Hidrológiai tájékoztató, 1975

Forgó László: Csongrád megye régi ármentesítő társulatai

A Csongrád vármegyei társulatok által elvégzett ármentesítési munkálatok kimutatása 1. táblázat Folyamosztály Sorszám Megépült töltés Mentesített Folyamosztály Sorszám Társulat hossz térfogat terület (ha) Folyamosztály (m) (m

3) terület (ha) III. 14. Csongrád—felgyői 9 585 377 658 1 971 15. Csany—percsorai 27 389 1 392 007 6 644 16. Percsora—szegedi 33 272 2 509 306 14 070 17. Horgos—martonosi 6 401 267 240 1 326 18. Bökény—mindszenti 29 405 2 401 193 8 747 19. Mindszent—apátfalvai 68 196 6 131 899 24 658 IV. 21. Torontáli 51 001 3 430 000 24 591 a régiből maradt 24. Gyálai—nagyréti 24 707 1 621179 2 000 összesen: 249 956 18 130 482 84 007 (194 000 mh) A Tisza-völgyben összesen: 1 243 041 (655 945 öl) 55 530 839 (8 141 177 köböl) 813 302 (1 844 409 mh=„kishold") A Tiszavölgyi Társulat központi bizottságának jegyzőkönyvei szerint a Csongrád vármegyei társulatokhoz 1878. évben még csatlakozott a Szentes városi öblözet és az Űjszegedi öblözet. Az ármentesítő társulatok e korszaka, s a történelmi háttér az 1813—1879. évek között, e 66 évben, „Kőműves Kelemen" balladájával jellemezhető talán a legjobban. A társulatok építették töltéseiket, az állam az átvágásokat, s a Tisza áradásai ha nem is másnapra — de minden nagyobb árvíz alkalmával lerombolták a töltéseket. A vízállások Szegeden állandóan emelkedtek, a szabályozás üteme nem tartott lépést az áradások periódusaival, nem előzte meg azokat, ennek következtében egyik katasztrófa követte a másikat. A folyó esése, Csongrád és Martonos között, Katona A. Torontál megyei mérnök szerint semmit nem változott, tehát az árhullámok szintje és tartóssága Csongrád vármegye területén növekedett, s olyan részekre is kiterjesztette az árvízveszélyt, amelyek korábban a (szabályozás megkezdése előtt) ez alól mentesek voltak (2. táblázat). Herrich K. makói születésű mérnök 1873-ban kelt hivatalos jelentésében a Tisza-völgy szabályozását befejezettnek jelentette, noha ez egyáltalán nem felelt meg a való tényeknek. Az állam által végzett átvágások építését országosan 1846-ban kezdték meg. Csongrád vármegyében, ahol műszakilag is a legindokoltabb lett volna, csak 1855-ben kezdtek az elsőhöz, sőt a tíz átvágás közül az ásványi, 86 l-esre csak 1889-ben került sor. A 2. táblázat adataiból kiszámítható néhány olyan arányszám, amely Csongrád vármegye helyzetét, az ármentesítés országos helyzetéhez képest, nemcsak egyszerűen meghatározza, hanem jellemzi is, és érthetővé teszi — ha úgy tetszik statisztikailag is — az árvízkárok bekövetkezésének szükségszerűségét. A Tisza-szabályozás munkálataival, az 1881. évig, a teljes tiszai ártér 73%-át már árvízvédelmi töltésekkel mentesítették. (A teljes tiszai ártér 1,2 millió ha, illetve 2,09 millió kh, ebből Csongrád megyében 287 190 ha a teljes tiszai ártér, kereken 500 000 kh.) Ebben az időben a megyét érintő teljes tiszai ártérnek csak 33%-át mentesítették árvízvédelmi töltések. A két viszonyszám megadja Csongrád vármegye helyét az egész Tiszavölgyben. Ez a hely a mennyiségi összefüggések arányában is alatta van az átlagnak, mert mindössze 45%. A Csongrád vármegyében működő társulatok „előAz ármentesítés fejlődése Csongrád vármegyében az 1881. évig 2. táblázat Országos Csongrád vármegyei adatok legmagaSorÉv A megvédett (ármentesített) terület, sabb vízállásai a szám Év a mentesített a teljes a mentesített a teljes szegedi víztiszai ártér százalékában mércén (cm) (kh) <%) (kh) | <%> (kh) | <%> 1 (kh) | <%) mércén (cm) 1. 1855 459 708 59,3 272 213 13,0 146 160 21,8 32 160 6,4 687 2. 1860 1 164 756 71,0 826 500 39,5 146 160 76,0 111 160 22,3 670 3. 1867 1 255 410 86,9 1 090 458 52,2 146 160 86,5 126 160 25,2 722 4. 1876 1 412 880 93,6 1 322 139 63,5 156 000 50,0 78 000 15,5 786 5. 1879 1 412 880 96,2 1 358 940 65,9 156 000 56,3 88 000 17,6 806 6. 1881 1 522 500 93,5 1 423 494 68,2 164 000 63,7 104 000 20,8 845 1881 875 000 (ha) 93,5 818 100 (ha) 68,2 94 250 (ha) 63,7 59 900 (ha) 20,8 13