Hidrológiai tájékoztató, 1975

Tóth Ferenc: Biológiai vízminősítés

Az első tó építése A területileg illetékes erdészeti szervekkel együttműködve múlt év áprilisában megkezdtük egy tó építését, az 1. ábrán jelölt Hosszúpályi út és Kati-ér közötti területen. A tervezés és építés leírását nem részletezem, inkább bemutatom a terület és tó néhány műszaki adatát (3. ábra). Üdülés szempontjából egységesnek vehető terület 200 ha. Ebből tó 14 ha, a tó vízmélysége 1,4—1,5 m, erdő 109 ha, rét-legelő 77 ha. A munka kezdése 1974. április 10. Befejezése 1974. október 2. Az építés során megmozgatott föld: Szkréper munka 99 573 m

3 Dózeres munka 73 162 m

3 Kotró munka 4 520 m

3 177 255 m

3 Megmozgatott föld 7 707 m

3/ha Építési költség 88 351 Ft/ha Építési költség 32 Ft/D-öl Mivel a terület a vízgyűjtő síkvidéki részén terül el és a vízparti üdülés érdekében kívánatos volt, hogy a tó a terepbe besimuljon, a fajlagos építési költség viszonylag ezért nagy. A várostól 6 km-re kialakult az a ligetes erdőterület, amely a jövőben elsősorban a jóléti célokat, vízparti üdülést szolgálja. A több mint 50%-os erdősültségű terület egyidőben több ezer ember kirándulását és pihenését teszi majd lehetővé. Debrecen városnak ma egy tenyérnyi vízfelülete sincs olyan természeti környezetben, amely a vízparti üdülés feltételeit kielégíthetné. Sem forintban, sem más naturális mutatókkal nem mérhető tehát e terület értéke. Ez a tó az első a lehetőségek közül és alföldi területünkön a vízgazdálkodáshoz kapcsolt környezetfejlesztés egyik szép modellje. Újszerűsége e munkának az, hogy a vízgazdálkodás többcélúságán a jóléti és erdőgazdálkodáson túlmenően a társadalmi többcélúságot is kielégíti a hétvégi pihenés és üdülőfejlesztés összehangoltságával. 3. kép. A Kati-tó részlete A munka végzése során minden esetben törekedtünk arra, hogy megőrizzük és megtartsuk a ligetesen található erdőfoltokat, hiszen egy indokolatlanul kivágott 100 éves fát csak száz év múlva lehet visszaadni. A terjedelem kötöttsége miatt nem ismertethetem azokat a terveket, amelyek a vízgazdálkodással, mint megalapozó tevékenységgel Debrecen megbomlott természeti egyensúlyának helyreállítását szolgálják, amelytől mindig elválaszthatatlan az erdő. Meg kell elégedni azzal, ha csak számszerűen érzékeltetem, hogy elképzelésünk szerint a jelenlegi adottságokhoz viszonyítva a Debrecen térségében összesen 210 ha hasonló tófelület lesz. A Kati-ér menti terület fejlesztésével egyetértenek a város vezetői, a közvélemény is elismerően fogadta. Folyamatban van a mesterséges, de már ma is természetesnek tűnő tó környékének üdülőteleppé való fejlesztése, melyet a DTV végez (3. kép). A vízgazdálkodással, mint megalapozó tevékenységgel a településfejlesztők bevonásával az erdészeti és vízgazdálkodási igények magasszintű kielégítésével— a parcellázás kiküszöbölésével — a terület olyanná fejleszthető, amely szép környezetben megteremti a jószándékú, üdülni vágyók kulturált pihenését. Biológiai vízminősítés* TÓTH FERENC Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár „Társadalmunkban minden tevékenység az emberért, az ember érdekében történik. Ezt a célt szolgálja a vízminőség-védelem is, melynek legkorszerűbb megközelítése a vízi ekoszisztémák védelmével érhető el." A vízminőség a víz tulajdonságainak összessége. Felszíni vizeink elképzelhetetlenek élőlények, tehát élet nélkül. „Ahol víz van, élet is van." A földi környezet drasztikus romlása és a védekezés érdekében létrehozott bioszféra program legnagyobb tanulsága éppen az, hogy a szennyvizet nem egyszerűen folyóba engedjük, az ivóvíz kivételével nem egyszerűen „vizet" emelünk ki, hanem minden esetben élő rendszerek, vízi ekoszisztémák életébe avatkozunk, melyek ennek nyomán megváltozhatnak, igen gyakran úgy, hogy annak eredménye emberi megítélésünk szerint kedvezőtlen. A természet a megváltozott körülményekhez alkal* Előadásként elhangzott az MHT Középdunántúli Területi Szervezete 1975. március 18-i előadóülésén. mazkodott, új, megváltozott egyensúllyal válaszol a külső környezet átalakulására. A vízi élővilág minden hatásra saját törvényszerűségei szerint reagál és a biológiai szempont a legtöbb emberi vízhasználatkor sem közömbös (üdülés, fürdés, halászat, öntözés, haszonállatok itatása, ivóvízkivétel stb.), jogosan beszélhetünk tehát „biológiai vízminőségről". A biológiai vízminőség azoknak a tényezőknek öszszessége, amelyek a vízi ekoszisztémák életét meghatározzák, létrehozzák és fenntartják. Biológiai vízminősítéskor tehát a „víz tulajdonságainak összességéről" azokat vesszük szemügyre, amelyek a vízi élet szempontjából fontosak. A biológiai vízminőség mutatói, jelenségei és változásai négy tulajdonság csoportba sorolhatók. Ezek a víz halobitása, trofitása, szaprobitása és toxicitása. Halobitás a víz biológiai szempontból fontos szervetlen kémiai jellege. A vízben levő összes ion koncentrációjától (össz-só) és az ionok minőségétől függ, te39