Hidrológiai tájékoztató, 1976

RÖVID ISMERTETÉSEK - Előtervezés-Mélyépítés 1950-1975 (Könyvismertetés)

menyek gyűjtése" című cikk. (Megjegyezzük, hogy az FTI külön sorozatban adja közre az építési tapasztalatok adatgyűjteményét, s eddig 14 kötet jelent meg.) Mind az előző geodéziai fejezetben, mind pedig geotechnikai vonatkozásban külön cikk foglalkozik a magas (torony) épületek különleges problémáival. Közérdeklődésre tarthat számot az épületek földrengésre való méretezésével foglalkozó tanulmány, mely az FTI országos jelentőségű kutatási-fejlesztési eredményeit ismerteti. Az építés-iparosítás népgazdasági jelentőségű kérdéséhez kapcsolódnak a könnyűszerkezetes építésmód alapozási problémái, a cölöp- és résfalas alapozási módok bevezetését és fejlődését, illetve a radioaktív izotópok alkalmazását tárgyaló cikkek. A témakörből kiemelten érdekes a vízépítés-vízgazdálkodás szakemberei számára, „A rézsűk biológiai védelmének újabb módszerei." című cikk (96. old.). Az FTI egy szabadalmaztatott svájci módszer honosítását végezte el 1974—1975. években. A vízágyú alkalmazásával tökéletesen gépesített eljárás nemcsak termelékenysége és költségei tekintetében a legkedvezőbb a hazailag alkalmazott módszerek között. A hazai kísérletek, majd az eddigi sorozatos ipari alkalmazások egyértelműen bizonyították, hogy nemcsak friss földmunkák mérnökbiológiai védelmét biztosítja, hanem bármilyen teljesen humuszmentes steril területeken is gyors és hatékony gyepesítést eredményez. Itt is utalnunk kell rá, hogy a további fejezetekben (227. a., 244. o., 255. o., 269. o., 270. o.) is találhat az olvasó elsősorban talajmechanikai — alapozási témájú cikkeket. „A mérnökgeológia kialakulása és fejlődése" című összefoglaló és áttekintő ismertetés után a szakág tevékenységét több fejezetre tagolva ismerteti az évkönyv. Az „Építésföldtan" fejezetben a „vizesek" számára is közérdekű tanulmányokat sorolt a szerkesztő bizottság. Így a területfelhasználási döntések építésföldtani előkészítésével foglalkozó cikk mellett külön kell említeni az „Építéshidrológiai vizsgálatok" és a vízépítés szempontjából különös jelentőségű komplex geodéziai — mérnökgeológiai — geotechnikai „Magaspartok állékonyságvizsgálata" című tanulmányokat. Vízügyi vonatkozásban is gyakorlati hasznosítást tesz lehetővé a csúszásveszélyes területek országos kataszterezésére irányuló munka eddigi eredményeinek ismertetése. Az „Építő- és építőanyagipari kutatások" a mérnökgeológia következő fejezete. Nemcsak az itt szereplő öt cikk, hanem a 247. és a 259. oldalakon található cikkek is ezzel a ma már önállósult tevékenységi területtel foglalkoznak. Vízgazdálkodási-vízépítési szempontokból is figyelmet érdemlő „A kavicskutatás és fejlődésének perspektívája" című tanulmány, mely az országos építőipari kavicskataszter kérdéseire is kitér. A számítástechnikai fejezetbe sorolt cikk (247. o.) is széleskörűen hasznosítható a vízépítési feladatokban. A mérnökgeofizikai módszerek széles körű vízügyi alkalmazását is elősegítheti a vonatkozó cikk. Az „Építőipari Korrózióvédelem" fejezetének 7 cikkéből a már előbb is hivatkozott cikk — mely a talajvizek szulfátagressziivtásával foglalkozik — mellett a talajba kerülő betonszerkezetek korróziós folyamatait tárgyaló tanulmányra hívjuk fel a „vizes" szakemberek figyelmét. Az „Altalános állagvédelem" című fejezet 4 cikkéből az épületkárkataszterrel foglalkozó írás azért figyelemre méltó, mert a közölt statisztika szerint az esetek több, mint 60%-ában a víz idézte elő a károsodásokat. Tágabb értelmezésben megközelítve az évkönyv több cikke foglalkozik korunk egyik talán legégetőbb problémájával, a környezetvédelemmel. Igaz, ezek az építőipar, a közművesítés konkrét műszaki és gazdasági nehézségeinek megoldását helyezik előtérbe, de az évkönyv egy cikke kimondottan a komplex mérnöki előkészítés és előtervezés környezetvédelmi feladatait, környezetfejlesztési lehetőségeit tárgyalja rendszerelméleti alapon. A „Számításlechniká"-val foglalkozó 5 cikk — s ide sorolható még a 255. oldalon levő tanulmány is — többsége vízügyi vonalon is hasznosítható eredményeket, gondolatokat ismertet. Az FTI szakosított tevékenysége következtében a szokásos vállalati kötelezettségek mellett bizonyos építéspolitikai követelmények kielégítését is biztosítja. Az évkönyv következő fejezetében („Tanácsadó Szolgálatok") azokat a szakági tájékoztató és szaktanácsadó szolgáltatásokat ismertetik a cikkek, melyek a beruházók, tervezők, kivitelezők és az igazgatási szervek hatékonyabb munkáját segítik elő. A kereken 80 000 talajmechanikai — mérnökgeológiai dokumentációt (ezekben 500 000-nél több fúrás adatát rögzítették!) archiváló Nyilvántartás közművesítési és vízépítési vonatkozásban is rendkívüli mértékben javíthatja az ismételt adatfelhasználás révén az előkészítő munkálatok hatékonyságát, átfutási idejét. Az előkészítés alatt álló komplex számítógépes adattároló és feldolgozó rendszert ismertető cikk ezért fokozott érdeklődésre tarthat számot. Teljessé teszi szerkezetileg is az évkönyvet, hogy külön fejezetben tárgyalja a vállalat export munkáit, majd a fiatal műszakiak beilleszkedését és fejlődését elősegítő pályázati rendszer eredményeit. Az FTI saját szakterületein és az alapozás — mélyépítés vonatkozásában az ÉVM mellékhivatású kutatási bázisintézménye. A vállalati termelés volumene 10%-át megközelítő kutatási-műszaki fejlesztési tevékenységükről es eredményeikről 2 cikk önálló fejezetben ad tájékoztatást. Ehhez tulajdonképpen szervesen kapcsolódik a nemzetközi műszaki-tudományos együttműködési szerződéseiket és kapcsolataikat vázoló írás is. Az FTI-re sajátos tevékenysége következtében a műszaki szabályozás és a műszaki ellenőrzés terén is jelentős feladatok hárulnak, melyekről ugyancsak 2 cikkből nyerhet az olvasó tanulságos tájékoztatást. Az évkönyv cikksorozatát a vállalat működésének gazdasági értékelése, illetve a következő tervidőszakra vonatkozó célkitűzéseinek vázolása zárja. * * * A 82 cikkből álló 341 oldalas kiadvány tehát valóban sokoldalú, széles körű tájékoztatást nyújt az olvasónak a komplex mérnöki előtervezés és előkészítés tevékenységéről, eredményeiről, elért fejlődéséről és színvonaláról. Az évkönyv szerkezeti felépítése, a cikkek csoportosítása a vállalati tevékenységet, szervezeti felállást tükrözi. Ez nem mindig szerencsés, s ezért a csak meghatározott szűkebb szakterület iránt érdeklődőknek is javasoljuk, hogy az egész tartalomjegyzéket fussák át, ha nem akarnak kihagyni egy számukra esetleg érdekes cikket, információt. Külön kell értékelnünk, hogy az évkönyv a 306—338 oldalain pontos bibliográfiát közöl az FTI állományában levő dolgozók szakirodalmi tevékenységéről. Az FTI tevékenysége által meghatározott sajátos munkaterület, az alapítása óta végbement specializálódó minden vonatkozásban újszerű és jelenleg is dinamikus fejlődést mutat. A publikációk ilyen összesítése és közlése nagymértekben emeli a kötet információtartalmát, értékét, megkönnyítve az olvasó tájékozódását bizonyos részletkérdésekben. Ennek tanulmányozását, gyakorlati hasznosítását külön az olvasók figyelmébe ajánljuk. Végül hangsúlyoznunk kell, hogy a rendkívül dekoratívan, ízlésesen, jól áttekinthetően tördelt és szerkesztett könyvet a Szegedi Nyomda kiemelkedően magas színvonalú kivitelben készítette el. A kötet műszaki és társadalmi értékét csak növeli, hogy a kiadó Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat az érdeklődő szakembereknek és szerveknek díjmentesen bocsátja rendelkezésükre. 96