Hidrológiai tájékoztató, 1975

Gál Tivadar: Nagykőrös város vízgazdálkodása

Nagykőrös város vízgazdálkodása* GAL TIVADAR Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szolnok 1. A város vízellátása A vízellátásba bekapcsolt lakosok száma jelenleg mintegy 2800 fő. A két vízmű víztermelése 375 m

3/nap átlagosan, ebből a lakossági fogyasztás mintegy 300 m

:

!/ nap. Az egy főre jutó közműről származó vízfogyasztás 11 l/fő/nap átlagosan és ez messze elmarad a 100—150 l/fő nap országos átlagtól. Emiatt nehezen halad a lakásépítés, a meglevő lakások közművesítése, csatornázása. Annak érdekében, hogy a közeljövőben a belterületi mintegy 20 000 fő legalább 50%-a, 10 000 fő megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvízhez jusson, az alábbi igények kielégítése szükséges: 5000 fő komfortos ellátás 150 l/fő/nap 2500 fő kerticsapos ellátás 100 l/fő/nap 2500 fő közkifolyás 70 l/fő/nap 750- m

3/nap 250 m

3/nap 175 m

3/nap Összesen: 1175 m

3/nap Városi közintézmények kb. 1000 m

3/nap Egyéb igény (locsolás, állattartás) 725 m

3/nap összesen: 2900 m

3/nap A város és a konzervgyár tervezett fejlődésével összhangban várható további vízigények az 1. ábrán láthatók. A víztermelés technológiája a vízmű kiépítése utár> a következőképpen alakul. A törteli út mentén fúrt kutakba helyezett elektromos meghajtású búvárszivattyúk termelik a Vizet és nyomják a vízműtelepen épített vas- és mangántalanítókra, ahonnan a térszíni tározóba kerül a tisztított víz. Megjegyzem, hogy első ütemben a vas- és mangántalanítók építése esetleg elmaradhat. A térszíni tározók vizét a hálózati szivattyúk nyomják a hálózatra, illetve a Kálvin téren épített víztoronyba. 2000-ben várható Városi vízmű Konzervgyár Egyéb 10 000 m

3/nap 15 000 m

3/nap 500 m

3/nap összesen: 25 500 m

3/nap 3. A kitermelhető felszín alatti vízkészletek értékének meghatározása 3.1. A vízadórétegek jellemzése. A pleisztocén összlet felső 100 m-es szakasza nem egységes kifejlődésű, lencsés szerkezetű, homok- és agyagrétegek sűrűn váltják egymást. A kitermelhető vízhozam a kútmélység függvényében: mélység (m) 23—28 49—51 63—87 97—102 vízhozam (l/p) 30—50 20—60 60—180 40—80 Két-három vízadó szint összekapcsolásával 300—600 l/p vízhozam is biztosítható, ennek a megengedettnél nagyobb vastartalma (1,0—1,5 mg/l) tisztítást igényel. A felső porózus szintet 100—150 m között zömmel agyagos kifejlődésű változó vastagságú rétegcsoport határolja el a 150 m alatt jelentkező vízvezető rétegösszlettől. A városi vízmű 250—390 m talpmélység közötti kútjai pleisztocén homok- és agyagrétegeket harántolnak, ezek aránya 50—50%. A városi vízmű által feltárt rétegeket veszi igénybe a város nyugati oldalára telepített konzervgyári vízmű is. A kitermelhető vízhozamok a következőképpen alakulnak : 2. A vízigények várható alakulása A konzervgyár tervezett fejlesztése és a városi vízmű kiépítése figyelembevételével a vízigények a következőképpen alakulnak: 1975—80 között Városi vízmű Konzervgyár Egyéb 1980-ban várható Városi vízmű Konzervgyár Egyéb 2 900 m

3/nap 8 000 m

3/nap 800 m

3/nap összesen: 11 700 m

3 nap 7 500 m

3/nap 10 000 m

3/nap 500 m

3/nap Összesen: 18 000 m

3/nap Üzemi vízszint (m) 12,7 15.4 18.5 22,0 Vízhozam (l/p) 600 890 1200 1500 * Előadásként elhangzott az MHT Szolnoki Területi Szervezetének 1975. március 6-i előadóülésén. A feltárt víz hőmérséklete 16 C°, vastartalma 0,2 mg/l, keménysége 13,4 nkf. A vízkémiai vizsgálatok szerint a víz vascsőre agresszív, a rétegeredetű vastartalom nagyobb a megengedettnél. 3.2. A kitermelhető készletek várható értéke. A vízföldtani adottságok alapján a VIKÖZ 1974-ben készített tanulmánya szerint a vízigények kielégítését 37,5 km

2 terület folyóvízi eredetű pleisztocén, illetve levantei korú, 90—360 m mélységek közötti rétegei biztosítják. A területen a csapadék a talajvizet táplálja, de nem jut el a mélyebb víztartókba. Oldalirányú utánpótlódást a földtani felépítés miatt nem lehet feltételezni. A készletszámítás során a területi depresszió, mint többletnyomás hatására kipréselődő statikus vízkészlet áll rendelkezésre. 89