Hidrológiai tájékoztató, 1976

Dr. Aujeszky László: 50 éves a Magyar Meteorológiai Társaság

mozódik fel. A páncélon belül ostornélküli tok alakul. Ez a fenékre süllyedve áttelel. Protisztológiai kutatásai egyúttal a sejt, a protoplazma alkatának és életfolyamatainak tanulmányozását is jelentették. 2. Növekedésbiológiai vizsgálatok. A szervezetek növekedése évtizedeken át foglalkoztatta. Több tanulmányában: Ceratium, Oovorus copepodorum és más fajokról való dolgozataiban boncolgatja ezt a problémát. Akadémiai rendes tagi székfoglalójában (1934) az ostor és protoplazma növekedését taglalta. A sejtszervecskék növekedése arányos, szakaszos, a plazma sajátosságai teszik lehetővé a növekedést ,és szabályozzák azt. Az ostor növekedése az egész szervezet nagy növekedési periódusával esik egybe. Az Anodonta cygnea nevű kagylón ugyancsak részletes növekedésbiológiai vizsgálatokat végzett. 3. Rákokon is folytatott tanulmányokat. Kiemelkedik ezek közül a Kárpát-medence tízlábú rákjainak vizsgálata. Az itt élő négy faj: folyami rák (Astacus astacus), kecskerák (A. leptodactylus), kövi rák (A. torrentium és A. pallipes elterjedési és ökológiai viszonyait, hátpáncéljuk, ollójuk, más szerveik korra és fajra jellemző bélyegeit állapította meg. Tanulmányával, mely később németül is megjelent, 1910-ben Margódíjat nyert. Ifj. Entz Géza munkásságának negyedik csoportja hidrobiológiái kutatásokból áll. Kutatópályája első éveiben a Balaton és Quarnero planktonját kutatta. Tihanyban fő célja a Balaton hidrobiológiái megismerése volt. Munkatársai, tanítványai és a vendégkutatók kollaborációjával ezt el is érte. A Balaton élővilágáról írt dolgozatait követte a tó bioszesztonján Kottász Józseffel és Sebestyén Olgával végzett beható kvantitatív tanulmány, majd a Sebestyén Olgával írt nagy műve, „A Balaton élete" előbb az Intézet kiadványaiban (1940), azután átdolgozva önálló könyvként is megjelent (1942). Ez a tanulmány tulajdonképpen szintézise a több évtizedes Balaton kutatás eredményeinek, főként a tihanyi intézetben folyt munkának. A műben kizárólag a szintézishez szükséges eredményeket találjuk az ezernyi részletadat nélkül. A szintézis főbb eredményei a következőek. A tó növény- és állatvilága a Balaton földrajzi és hidrográfiai viszonyaitól, illetve ezek összesített egyetemes hatásától függ. A sekély mélység miatt nincsenek mélységi övek. A hullámzás a fenékig hatol. Ezért a víz oxigénnel telített. Az állatok fontos tápláléka a parti köveken tenyésző Cladophorából (fonalas moszat), nádból, hínárból és más növényekből (Ceratium), valamint állatokból, főként a hullámzás őrlő hatására keletkezett szerves törmelék, a detritusz. Ez utóbbi igen fontos a tó anyagforgalmában, mert a fenékig ható hullámzás újra és újra a nyílt vízbe sodorja, így újból táplálékforrás a belőle élő szervezeteknek. A Haranghy László által tanulmányozott baktériumok is jelentősek az anyagforgalomban. A víz lúgossága és oxigénbősége nem kedvez a szaporodásuknak. A baktériumfaló kagylók: Unió-, Anodonta-fajok, Dreissena polymorpha. A tömegesen élő Lithoglyphus naticoides nevű csiga is pusztítják azokat. Mindezek a tényezők növelik a víz önderítő képességét. A szerzők az élővilágot a Balaton nagy biotópjai szerint tárgyalják. A lebegő kisebb szervezetek, — vagyis a bioszeszton mintegy 270 növény- és állatfaja — népesítik be a nyílt vizet. Ebben legjellemzőbbek a nyáron tömegesen fellépő Ceratium hirundinella, a Diaptomus gracilis (evezőlábú rák) és a nyáron elszaporodó Leptodora kindtii (üvegrák). Az úszók (nekton): a Balaton 40 hal faja, de előbb említett mikroszkópi faunának nagyobb fajai (Leptodora, Argulus stb.) is ide sorolhatók esetleg. Az északi köves vagy iszapos, a déli homokos partfenék, a parti építmények növény- és állatvilága mind jellegzetes. A Cladophora öv, a nádasok, hínárotok rengeteg állatnak nyújtanak táplálékot, megtelepedési helyet, védelmet. A Balaton halbősége is jórészt ezzel függ össze. Az új építményeket azonnal gazdag növény- és állatvilág népesíti be, mivel táplálék bőven van a Balatonban, viszont kevés a megtelepedésre alkalmas aljzat. A szerzők foglalkoznak a szerves turzásokkal, a tó évszakos természetes vátozásaival és a mesterséges beavatkozások okozta változásokkal is. A nagy mű összefoglaló, bár nem hiánytalan képet ad a „Magyar Tenger" élővilágáról, maguk a szerzők is rámutatnak a még nem tisztázott problémákra. Mégis jellemzők reá Dudich megállapításai: programot, kutatási célokat ad. A Thienemann-féle hármas fokozat (egyedleírás, közösségleírás, limnológiai fokozat) a belső váza. Szelleme, tárgyalásmódja, megjelenése idején modern gondolatmenete volt. Valóban „A Balaton élete" a magyar természet egy részének sokoldalú ismertetése. Ifj. Entz benne a hidrobiológiái elveket a legteljesebb mértékben érvényesítette, melyben saját és a Tihanyi Intézet munkáját együttesen dolgozta fel. Ifj. Entz Géza az első magyar „Nagy Brehm" 10. kötetét fordította, átdolgozta, a hazai viszonyokra alkalmazta. Szerkesztette a Magyar Biológiai Kutató Intézet Munkái sorozatot (1930—45). 440 protisztológiai, sejttani referátumot írt a Berichte d.Wiss. Biologie-ben. Számos változatos témájú ismeretterjesztő cikket közölt, és sok előadást tartott. Egyik legszebb ilyen műve Soós Lajossal írt „Élet a tengerben" c. könyve. Utrechtben részt vett az egyetemi zoológiai tankönyv megírásában, itthon előadásainak jegyzetét adta hallgatói kezébe. Egyéniségének már említett jellemvonásait méltóan egészíti ki a „nagyokat" jellemző szerénység és mások értékeinek megbecsülése. Ez tükröződik szavaiban: „Köszönöm minden tanítómnak az elemi iskolától kezdve az egyetemi katedráig, hogy kiképzésemhez fáradságukkal hozzájárultak." Daday Jenőröl, Scherffel Aladárról való emlékbeszédeiben is értékeiket méltatja. Külföldi kapcsolatait mindvégig ápolta. H. F. Nierstraszhoz fűződő kapcsolatáról már beszéltünk. M. de Selys-Longchampsot Ciney melletti otthonában (Belgium, Ardennek) 1928-ban és 1929-ben egy-egy hétre Béla fiával fel is kereste. A tihanyi intézetben állandó munkahelyet biztosított a nápolyi kutatóknak, ugyanekkor intézete munkatársai is „asztalt" kaptak az Acquario-ban. Sok gyönyörű akvarellt festett, tengert ábrázoló képeinek egy része Nápolyban készült. Festményei vannak Pompeiről, a Grotta di Posilippo-ról, a ciprusokról, pineákról, de a holland és a magyar táj természeti szépségei is kedvelt témái voltak. Hosszú és súlyos betegség után 1943. február 21-én halt meg. A Farkasréti temetőben ott voltak ravatalánál a Kultuszminisztérium, az MTA, az egyetem, a Természettudományi Múzeum, a Tihanyi Intézet képviselői, kollégák, barátok és számos tanítványa. A tudomány, a felsőoktatás, a magyar társadalom jejentős személyisége volt. Munkásságában, tanítványaiban, gazdag, — a Természettudományi Múzeum Növénytárában őrzött — levelezésében él tovább szelleme. Dr. Lukács Dezső ötven éves a Magyar A hidrológiához az összes többi természettudományok közül a meteorológia fűződik a legszorosabb kapcsolatokkal. Ezért a hidrológusok szempontjából nem közömbös, hogy a meteorológiai kutatás és különösképpen a gyakorlati meteorológiai szolgálat milyen színvonalon van Magyarországon. Meteorológiai Társaság A meteorológiát mint tudományt és mint szolgáltató tevékenységet Magyarországon háromféle szerv műveli, illetőleg látja el: a 105 év óta fennálló Országos Meteorológiai Szolgálat, azután a négy egyetemünkön működő egyetemi meteorológiai intézetek és társadalmi szinten a Magyar Meteorológiai Társaság, amely most érkezett el félévszázados jubileumához. 9