Hidrológiai tájékoztató, 1975
Szentgyörgyi Géza: Beszámoló a "Fiatalok a műszaki fejlesztésben" című tavaszi tudományos ülésszakról
6. ábra. Az Ybbs—persenbeugi erőmű keresztmetszete Katasztrofális 222,38 LNV Felvlz Tarozasi szint IAz 1894—1949 közötti 56 éves periódus alapján a következő vízállás-vízhozam értékek jellemzik a szelvényt : Vízállásnak Vízállás cm-ben megfelelő vízhozam m 3/s-ben LKV 98 370 Legkisebb hajózási víz 190 810 KÖV 315 1732 Kiépítési vízhozam 366 2100 Legnagyobb hajózási víz 695 5200 A duzzasztómű 180 m hosszú, 5 x 30 m nyílással, közben 7,5 m széles pillérekkel. A két épületben levő 3—3 Kaplan turbina hasznos esési magassága 10,6 m, víznyelése 350 m 3/s, névleges teljesítménye 32,3 MW (6. ábra). A balparton levő kétkamrás hajózsilip egyenként 24 x 230 m-es. Mindkettő egy vontatóhajóból és négy párosan összekapcsolt 1200 t teherrel megrakott uszályból álló uszálycsoportot képes egyszerre átzsilipelni. Ezáltal napi 14 órás üzemmel, 300 napos hajózást feltételezve, 40 millió t a szakasz áruszállító képessége, mely 10-szerese az előzőnek. Az elzárást a felső főben emelő-süllyesztő, az alsó főben támkapu biztosítja automatikus kapcsoló segítségével. A töltés és ürítés a kapukon keresztül történik és a vízállástól függően, 60—80 000 m 3 vizet igényel. Katasztrofálisan nagy árvíznél az árvíz levezetésére szolgál, mikor a lefolyó vízmennyiség 25%-át képes átengedni. Ezzel tartalmas és kellemes utunk — s kissé részletes beszámolóm is — véget ért. Ezúton mondok köszönetet mindazoknak, kik ezen utat fáradságos munkával megszervezték, illetve részvételemet, s e beszámoló megjelenését lehetővé tették. Szászné, Tóth Ildikó IRODALOM 1. Bözsöny D.: Bp.—Bécs—Tulln—Altenwörth—Krems—Ybbs— Bp. hajóval. Magyar Hidrológiai Társaság, Bp. 1974. 2. Böhmer H.: Die Kraftwerksstufen der österreichischen Donau. Kiadvány. 3. Pethö T.—Szombathy V.: Ausztria. Panoráma utikönyvek, 1971. Beszámoló a „Fiatalok a műszaki fejlesztésben" című tavaszi tudományos ülésszakról A MTESZ és KISZ Hajdú-Bihar megyei Szervezeteinek rendezvényén fiatal műszakiak számoltak be kutatás-fejlesztési munkáikról. Az előadások az ülésszak vízgazdálkodási szekciója napirendjén szerepeltek 1975. április 9-én 14 órakor a TIVIZIG székházában. Az ülést Papp Ferenc vízügyi igazgató nyitotta meg. Megnyitójában kiemelte, hogy a nemzeti jövedelem növekedése szorosan összefügg a termelékenységgel és a termelés hatékonyságával. Fiataljaink szerepet kaptak a gazdasági munkában, nagyon sokan a vezetésben is. Számítunk rájuk, tudásukat, lelkesedésüket mutatják azok az eredmények, amelyeket a szekció ülésén bemutatnak. A Magyar Hidrológiai Társaság Debreceni Területi Szervezete területünk vízgazdálkodási témáiban többször adott hasznos tanácsot az el8 1 múlt 15 év alatt. A fiatal műszakiak nagyszámú, a gyakorlat talaján fogant munkái is azt bizonyítják, hogy az elkezdett munkának méltó folytatói lesznek. A szekcióülést nagy érdeklődés kísérte, hat hozzászólás hangzott el. Az előadások rövid összefoglalását az alábbiakban foglaljuk össze. Juhász Attila vegyész: a sertéstelepek szennyvizeinek kezelésével és elhelyezésével foglalkozott. A téma feldolgozása során ismertette és párhuzamot vont a trágyáié szétválasztási technológiái között. Javaslata volt, hogy az állattartó telepek üzemeltetőit meg kell ismertetni a trágyáié kezelés korszerű technológiájával, az elhelyezés lehetőségeivel, hogy annak megfelelően intézkedhessenek. 13