Hidrológiai tájékoztató, 1976

Dr. Lászlóffy Woldemár: Gabion, egyesített műtárgy, SZAVICSAV és társaik - Thoma Frigyes: Eljárás a vízpára áramlási sebességének meghatározására

teket. A Kardoskút—pusztaközponti „padkás-kertben" 1970 kora tavaszától kezdve a Tisza menti „buzgárokkal" rokon felpúposodó víz- és mocsárfeltörések jelentkeztek (3—4). Ez alapon e kérdéskör megérdemli, hogy tovább is foglalkozzunk vele. IRODALOM 1. Arany S.: A szikes talaj és javítása. Mezőgazdasági Kiadó, Bp., 1956. 2. Kiss /.: Békés megye szikes vizeinek mikrovegetációja. I. Orosháza és környéke. Fólia Cryptogamica, 4. 217—266, 1938. 3. Kiss /.: A vízíeltörések szerepének vizsgálata a szikes talajok fontos ..tarkaságában" különös tekintettel az algatömegprodukciók és a vegetációs kép kialakulására, valamint az árvízszerű belvizek fellépésére. Szegedi Tanárképző Foiskola Tudományos Közleményei, 3—31, 1971. 4. Kiss 1.: Szikes területek felpúposodásainak és padkásodásának vizsgálata, tekintettel a növényzeti kép és az algavegetáció kialakulására. Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 33—57, 1971. 5. Lászlóify W.: Magyarország hidrológiai atlasza. IV/1—2, Bp., 1962, 1965. Gabion, egyesített műtárgy, SZAVICSAV és társaik ... Beszéljünk és írjunk világosan, szabatosan és magyarosan, röviden: értelmesen és szépen, — tanultuk a középiskolában. Nagyképűség, pongyolaság, hiányos nemzeti öntudat mégis sokakat arra késztet, hogy megfeledkezzenek róla. A folyószabályozásban, ahol az áramlás irányítására és a part védelmére a víz sodrásának ellenállni tudó, nagytömegű építőelemekre van szükség, régóta használnak drótfonatos műveket. Így nevezte ezeket a szabályozási elemeket Jankó Miklós a Vízügyi Közlemények 1912. évi 6. számában közölt tanulmányában (A máramarosi drótfonatos szabályozó művek. 214. lap.) Kevésbé kifejező a Juventius Antal alkotta kővel töltött dróthenger (Vízügyi Közlemények 1916/2. szám, 160. lap). Viczián Imre dróthálós kavicstestekrőX írt (Vízügyi Közlemények 1936/1. szám, 103. lap). A főként durva kavicshordalékú hegyifolyók szabályozásánál a helyszínen levő anyag felhasználásával készülő testeket a francia szakirodalom gabion-nak nevezi. Az olaszból átvett (gabione = ketrec, kalitka) gabion eredetileg erődítéseknél használt hengeres rőzsefonatot, illetve átvitt értelemben föld és trágya hordására szolgáló nagy, kétfülű kosarat jelent. Magyar szövegben ez a szó nagyon tudományosan hangzik. De mivel jó magyar kifejezések között válogathatunk, semmi okot nem látok újabban divatozó használatára. Aki pedig nagy kezdőbetűvel Gabion-elemekről írt, — így láttam, — elárulta, hogy a szó eredetét nem ismeri, bár talán franciaországi tanulmányútján találkozott vele. Nehogy azzal vádoljanak, hogy csöbörből vödörbe estem, megfeledkezvén róla, hogy a drót szó a német Drath-ból ered, megjegyzem, hogy a helyette használható sodronyt az akadémiai értelmező szótár „kissé régies"-nek mondja. A drót idegen eredete ellenére éppen olyan teljesjogú eleme nyelvünknek, mint a latinból vett iskola, a szláv eredetű ablak, vagy a török származású búza. (Egyébként a dróthálós kavicstestek alkalmazóinak figyelmébe ajánlom Viczián Imre idézett ismertetését az ilyen elemek élettartamára vonatkozó müncheni kísérletekről.) Pongyola, semmitmondó az „egyesített műtárgy" kifejezés, amelyet egy kisebb földgát épülő árapasztójának a fényképe alatt olvastam. A műtárgy a fenékkiürítőt is magába foglalja, tehát két célt szolgál, de az „egyesített" jelző egyikére sem utal. A mű rendeltetését ki kell találnunk. A kifejezés rövidsége ebben az esetben nem jelent előnyt. Inkább hiba. Végül had' emeljek szót a rövidítések elburjánzása ellen. Használatuk magával az írással egykorú. Szükség is van reájuk. Ha kifejezők és jól kimondhatok, hamar el is terjednek. Sikerült pl. a VIZITERV. Mindjárt tudjuk róla, hogy a vízhez és a tervekhez, tervezéshez kapcsolódó intézmény neve. A VITUKI engem mindig ifjúkorom olvasmányainak indián csatakiáltásaira emlékeztet. De mivel különböző kiadványokon immár 24 éve sűrűn látjuk a néhai Fazekas Károly rajzolta emblémán és alatta teljes szöveggel is kiírva a kiadó nevét, ma már nemzetközileg is ismert rövidítés. A napilapok vastagbetűs címeiben gyakran látunk rövidítéseket. De újságírói szabály, hogy az alatta következő szöveg első mondatában kiírják a szóbanforgó intézmény vagy szervezet teljes nevét. Ezt követően már jogos a rövidítés használata. Amilyen jó a VÍZIG kifejezés, annyira tolvajnyelvre emlékeztető a KÖVIZIG, KÖTIVIZIG stb. „Házon kívüli" használatukkal felesleges fejtörést okozunk az olvasónak. A régi pénzérméken levő és építményeken, síremlékeken stb. kőbe vésett feliratok szükségképpen tele vannak rövidítésekkel. Megfejtésükkel külön tudomány, az epigráfia foglalkozik. De mi ne adjunk feladatot e tudományszak művelőinek. Miért írunk egy térkép jelmagyarázatóban éppen nem magyarázó ZT VSZR-1? És célját téveszti az a propagandacélokat szolgáló fénykép, amely alá ezt írták: SZAVICSAV. öreg „vizes" vagyok, egy fél évszázadot töltöttem a vízügyi szolgálatban, de máig sem tudtam megfejteni. Talán az a baj, hogy túlságosan öreg vagyok? Dr. Lászlójfy Woldemár Eljárás a vízpára áramlási sebességének meghatározására THOMA FRIGYES Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Bevezetés A fizikai folyamatok eredményes megfigyelésének alapfeltétele a jelenséggel kapcsolatos összefüggések szabatos meghatározása, a paraméterek pontos mérése révén. Ezeknek a feladatoknak az elvégzéséhez megfelelő mérési módszerről, illetve kellő pontossággal rendelkező mérőberendezésről kell gondoskodni. A vizsgálni kívánt paraméter számszerű meghatározása különleges problémát jelenthet akkor, ha a meg-