Hidrológiai tájékoztató, 1975

Szászné Tóth Ildikó: Tanulmányút a Felső-Dunán

mAf. JTT 5. ábra. Az altenwörthi erőmű keresztmetszete A kiépítési vízhozam 2700 m s/s. A felvízben a leg­nagyobb hajózási vízszint 192,5 mAf, az alvízben a Greifensteini vízlépcső duzzasztása nélkül 181,82 mAf, a vízlépcső duzzasztásával 182,01 mAf (5. ábra). Az erőmű-csarnokban 9 vízszintes tengelyű turbina van az alábbi jellemzőkkel: Esési magasság: kisvíznél 17,09 m középvíznél 15,33 m nagyvíznél 10,68 m A turbinák víznyelése egyenként 300 m 3/s. Az ener­giatermelés évszakonként változó: tél (X—III.) 41,4%, 845 GWh; nyár (V—VIII.) 41,2%, 840 GWh; átmenet (IV—IX.) 17,4%, 355 GWh. A 6 duzzasztógátból álló duzzasztómű egyenként 24 m-es nyílású (billenőtáblás szegmens), mely 15,5 m-es vízoszlopot tart. A duzzasztótér hossza 30 km, a duzzasztógát (1995,0 fkm), átbukó szakasz, illetve nagyvízi gát között hú­zódva. A bal parton levő kétkamrás hajózsilip mérete egyenként 24X230 m. Az elzárást a felső főben emelő­süllyesztő kapu, az alsó főben támkapu biztosítja. A töltés és ürítés a kamra oldalán történik. A zsilipkam­rákban duzzasztott vízszint nagyvíznél 181,87 mAf, kö­zépvíznél 177,66 mAf, szabályozott kisvíznél 176,46 mAf, a fenékszint 172,50 mAf. Az altenwörthi vízlépcső megszünteti az osztrák Duna-szakasz egyik nagy (Hollenburger Kachlet) hajó­zási akadályát, s 210 km-es szakasz válik hajózhatóvá. A hajózási útvonal mélysége 2,7 m, szélessége 150 m. Jelentős a folytonos hajózási útvonal kialakítása Ausztria számára is, mivel a Rajna—Majna—Duna csatorna építésének befejeztével, s a Duna további sza­kaszainak hajózási szabályozásával (kiépítésével) 1990 körül az európai víziút-hálózat nagy tömegek, kis költ­ségen, nagy távolságra történő szállítását teszi lehetővé. Bécs után a Wachau kezdetét jelentő Krems város hajóállomásán kötöttünk ki. A 28 000 lakosú város a Krems folyó jobb partján levő óvárosból és a bal par­ton, illetve a Duna túlsó partján levő modern új vá­rosrészből áll. Krems, Und és Stein városok egyesülésével jött létre, s így tréfás szójáték alapja is lett: KREMS UND STEIN sind drei Stadte (Krems „És" Stein — három város). A mai város egy 890 táján épült frank-erődítmény­ből fejlődött ki. A két régi városban (Krems, Stein) a középkori gótika, a reneszánsz és a barokk stílusú épít­kezés nyomai láthatók. A városban megtekintettük a XIII. sz.-ban épült dominikánus templomot, melynek kórusát 1826 óta színházként használják. A templom főhajójában ren­dezték be a városi múzeumot (kőkorszakbeli, római kori leletek gyűjteménye, középkori művészet, újkori történelmi tár, vallási emlékek), a szentélyt egyházi cé­lokra használják. A kedvező éghajlati és talajviszonyok miatt a ró­maiak szőlőt telepítettek a város környékén. A temp­lom mellett levő Bormúzeumban (Weinmuseum) meg­találhatók, a Karoling kortól mindmáig, a szőlőműve­lés történetére vonatkozó emlékek, az egykori pincebe­rendezésekkel együtt. Kremsben volt a legrégibb pénzérme-műhely, ahol 1130—90 között a kremsi pfenniget verték. Liszt Ferenc anyja Marié Láger kremsi nő volt és Ludwig von Beethoven, 1826-ban Krems—Gneisendorf­ban fejezte be utolsó vonóskvartettjét. Látogatásunk idején a Theaterplatz közelében éppen egy szabadtéri színielőadás próbái folytak. Megtekintettük a 20 éve létesült Symalen Műveket (műanyagcső gyárat). A kapun való belépéskor igen nagy meglepetést keltett a fogadtatás: a bejáratnál az osztrák és a város zászlaja mellett harmadikként a magyar zászló lengett. A részletes ismertetés során megtudtuk, hogy az első svájci gyártmányú Symalen-csöveket Ausztriában 1954-ben fektették. 1957-ben kezdődött meg egy sze­rény termelés a Kremstalstrasse egyik bérelt épületé­ben. A mai gyárat 1964-ben létesítették és egyre tovább bővítették, úgy, hogy jelenleg a Kremstalstrasse régi műhelyével együtt kereken 10 ezer m 2 hasznos alapte­rületű műhelyépülettel, és összesen 60 ezer m 2 területű raktárterülettel rendelkezik és kereken 300 embert fog­lalkoztat. 111

Next

/
Thumbnails
Contents