Hidrológiai tájékoztató, 1976

RÖVID ISMERTETÉSEK - Szabó Béla: A Veszprém megyei Víz- és Csatornamű Vállalat (Veszprém) 15 éve

felében várható. E létesítmény üzembehelyezésével elérjük, hogy Zalaegerszeg város területén az eddig vasas ivóvíz helyett vastalanított vizet tudunk szolgáltatni a város lakosságának. Zalaegerszeg város területén működik egy 7500 m

3/nap kapacitású szennyvíztisztító telep és mint említettem Lenti és Zalaszentgrót járási székhelyeken egyegy 250 m

3/nap kapacitású szennyvíztisztító telep. Mivel a zalaegerszegi szennyvíztisztító telepről kibocsátott, részben tisztított szennyvíz befogadója a Zala folyó, így feladatunk az V. ötéves terv időszakában egy 10 000 m'/nap kapacitású szennyvíztisztító telep megépítése a Zala, illetve a Balaton vízvédelmének biztosítása érdekeben. Vállalatunk az elmúlt években dinamikusan fejlődött, termelő tevékenységét állandóan tovább fejlesztette, az extenzív termelési módból az intenzív termelési mód felé haladt, főleg az építőipari és a nehéz fizikai munkát gépesítette. Növeltük szállító kapacitásunkat, 30 millió forintos beruházási költséggel megépült vállalatunk új központi telephelye, ahol a vállalat dolgozóinak megfelelő munkakörülményt és megfelelő szociális ellátást biztosítottunk. Szociálpolitikai tevékenységünk körében megoldottuk vállalatunk dolgozóinak munkábajárását korszerű autóbuszokkal. Minden évben az eredményes termelőmunka alapján vállalatunk növelte a dolgozók bérszínvonalát és ennek köszönhető, hogy jelenleg 34 142 Ft átlag bérszínvonalat ért el a vállalatunk, melynek alapján tovább nőtt a vállalat törzsgárda tagjainak száma és ma már elmondhatjuk, hogy vállalatunk dolgozóinak egyharmad része törzsgárda tag. Eredményesen valósítottuk meg a szocialista munkaverseny mozgalmat, mely segítője volt az egyre növekvő termelő munka fokozásának, mely különösképpen a felszabadulási és kongresszusi munkaversenyben fejlődött tovább. Vállalatunk dolgozói 1974—75-ben több mint 4 km ivóvízvezeték-hálózatot fektettek le társadalmi munkában, melynek elismeréseképpen a már említett társadalmi munka végzéséért vállalatunk kitüntetést kapott. A termelőmunka eredménye, hogy vállalatunk a gépesítés fokozása mellett jelentősen előbbre lépett a munka- és üzemszervezés tekintetében és megvalósítottuk az üzemi demokrácia teljeskörű kibontakozását, illetve annak érvényesülését. A termelőmunka érdekében mozgósítottuk a vállalat társadalmi szervek vezetőit, annak tagságát, melynek következtében sikerült az elmúlt évek során vállalatunknak előbbre lépni és ennek köszönhető, hogy Zala megye az elmaradt közműfejlesztések során, főleg a IV. ötéves tervben, jelentősen előbbre léphetett. Vállalatunk elkészítette az V. ötéves tervre szóló tervjavaslatát, mely tervjavaslat alapján további 11 községi vízmű megépítése szerepel programunkban, ezenkívül három kiemelt község szennyvízcsatornázásának megoldasa. Tovább kívánjuk fejleszteni Zalaegerszeg város ivóvízhálózatát, szennyvízhálózatát és főleg szennyvíztisztító kapacitás bővülését és nem utolsó sorban a jelenleg kicsinek bizonyuló városi fedett- és strandfürdő kapacitását növelő hévízfürdő megépítése szerepel programunkban, mely részben a meglevő hévízkút hasznosítását lesz hivatva biztosítani. Vállalatunk programja és elképzelése az V. ötéves tervre is rendelkezésre áll, ennek megvalósulása vállalatunk dolgozó kollektíváján van, mely biztosított arra — az eddig elért eredmények alapján —, hogy az V. ötéves tervünket is sikeresen valósítsa meg. Palkovits Dénes A Veszprém megyei Víz és Csatornamű Vállalat 15 éve Vállalatunknak mint minden Vízmű Vállalatnak első és legfontosabb feladata a megye víz- és csatornaszolgáltatási feladatainak egyre magasabbszintű ellátása. A szolgáltatási alaptevékenység mellett volumenében kisebb jelentőségű feladatunk a vízépítőipari munkák kivitelezése működési területünkön. Tevékenységi körünk a vállalat 1960. október 1-i alakítása óta a főbb elemeit tekintve változatlan. Mint ahogy jól bevált megyénkben az akkor kialakított szervezeti felépítési rendszer, az üzemvezetőségi forma. A változatlan vagy csak kis mértékben változó tevékenységi kör és szervezeti forma azonban lényeges tartalmi fejlődést takar. Ma már szinte hihetetlennek tűnik, hogy ha arról beszélünk, hogy vállalatunk megalakulását követően keszthelyi és várpalotai üzemvezetőségünk lóistállóban és fészerben működött jó ideig, vagy arról, hogy ajkai üzemvezetőségünk légópincében, a zirci pedig pékműhelyben dolgozott és az anyag egy részét a kemencében tartották raktár hiányában. Különösen szembetűnő a változás, ha ma tekintünk végig üzemvezetőségeinken. Üj vagy csak néhány éves korszerű üzemviteli épületekben dolgoznak. Megfelelő raktárak, műhelyek, garázsok állnak a dolgozók rendelkezésére. Természetessé vált, hogy az üzemviteli épületekhez korszerű szociális és kulturális létesítmények tartoznak. Az üzemvezetőségi telepek fejlesztésével párhuzamosan jelentősen korszerűsítettük a munkák végzését, könnyítettük a nehéz fizikai munkát. Hosszú lenne a teljes gépesítési lista felsorolása, csupán a legjellemzőbbet említjük meg. A klasszikus valamikor legáltalánosabbnak, legmegbízhatóbbnak számító munkagödör víztelenítő „szivattyút", a vödröt a vízművek gyakorlatából száműztük. Olyannyira, hogy vízmérő leolvasóink is már Bibonett szivattyúval a táskájukban mennek a magas talajvízállású vízmérőaknák mérőinek a leolvasásához. Az évek során nemcsak a munkakörülmények szükségszerű javítása, hanem az egyre növekvő feladatok elvégzése is igényelte a műszaki-technikai haladást. A feladatok, a termelés növekedését, s így vállalatunk fejlődését is jól reprezentálják az alábbi adatok. 1961-ben az egész megyére kiterjedő működési területünkön 5 városi és 35 községi vízmű üzemeltetését biztosítottuk 9 üzemvezetőségen keresztül. A vízműtelepek az év folyamán 10,2 millió m

3 vizet termeltek, ami a fogyasztókhoz 443 km hálózaton keresztül jutott el. Építőipari tevékenységünk értéke 15 millió Ft volt. Az évek folyamán az értéke csak kis mértékben, összetétele már jelentősebb mértékben változott. A megyében a keletkezett szennyvizet 87 km hosszú csatornahálózaton vezettük el. Üzemképes szennyvíztisztító telep, csak Pápán volt, ami viszont a csatornahálózat hiányában jóval a kapacitás alatt üzemelt. Nem rendelkeztek szennyvíztisztító telepekkel olyan nagy települések, mint Veszprém, Várpalota, Ajka, Tapolca, Keszthely. A mintegy 200 millió Ft értékű állóeszköz fenntartására mindössze 1,1 millió forintot fordíthattunk. A fentebb felsorolt szolgáltatási és építési feladatokat 263 munkás és 58 alkalmazott végezte el. A mai értelemben vett bérszínvonal 1961-ben 16 800 Ft/fő volt. Az 1961. évről még egy jellemző adatot említünk. Az egy lakosra eső víztermelés értéke megyei szinten — az ipari fogyasztást is beleszámítva — 155 l/fő/nap volt. Ma ez az érték 320 l/fő/nap. Vállalatunk működési területe 1967-ben a balaton92