Hidrológiai tájékoztató, 1975

Kissné Hegedűs Judit: Az öntözés helyzete a Kisalföldön

okoz súlyos problémákat. A derítő túlfolyó csatornarendszere hosszantozza és keresztezi a 3. sz. Telep kútrendszerének talajvízmozgásos rétegvonalait. A Fertő tó medencéjének kialakításánál az egyes földtörténeti korok kéregmozgásai is szerepet játszottak. A Fertő tótól nyugatra eső megsüllyedt területrészt, sőt a tómedence északi felének egy részét is már a középsőmiocéntói tenger borította. A törések mentén az eddigi tapasztalatok szerint újabb víznyerőhelyek feltárására nyílik lehetőség. Az új feltárást és kutatást már az a tény is indokolja, hogy közgazdaságilag és műszakilag a jelenlegi üzemrész teljesen elavult, elhasználódott. A felújítási költségek pedig nincsenek arányban a várható bevételekkel. A helyszíni bejárások alapján rögzítődött az az elgondolás, hogy a jelenlegi laktanyai beépítés lejtővonalából kieső — szabad területen — az üzemelő kút rétegvonalának megfelelően észak felé létesüljön egy olyan feltáró kutatófúrás, mely a meglevőhöz hasonló minőségű és lehetőleg nagyobb hozamú víznyerést biztosítana. Feltételezhető, hogy a vázolt törés mentén a feltörő ásványvizek a felszín közelében helyezkednek el és ezért csak az anyagilag realizálható kutatási mélységek feltárását tartjuk indokoltnak. Ha a kutatófúrások várható vizét a vegyelemzések kedvezőtlenül határozzák meg, akkor mindenképpen megvizsgálható annak üzemi vízként való felhasználása. A hidrológiai meggondolások alapján utalunk arra, hogy a folyamatosan hasznosított szabad, községi ásványvízforrás az elmúlt évtizedben minőségileg megromlott és vízhozamilag aggasztóan a csurgásig megapadt. Ezt a körülményt bizonyára számos természetes és mesterséges változás okozta. Azonban a kérdés megoldásra vár. Életszínvonalunk fejlődése, az új házak építése, az alapozási munkák gátszerű hatásai, a laktanya vízellátása, a felszíni vizek és a talajvizek természetes irányait és áramlásait is megzavarták. A kutatási törekvések célja, hogy a megzavart és elvadult, korábban rendelkezésre álló vízminőséget és mennyiséget újra megtalálja és hasznosítsa. A feladat kettős: A tudományos előmunkálatok és földtani vizsgálatok után a hivatalos eljárások és intézkedések következnek. Már most szükségszerű a közvetlen szervezési munkák beindítása. A balfi gyógyfürdő üzemeltetése idegenforgalmi és üdülőkörzetfejlesztési lehetőségek kibontakozását eredményezi. Az idegenforgalom számszerű emelkedése, a gyógyulást, pihenést kívánók jelentkezése az ásványvizek jelenlegi forgalmát magától értetődően megsokszorozza. Tisztában vagyunk azzal is, hogy Területi Szervezetünk csak társadalmi keretek közt fejtheti ki elképzeléseit. Az itt vázoltak érzékeltetik munkabizottsági tevékenységünk egyik érdekes szakterületét. Az elméleti lehetőségek mellett gyakorlatilag a földtani kutatások (fúrások) megkezdődtek és várjuk a kiértékelhető eredményeket. Kérjük a jelenlevő kollégákat (és a jelen sorok olvasóit), hogy az elhangzottakkal összefüggésben elképzeléseiket ismertetni szíveskedjenek. Befejezésül ismertetjük a Vízkutató és Fúró Vállalat szakembereivel elvégzett és Surányi Ernő mérnök által irányított kúttisztítási munkákat, melyek a jelenlegi üzemeltetést átmenetileg megkönnyítették. A rendelkezésre álló nagy teljesítményű szivattyúval sikerült a 3. sz. Telep kútjait tisztítási munkák elvégzésére alkalmassá tenni. Mintegy 80 cm vastag, felgyülemlett iszapréteget kellett a kutakból eltávolítani. A kútaknák mélysége 6 m. A kútgyűrűk alján levő iszaprétegeket kézi munkával kellett vödrökbe lapátolni. Erős szénsavas gázképződést tapasztaltak a munkások. Huzamosabb munkát váltás nélkül nem lehetett végeztetni. A kútfenekek kitisztítása után a vízhozam megnövekedett és a víz átlátszósága, élvezhetősége észrevehetően megjavult. Reméljük, hogy a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat által megkezdett feltáró fúrások eredményeket szolgáltatnak. A mindannyiunk előtt ismert vidék különös bája, hangulata, történelmi múltja az itt elvégzett műszaki munkák időszerűségét indokolja. Öröm számunkra, hogy a múló évek munkájával tevékenységünk beleötvöződhet a nagy elődök és események, embert szolgáló folyamatába. Az öntözés helyzete a Kisalföldön* KISSNÉ HEGEDŰS JUDIT Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság. Győr A Kis-Alföldön már a XVIII. században megkezdődött az öntözés. Az 1932. évben megépült Nicki duzzasztómű lehetővé tette a Hanság vízellátását a KisRábán keresztül. A II. világháború idején az öntöző főművek nagyobbrészt tönkrementek, korszerűtlenné váltak. Ezt az állapotot szüntette meg az 1960-as években a Répce, Rábca, valamint Kis-Rába öntöző rendszerek rekonstrukciója. A munkák keretében 6 db billenőtáblás, 1 db síktáblás 7 m nyílásszélességű duzzasztó, 3 db automatikus felvízszínszabályozó és 29 db vízkivételi zsilip épült. A 107 km hosszban végzett felújítási munkák után a Répce és Rábca 15 m

3/sec, a Kis-Rába 8 m

3/sec öntözővíz szállítására vált alkalmassá, amely a további fejlesztési igények kielégítését is biztosította. A Kis-Alföld területén zömmel esőztető öntözés folyik. Vízjogi engedéllyel rendelkező terület: 48 410 ha, amelyből a kapacitással lefedett terület: 31 783 ha. A 31 783 ha-ból esőztető öntözést 24 993 ha-on folytatnak, a felületi öntözésre berendezett terület 1986 ha, altalajöntözésre berendezett terület 4804 ha. ") Előadásként elhangzott az MHT Győri Területi Szervezetének 1975. április 29-i előadóülésén. Felszíni vízkészletre telepített öntözőrendszereink A Kis-Rába öntözőrendszer, amely a Rábaköz és Déli-Hany öntözéseit foglalja magába. A rendszer gerincét a 40,26 km hosszú Kis-Rába öntöző főcsatorna alkotja. Az öntöző főcsatorna által gravitációsan uralt terület mintegy 60 000 ha. A rendelkezésre álló vízkészlet 23 000 ha terület gravitációs öntözését teszi lehetővé. Ezzel szemben a tényleges öntözés 10 370 ha, mindössze 45%-a a lehetőségnek. Amint a fenti számok is mutatják, jelentős tartalékok állnak az üzemek rendelkezésére a gazdaságos, gravitációs öntözést tekintve. Másik felszíni vízkészletre támaszkodó öntöző rendszerünk a Mosoni öntözőrendszer, amely a Szigetközi és Észak-Hanyi öntözéseket fogja össze. A felszíni vízkészletből engedélyezett öntözött terület 5399 ha, a tényleges kapacitás 3969 ha. A felhasznált vízkészlet 2,3 m

3'sec. Működési területünkön a mezőgazdasági üzemek az országos átlagnál magasabb színvonalú gazdálkodást folytatnak, ennek megfelelően alakul a mezőgazdasági vízszolgáltatással szemben támasztott igényük is. Az öntöző főművek jelenlegi kiépítettsége összhangban áll a mezőgazdasági igényekkel. Ahhoz azonban, hogy az egyre növekvő igényekkel lépést tudjunk 50