Hidrológiai tájékoztató, 1975

Hegyessy László: Az ásvány-gyógyvizek kémiai összetételváltozásait befolyásoló technikai tényezők

Az egyensúlyi szénsav az alábbi egyenlet szerint (Kötött C0 2) 3 Egyensúlyi C0 2 = K t a kalciumhoz és magnéziumhoz kötött széndioxid kö­bével egyenesen és a K<-ve 1, amely a Tillmans által t hőmérsékleten meghatározott állandó, fordítva arányos. K< = 56-270 (0,9714) < egyenlet értelmében a hőmérséklet emelkedésével a K értéke csökken, az egyensúlyi széndioxid értéke pedig a fordított arányosság miatt nő. A hőmérsékletcsökke­nés a mész-szénsav egyensúlyra tehát ellenkező irány­ban hat, mint a nyomáscsökkenés, bár ez a hatás a leg­több esetben jóval gyengébb az utóbbinál, de némileg mégis fékezi a szénsavhiányos vizek kalcium- és mag­nézium-hidrogénkarbonát tartalmának kiválását. A levegővel való érintkezés befolyása a víz minősegere A hévizek fakadásuk után egyes tároló, vagy vízke­zelő műtárgyakban, esetleg nyitott csatornán vezetve, nagy felületen, intenzív érintkezésbe juthatnak a leve­gővel. Ez a körülmény elsődlegesen a hévíz oldott gáz­tartalmát befolyásolja, amely azután további, kémiai reakciók lefolyását teheti lehetővé. A hévíz levegővel, nagy felületen történő érintkezése az egyes oldott gázok parciális nyomásától függően elő­segíti a hévíz eredetileg oldott gáztartalmának csökke­nését, azaz kiválását a vízből, különösen ha a vízfelszín fölötti légtér folyamatosan cserélődik, s a két fázis kö­zött nem áll be a parciális nyomásoknak megfelelő egyensúlyi helyzet. Ezen az elven működnek egyébként a gáztalanító berendezések is. Egyidejűleg levegő és ez­zel oxigén oldódik a vízben. Balneológiai szempontból különösen a kénhidrogénes és a szénsavas gyógyvizek esetében kell minimálisra csökkenteni a hévíz levegővel való érintkezése követ­keztében előálló gázveszteség lehetőségét. A szénsav­veszteség egyben —a már tárgyalt módon — a hévíz kalciumtartalmának csökkenése irányában hat. A hévíz levegővel való intenzív érintkezése során le­vegőt és ezzel oxigént képes felvenni, oldani. A levegő oxidáló hatására vezethető vissza egyes bi­tumenes, kátrányos anyagokat tartalmazó, az oxigén­fogyasztás értékében is kifejezésre jutó nagyobb oldott szervesanyag tartalmú hévizek levegővel való érintke­zésekor szemmel is jól érzékelhető színváltozása. Ezek az eredetileg színtelen, de levegő hatására szürkés­barna színűvé váló hévizek főként az Alföld déli-délke­leti részén fakadnak. Minőségváltozást eredményez a víz oxigénfelvétele a vasas hévizek esetében is, mivel elősegíti a vas kiválását. E közismert jelenség inkább a hévíz felhasználhatóságát nehezíti meg és műszaki problémákat okozhat, mintsem a víz minőségét bal­neológiai vagy higiénés szempontból befolyásolná. A hévíz levegővel való érintkezése és oxigénfelvétele a kénes hévizek gyógyászati értékét veszélyezteti leg­inkább. A levegőzés során fokozottabban fellépő kén­hidrogén gázveszteségen túlmenően a víz által oldott oxigén elemi kénné oxidálja a szulfid-ionokat, amely a vízből kolloid formában kiválik. Ilyen körülmények között egyes hévizek teljesen elveszíthetik szulfid-kén tartalmukat," illetve kénes jellegüket. Az eltérő hőmérsékletű és kémiai összetételű vizek keveredése esetén a víz hőmérséklete az eredeti hőmér­sékletektől és a keverési arányoktól függően, a stabil­nak tekinthető, azaz kiválásra és kémiai reakciókra nem hajlamos kémiai alkotók eredő koncentrációja pedig a keverési arányoktól és az eredeti koncentrációktól füg­gően alakul ki. Stabil kémiai jellemzőknek tekinthetők a kationok közül a nátrium és kálium, az anionok kö­zül pedig a klorid, bromid, jodid, fluorid és szulfát, va­lamint többé-kevésbé a nem ionos vegyületek, azaz a metabórsav és metakovasav. Számottevő és minőségileg is más jellegű változás következhet be, ha különböző hő­mérsékletű, valamint más-más mész-, illetve szénsav­tartalmú vizeket keverünk egymással. Ekkor a kevert vízben kialakult új kémiai és fizikai paraméterek alap­ján kiszámítható mész-szénsav egyensúlyi helyzettől való eltérés iránya és mértéke fogja meghatározni a ke­verék víz agresszív, illetve vízkőkiválásra való hajla­mát, amely jelentősen eltérhet az eredeti vizekétől. Ilyen esetben tehát nagyon hasznos a különböző vizek kémiai vizsgálatának és az említett számításoknak elő­zetesen történő elvégzése, mert csak ezek alapján lehet megállapítani az optimális keverési arányokat, illetve azt, hogy a kevert víz milyen kémiai tulajdonságokkal fog rendelkezni, amelyeket a felhasználás során figye­lembe kell venni. A hévizekhez kevert hideg hűtővizet sok esetben fel­szín közeli talajvíztároló rétegből nyerik, amelyek je­lentős mennyiségű oldott oxigént tartalmaznak. Ez elő­segíti a hévízben esetleg jelenlevő vassók oxidálását és ezzel a vas kicsapódását. Semmi esetre sem ajánlatos oldott oxigént tartalmazó hideg vizet kénes hévíz hűté­sére felhasználni, mert a szulfid-ionok koncentrációja — a hideg víz hígító hatása mellett — az oxidáció ré­vén is csökken és a hévíz részben vagy egészben el­vesztheti kénes gyógyvíz jellegét. A víz és a szerkezeti anyagok egymásra hatásának befolyása a víz minőségére A víz és a szerkezeti anyagok között végbemenő ké­miai rekaciók nagyobb része főként műszaki problé­mákat okozhat. Pl. a mészre agresszív vizek több-ke­vesebb meszet képesek kioldani egyes cementtartalmú anyagokból, pl. betonból, s így károsíthatják azokat. A nagy, 500 mg/l-t meghaladó szulfáttartalom a nem szul­fátálló betonféleségeket ugyancsak megtámadja. Ilyen szulfátkoncentráció azonban hévizeinkben nem fordul elő, inkább csak a hideg vizekben és különösképpen a keserű vizekben. Vízminőségi következményekkel jár viszont, hogy a kénes vizek szulfid-ionjai reagálnak a vassal, miközben pl. acélcsövek belső falán fekete vasszulfid réteg alakul ki. E reakció révén a kéntartalom egy része megkötő­dik és a balneológiai hasznosíthatóság szempontjából elvész. Leggyakrabban előforduló probléma, hogy számos ásvány-gyógyvizünk, illetve hévizünk nagyobb szénsav­tartalma következtében vasra és egyéb fémekre pl. cinkre agresszív. A hideg vizek esetében gyakorlatilag a 7,7 pH-nál kisebb pH-jú vizek tekinthetők agresszív­nek, a meleg vizek esetében viszont ennél néhány ti­zeddel nagyobb pH-jú vizek is agresszívek lehetnek. E vizek egyrészről korróziós károkat okozhatnak, más­részről vastartalmuk kellemetlen mértékben megnőhet. Különböző vizek keveredésének befolyása a víz minőségére Különböző kémiai összetételű és fizikai állapotú (hő­mérsékletű és nyomású) vizek keveredése bekövetkez­het még a hévíz felszínre jutása előtt, de igen gyakran előfordul, hogy magát a kitermelt hévizet keverik el­térő összetételű hideg vízzel, pl. fürdőkben hűtés céljá­ból. A felszínre jutás előtt a többé-kevésbé nyitott karsztvíz tároló rétegekben és karsztvíz járatokban ke­veredhetnek egymással különböző minőségű vizek, de a nagymélységű hévízkutakat is általában úgy képezik ki, hogy egyidejűleg több vízadó rétegből nyerik vizü­ket, amelyek eltérő tulajdonságúak lehetnek. Néhány hazai tapasztalat a technikai tényezők vízminőséget befolyásoló szerepéről Az, hogy az eddigiekben ismertetett folyamatok mi­lyen mértékben befolyásolják egy ásvány-gyógyvíz mi­nőségét, nagyrészt a szerkezeti anyagok, valamint a víz termelés-, szállítás-, tárolás- és kezelés módjának he­lyes megválasztásától függ. Ezzel kapcsolatban — vizs­gálataink alapján — néhány példát szeretnék ismer­tetni. A hévízkutak termeltetése során pozitív artézi kutak esetében főként a nyomásviszonyok változhatnak, ne­gatív kutak esetén pedig a kompresszoros víztermelés befolyásolhatja a vízminőséget. Pozitív kutakban meg­29

Next

/
Thumbnails
Contents