Hidrológiai tájékoztató, 1975
Liptai Edit-dr. Scheuer Gyula: Újabb adatok az egri források vízföldtanához
A gázmentesítő berendezés létesítési költsége (1973ban) 156 000 Ft. Egyéves időszakot figyelembe véve az üzemelési költségek alakulásáról is képet kaphatunk. Fajlagos költség Ft/m 3 1973. 8,69 1974. 9,39 A fajlagos önköltség-változás a gázmentesítő üzeme következtében 0,7 Ft. A fajlagos költségnövekedés az alábbi főbb tényezőkből tevődik össze. Villamosenergia-költség 1973. 1974. Fajlagos energia kWó/m 3 0,25 0,48 Fajlagos energiaköltség Ft 0,38 0,72 Munkabér Ft/m 3 1,28 2,11 A berendezés állóeszköz-értékének növekedésével az értékcsökkenési leírásnál van még növekedés. Fenti önköltségi adatokat figyelembe véve megállapítható, hogy a gázmentesítés jelentős önköltség-növekedést eredményez. Itt indokolt kitérni arra, hogy a légcserét biztosító TVAR—608 típusú, axiált-ventillátor teljesítménye a kis vízfogyasztást figyelembe véve túlzott. A berendezés építési időszakában ez a típus volt a legkisebb méretű robbanásbiztos meghajtó motorral szerelt gépegység (N: 0,37 kW szállított levegőmennyiség, V: 3000—5000 m 3/óra). A későbbiek során megállapítandó az optimális légcseréhez szükséges legkedvezőbb ventillátor típus. Az eltelt üzemeltetési időszak alatt megfigyeléseket végeztünk kémiai vonatkozásban is. Itt néhány szóval a vastartalommal kapcsoltos problémákat vetnénk fel. A tarnaörsi gázosvizet szolgáltató kút vízének vastartalma 0,24 mg/l. Oldott O a tartalom 1,14 mg/l. Intenzív levegőztetés után a gázmentesítő berendezésből kilépő víz vastartalma 0,22 mg/l, oldott 0 2 tartalma 4,12 mg/l-re változott. A vízkémiai vizsgálatokból arra lehet következtetni, hogy a gázmentesítés során jelentős mértékű oxidáció nem következik be, vashidroxidcsapadék nem képződik. Ez idáig a víz szűrése még nem indokolt. Az oxigénbevitel jelentős mértékű, 4,12 mg/l. Biológiai vizsgálatot is végeztünk. A megbontott vezetékszakaszoknál (nyomócső-hálózaton) nagyszámban fordulnak elő vasbaktériumok. A kocsonyás konzisztenciájú anyag fő tömegét a Crenothrix pol-yspora fonalas vasbaktérium alkotja. Ezek a vasbaktériumok 0,2 mg/l vastartalomnál jelentkeznek és szaporodnak. A vasbaktériumok jelenléte és kapcsolata gázmentesítéssel nem tisztázott, további vizsgálódás szükséges annak megállapítására, hogy szaporodásukat a gázmentesítés hogyan befolyásolja. Ugyancsak gázmentesítő berendezés épül a hevesi vízműnél. Ez kefés rendszerű, a medence fölött forgó kefe levegőzteti az oldott gázt tartalmazó vizet és a medencetérbe felszabaduló gázt szellőző ventillátor fogja elszállítani a szabadba. A vízmű építés alatt áll, s a közeli hónapokban várható az üzembehelyezése. Ezért a forgókefés gázmentesítő berendezéssel tapasztalatunk nincs. Fentiekben kívántam isimertetni a kezelésünkben levő gázmentesítő berendezéseket, azokkal szerzett üzemi, gazdasági tapasztalatokat. Újabb adatok az egri források vízföldtanához* LIPTAI EDIT—DR. SCHEUER GYULA Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat Bevezetés Eger belváros területén az Eger patak mellett, annak völgyében számos bővizű langyos forrás fakad (1. ábra). A források foglalása a feltörési helyekre telepített medencékkel történt, és azokat a víz természetes nyomásviszonyainak felhasználásával töltik. A medencék állapota ma már nem felel meg a korszerű követelményeknek. A medencefalak vízzárósága már nem kielégítő. A feltörő természetes források vize megszökik a medencefalon keresztül, és elszivárog az Eger patak kavicsteraszába. Így a medencék feltöltésének időtartama megnövekedett, ami az előírt vízcsere és frissvíz-utánpótlódás biztosítását is megnehezíti. Ezért a Heves megyei Beruházási Vállalat, illetve a Heves megyei Vízmű Vállalat kezdeményezésére az egri fürdőforrások térségében nagyarányú rekonstrukció kezdődött meg, amely több évig tart. A munkálatok során átépítésre kerül a meglevő Sportuszoda, a Tükör-Török forrás medencéje, a strandi Nagymedence. Új 50 m-es versenyuszodát és fedett úszóiskolát is létesítenek. Az átépítés és bővítés szükségessé teszi a jelenlegi vízellátási rendszer korszerűsítését is. A vízbeszerzés tervezéséhez fel kellett tárni a források vízföldtani adottságait, és meghatározni a víztározó karsztos eocén-triász mészkő települési mélységét, a kőzet vízátbocsátó képességét, a karsztvíz nyugalmi szintjét, az egyes források közötti egymásrahatás mértékét stb. E munkálatok elvégzésére az FTI Mérnökgeológia Irodát bízták meg, mert a vállalat 1953 óta — kisebb megszakításokkal — rendszeresen foglalkozott különböző feladatok kapcsán az egri forrásokkal. » Előadásként elhangzott az MHT Hevesmegyei Területi Szervezete 1975. május 14-i előadóülésén. 0 200[m] 1 FI 2^3 U • 5 • 1. ábra. Az egri források áttekintő helyszínrajza 1. Vizsgált fürdőlétesítmény, 2. Medencével foglalt forrás, 3. Szelvényvonal, 4. Üzemelő vizműkút, 5. Próbafúrás 74