRÁS—FRANCZIA TAMÁS Fővárosi Vízmüvek Az aktívszenes vízkezelés műszaki időszerűsége világszerte, és a hazai gyakorlatban is egyre fokozódik. Számos víztisztítómű mind gyakrabban kerül abba a helyzetbe, hogy meglevő technológiai rendszere legjobb kihasználásával sem képes a tisztításira kerülő víz szennyező anyajgait megfelelő mértékben eltávolítani s a szabványok által körülhatárolt, kifogástalan minőségű ivóvizet biztosítani. A közüzemi vízellátás felelős szervei, a különböző hatóságok, beruházók, tervezők, üzemeltetők és ellenőrző szakemberek egyre többet kényszerülnek foglalkozni az aktívszenes vízkezelésnek minit vízitisztítási fokozatnak táisadalmi, gazdasági és műszaki vetületeivel. Az ivóvízellátás vízminőségi kérdéseinek társadalmi oldala elsősorban közegészségügyi összefüggéseiben merül fel. Egyre jelentősebbé válnak azonban e téren az ivóvíz élvezhetőségével kapcsolatos viszonyok is. Az aktívszenes vízkezelés mindkét irányban jelentős. A társadalmi igény tehát pozitív irányban befolyásolja az aktívszenes vízitisztítás elterjedését. Ellentétes faktor ezzel szemben a nagy anyagi ráfordítás igénye. Az aktívszén alkalmazásának komoly gátját jelenti a tekintélyes gazdasági teher, amelyeit — elsősorban beruházási vonalon — e módszer bevezetése megkövetel. Éppen ezért ma még nincs egyenlőség a felmerülő igények és a megvalósítások száma között. A környezetszennyezési világméretű problémakörében azonban a legtárgyilagosabb UNESCO kiadványok sem tudnak megnyugtató adatokat közölni, sőt az adatok elemzésében és a várható állapotok megítélésében kifejezetten borúlátó hangot ütnek meg. Nem nehéz tehát megjósolni, sőt bizonyosra vehető, hogy az aktívszenes víz1 Előadásként elhangzott a Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály 1975. november 5-i előadógyűlésén. kezelési fokozat alkalmazásával a közeljövőben mindinkább számolni kell. Éppen ezért már a ma fontos feladata e vízkezelési módszer műszaki vonatkozásainak vizsgálata, kipróbálása, számos helyen pedig ipari alkalmazása is. A Fővárosi Vízművelínéi már néhány évvel ezelőtt megkezdtük az aktívszenes vízkezeléssel kapcsolatos kutató munkát. Organolleptilkus anyagok eltávolítására vagy lejgalább is a felmerülő panaszok enyhítésére már 1970 óta alkalmazunk számottevő beruházást nem igénylő parsáén adagolásit víztisztító műveinkben. Az első években időszakosan 2—4 gr/m

;

1 mennyiségű aktívszénpor számottevő javulást eredményezett a víz minőségében. Az adagolást hamarosan állandósítani kellett, majd a Duna lökésszerű szennyeződései idején emeltük az adagolt aktívsaénpor mennyiségét. Jelenleg már havonta egyszer, vagy többször adagolási lehetőségeink felső határán, 10 gr/m

3 mennyiséggel kell üzemeltetnünk berendezéseinket, de a vízminőségi panaszokat ezzel sem lehet megszüntetni. Számos esetben volna szükség 10 gr/m

3 fölötti mennyiségű aktívszénpor adagolására, de ennek műszaki megoldása már technológiai átalakítást, ezzel együtt tekintélyes beruházást igényelne. Tekintettel arra, hogy az elhasználódott aktívszénpor regenerálása műszakilag nincs megoldva, sőt nem is foglalkoznak vele, e módszer esetén az anyagfelhasználás költsége esetünkben már igen nagy lennie. Elméleti megfontolások és egyes vízművek gyakorlati tapasztalatai alapján jobb lehetőségekkel kecsegtet a granulált afctívszón szűrők alkalmazása. A rendelkezésre álló irodalmi adatok, és személyes tapasztalataink meggyőztek e módszer hatékonyságáról, ugyanakkor azonban arról is, hogy a műszaki feltételek előzetes ismerete a szokásosnál is fontosabb. Már kis eltérések is súlyos anyagi következményekkel járhatnak az eljárás helytelen alkalmazása esetén. 12