Hidrológiai tájékoztató, 1976

EGYESÜLETI ESEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK - Dr. Wisnovszky Iván: Az Oktatási Bizottság 1975. évi munkájáról - Dr. Lászlóffy Woldemár-Börzsönyi András: Az 1975. évi diplomaterv pályázat értékelése

Előadása befejezéseként beszélt még Kovács Sándor a jégkárelhárítással kapcsolatos szervezeti együttműködési kérdésekről. A nagysikerű előadást számos hozzászólás egészítette ki. Dr. Papp Ferenc vízügyi igazgató az elhangzott előadást különösen azért tartotta értékesnek, mert részletes keresztmetszetet adott az igazgatóság árvízvédelmi műveiről, a védekezésről, úgyhogy azok a fiatal műszakiak, akik eddig árvízvédekezésben nem vettek részt, átfogó képet kaphattak arról. A területi árvívédelmi rendszerek létrehozásával kapcsolatban a vésztározás elvének és a vésztározók kialakításának további fejlesztésére hívta fel a figyelmet. Gábos László osztályvezető a műtárgyak védelmének szükségességét emelte ki. Véleménye szerint az árvízvédelmi töltésben levő műtárgyak fokozott koncentrált veszélyt rejthetnek, ezért azokkal kiemelten kell foglalkozni. Némethy László főosztályvezető feltétlen szükségesnek tartja a csapadékmérések alapján történő árvízi előrejelzések elméleti és gyakorlati kidolgozásának továbbfejlesztését. Szentgyörgyi Géza Az Oktatási Bizottság 1975. évi munkájáról A Magyar Hidrológiai Társaság Oktatási Bizottsága 1975-ben új személyi összetételben kezdte el munkáját. Üléseit kéthavonta tartotta a következő célkitűzésekkel: — megismerni a vízgazdálkodási oktatási létesítményeket és szervezeteket bizottsági látogatás során; — megvitatni az időszerű szakképzési problémákat vagy az azok megoldását célzó javaslatokat; — résztvenni a társasági pályázatok értékelésében; — megismerni néhány vízügyi szervezet szakember ellátási célkitűzéseit és tapasztalatait. Az első célkitűzés szerint a Bizottság egyik ülését a Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézetében, másik egésznaipos ülését pedig Baján, a BME Vízgazdálkodási Főiskolai Karán és a helyi Vízügyi Szakközépiskolában tartotta. Ezek az ülések jó áttekintést nyújtottak a képzés tartalmáról, az oktatóállományról, a képzés létesítményeiről és azok felszereltségéről, végül azokról a problémákról, amelyek elsősorban foglalkoztatják a szakképzés irányítóit. A Bizottság tagjai ismertették a tanárokkal való eszmecsere során nézeteiket a szakoktatásról. Számos kérdésben alapos vita alakult ki. A Bizottság néhány megállapítása a következő volt. A Bizottság nem tartja célszerűnek a kétfokozatú vízimérnök képzés kialakítását. A vízimérnök képzés létszáma nem kielégítő sem az Építőmérnöki, sem a Vízgazdálkodási Főiskolai Karon. Különösen érett a fejlesztésre a Vízgazdálkodási Főiskolai Kar létesítményállománya, mert a jelenlegi műszer- és állóeszközállomány nem elegendő korszerű gyakorlati felsőoktatásra. A Bizottság szükségesnek tartja a víz- és csatorna vállalatok üzemeltetési problémáinak megoldásához igénybe venni a szakdolgozati munkát, figyelemmel a hallgatók, különösen a levelező hallgatók e téren igen használható tevékenységére. A Bizottság megállapította, hogy a felsőoktatás szakoktatói és gyakorlati szakemberei nem cserélődnek egészséges mértékben és ez mindkét oldalon torzulásokra vezet. A szakirányú felsőoktatás súlyos problémája lett az üzemmérnökök továbbképzésének rendezetlensége és a mérnök továbbképzés hatékonyságának hiánya. A felsőoktatási intézményben folyó szákképzés ezek ellenére figyelemre méltóan fejlődött, különösen elméleti téren. A vízügyi szakközépiskolai képzés gyakorlatiasságát nagyra értékelte a Bizottság. Megállapította egyben, hogy a középfokú szakképzés igen széles szakmai képzettségre törekszik és eredménye különösen a munkára nevelés terén kiváló. Az 1975. évi probléma felvetések közül kiemelkedő az ipari vízgazdálkodásban foglalkozó szakemberek képzési követelményeinek feltárását és megoldását elemző vita. E területen szinte érintetlenül dolgozik több mint tízezer különféle képzettségű dolgozó, akik eddig csak ad hoc képzésben részesülhettek. Figyelemmel a szakterület vízgazdálkodási jelentőségére, vitatta meg a Bizottság a VIZDOK Vízügyi Továbbképző Központ első javaslatát az intézményes képzés szervezéséről. A Bizottság több más téma vitáján kívül megismerkedett a Fővárosi Vízművek és a Vízgazdálkodási Tröszt szakember ellátási gondjaival és azok megoldása módjaival. A Bizottság a titkárság segítségével a víztechnológiai továbbképző tanfolyamot rendezte meg 1975-ben 67 fő részvételével. Dr. Wisnovszky Iván Az 1975. évi diplomaterv pályázat értékelése Az 1975. évi diplomaterv pályázatra 42 db pályamunka érkezett be az alábbiak szerint: Agrártudományi Egyetem, Gödöllő Mezőgazdasági gépek üzemeltetése Tanszék 1. Szabó Csaba: Forgószárnyas vízsebességmérő hitelesítésére alkalmas mérőállás tervezése. 2. Pálmai Zoltán: Zöldségkultúra öntözésére alkalmas gördülőszárny kialakítása. 3. Szikszay Ádám: Magas növénykultúra öntözésére szolgáló gépi áttelepítésű szárnyvezeték. Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszék 4. Antók Gábor: Dombvidéki üzemi meliorációs tervek tervezési segédlete. 5. Bálint Zoltán: A Zagyva—Tarna vízgazdálkodási szabályozó rendszer adatsorainak rendezése, alapvető hidrológiai feldolgozása TPA—8K számítógépen, az adattár szervezése. 6. Horváth Ferenc: I. Különleges célú esőztető öntözések. II. Elágazó csőhálózatok méretezési módszerei85