Hidrológiai tájékoztató, 1975

Dr. Váncsa András Lajos: Limnológiai Szakosztály Miskolcon

I 1—I—I—I—I—I 1 I I III. 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 x mitliö [ind./l] 2. ábra. A fitoplankton vertikális eloszlása Legújabban a vízkivételi műtárgyakat úgy alakítják ki, hogy a vízkivételi lehetőség (vertikálisan) 2 m-enként biztosítva legyen. Célszerű olyan megoldás kialakítása, mely lehetővé teszi a tározó vízéből a vízkivételezést akár m-enkénti vízrétegből is — pl. mozgatható flexibilis cső — alkalmazásával. A vízminőség-romlások csökkentésére már a tározók tervezése során figyelembe kell venni: a) a tápfolyó vízgyűjtő területén levő települések, mezőgazdaság, ipar szennyvizeinek tisztítását, elhelyezését; b) az ivóvíz-tározóknál árhullám felfogására is kapacitást biztosítani; c) Hordalékfogó, előtározó létesítését." Mauritz Gyula: Biológiai vizsgálatok jelentősége a szennyvíztisztítás technológiai folyamatainak ellenőrzésénél című előadásában a szélsőséges sajátosságú — de az alkalmazott limnológia témakörébe szervesen illeszkedő — szennyvizekkel kapcsolatos témát tárgyalt. „A civilizáció fejlődésével — a felszíni vizek szenynyeződése rohamosan megnövekedett és mind sürgetőbben lépett fel az igény, hogy ezeket a vizeket a szennyeződésektől meg kell védeni — egyre nagyobb az igény jól és hatékonyan üzemelő szennyvíztisztítók létesítésére, amelyek hatásosan eltávolítják a szennyező anyagokat. A biológiai szennyvíztisztítók tulajdonképpen olyan életterek, amelyekben az ott kialakuló — és a tisztítást végző — életközösségek számára a kedvező környezeti feltételeket az ember biztosítja. A szennyvíztisztítást végző műtárgyak biológiai vizsgálata előtt minden esetben el kell végezni a csőhálózat vizsgálatát is. A csatornahálózatból vett minták életközösségeinek minőségi és mennyiségi viszonyaiból megállapítható, hogy a szennyvíz a berothadás, a felhígulás, a pangás, az előbomlás állapotában van-e, vagy sem, ami jelentősen befolyásolja az üzemelés hatásosságát. Ezután — és ennek ismeretében — kerülhet sor a mechanikai és a biológiai szennyvíztisztítást végző műtárgyak vizsgálataira. A levegőztető medencében az üzemeléstől függően a következő jellemző terhelési viszonyok lehetségesek: nagy-túlterhelés állapota; nagyterhelés-jólműködés köztes-állapota; jólműködés állapota; jólműködés-kisterhelés köztes-állapota; kisterhelés állapota. Az előadás keretében sor került a fenti biológiai viszonyok jellemzésére az üzemeltetési tapasztalatok alapján. Jellemzésüket az előadó diavetítéssel és mikroszkópi felvételekkel szemléltette. Ha a levegőztető medencében megjelennek a veszélyt jelző bioindikátor szervezetek (pl. Beggiatoa fajok, Polytoma uvella, és mások) ez arra utal, hogy vagy nagy szervesanyag-terhelés vagy más ok következtében megváltoznak a környezeti feltételek és feltétlenül külső beavatkozás szükséges a tisztítás érdekében. Ha a csatornahálózatot és a szennyvíztisztító telepek műtárgyait rendszeresen vizsgáljuk biológiai szempontból, akkor a bioindikátorok alapján, valamint az eleveniszap-pelyhek szerkezetéből megállapítható, hogy a levegőztető medence jól működik-e, vagy esetleg valamilyen káros folyamatok kerültek előtérbe. Utóbbi esetben a veszélyt jelző szervezetek indikációja mellett hasznos támpontokat szolgáltatnak az eleveniszap szerkezetében is jelentkező változások, amelyek alapján a gyakorlott szakember beavatkozhat. A szennyvíztisztító telepek biológiai ellenőrzésének jelentősége a fizikai és a kémiai vizsgálatokkal szemben az is, hogy az előbbi folyamatot, míg a két utóbbi csak pillanatnyi állapotokat jelez; viszont a környezeti feltételeket mindenkor a fizikai és a kémiai viszonyok és az élővilág jelzései együttesen jellemzik." Dr. Andrik Péter: Az élővizek védelmének közegészségügyi problémái című előadásában az embert veszélyeztető és az ember egészségére ártalmas hatásokról és tényezőkről számolt be. „Az ember élete szorosan kapcsolódik az őt körülvevő felszíni vizekhez. Az emberi tevékenység megváltoztatja a vizek minőségét, élővilágát, ugyanakkor a felszíni vizek emberi célú felhasználhatóságának csökkenése kedvezőtlenül érinti a társadalmat. A felszíni vizek közegészségügyi szempontokból történő értékelése az emberi fogyasztásra, háztartási, élelmiszeripari, üdülési, öntözési stb. célokra való alkalmasságát dönti el. A .vízminőség' fogalmából ki kell 118