Hidrológiai tájékoztató, 1975

Szászné Tóth Ildikó: Tanulmányút a Felső-Dunán

A második előadást dr. Szelényi Béla ny. KÖJÁL­főorvos, igazgatóhelyettes tartotta a felszíni vizek hi­gany-szennyeződésének veszélyeiről. Érdekes eszme­futtatást tartott a természeti egyensúlyról, és az emberi beavatkozások veszélyeiről, a saját környezet károsí­tásáról. Felhívta a figyelmet arra, hogy az eddig akut jellegű higanymérgezések egyre inkább krónikussá válnak, főleg a talaj számára idegen vegyszerek fel­használásával. A higanyszennyezett területek már Tol­na megyében is megjelentek, és az azokon létrehozott emberi táplálék útján a központi idegrendszer súlyos károsodást szenvedhet. Területi Szervezetünk rendezésében az 1974. évben elhangzó utolsó előadás volt a Nádor (Sárvíz) csatorna rendezésére vonatkozó terv ismertetése, melyet Vajnai Imre a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság főosztály­vezetője tartott. Előadásában részletesen ismertette a Nádor csatorna közelmúltban elkészült rendezési ter­vét, annak alternatíváit. Nagy érdeklődés kísérte — különösen az érintett mezőgazdasági üzemek vezetői részéről — az ismertetésben elhangzó gazdasági jellegű kérdéseket. Az elhangzó hozzászólásokban több hasz­nos javaslat is elhangzott a tervezett munkával kap­csolatban. Bucsányi György Tanulmányút a Felső-Dunán A Magyar Hidrológiai Társaság 1974. június 24—29 között tanulmányutat szervezett a Felső-Duna vízügyi és kulturális nevezetességeinek megtekintésére. A Fel­szabadulás nevű hajón utazó vízügyesek az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség vendéglátásának eredménye­képpen értékes élményanyaggal gazdagodva tértek haza. A hazai Duna menti táj már a határig jó bevezetőül szolgált az ausztriai Duna-szakasz építkezéseinek és emlékeinek megtekintéséhez. Az első nevezetes hely a határtól kereken 20 km-re levő Pozsony. Nevét 907-ben a fuldai évkönyv említi először. A várat valószínűleg a IX. sz. második felé­ben építették, majd többször átépítették. A legjelen­tősebb átalakítást Mária-Terézia végeztette. Használ­ták képcsarnokként, majd papneveldét, illetve kaszár­nyát helyeztek el az épületben. 1811-ben tűzvész pusz­tította el. 1953-ban kezdték meg helyreállítását. A vár­aljai településről az első hiteles feljegyzések a XII. századból származnak. A tulajdonképpeni történelmi városnak a XVIII. sz. végéig két különálló része volt, a belváros és az elővárosok. Az 1850-es években nagy fejlődésnek indult szabá­lyozó és építkezési munkálatok folytak, feltöltötték az újvárosi Duna-ágat, vízvezeték- és csatornahálózat épí­tését kezdték meg, s a hajóforgalom elősegítése érde­kében kikötőt, 1891-ben Duna-hidat építettek. A vár 9J> \ \Brrresztó zsilip ­D u Árapasztó c vízellátásának megoldása Kempelen Farkas nevéhez fűződik. A város vízellátását ma a csallóközi kavics­terasz kútjai biztosítják. Pozsony felett Dévénynél egy 80 m magas mészkő­szirten láthattuk a híres dévényi vár romjait. Fa várát először 864-ben említik, a későbbiek során építettek helyére kővárat. A magyar határtól 30 km-re (1884 fkm) Ausztria területére érkeztünk. Az első part menti város Hain­burg, a néphit szerint a Nibelungen-liedben említett Heinburg várával azonos, ahol Attila tartotta nászát Krimhildával. A XIII. sz.-ban épített vár — ma már csak rom — kapuját díszítő szobrok, a feltételezések szerint őket ábrázolják. Az 1929 fkm szelvényben értünk a bécsi DDSG hajó­állomásra. A hajóállomáson már várt két autóbusz, mely a város árvízvédelmét biztosító árapasztó csator­na építkezéséhez és megépített szakaszának bemuta­tására vitt. Az 5 milliárd Schillinget igénylő beruhá­zás célja, a Duna Bécs feletti szakasza árhullámainak levezetése, s ezzel a főváros árvízvédelmének biztosí­tása (1—3. ábra). A levezető csatorna műszaki adatai: levezetendő árvízhozam 14 000 m'/s a főmederben levezetendő 8 800 m 3/s az árapasztó csatornában levezetendő 5 200 m 3/s a csatorna hossza 21,1 km a csatorna vízfelülete 320 ha a keletkezett sziget területe 390 ha a csatorna szélessége 200 m a sziget szélessége 60—210 m a csatorna esése 46 cm/km a Duna esése 46 cm/km vízmélység a csatornában a tervezett nagyvíznél 11,5 m vízmélység a csatornában statikus duzzasztásnál a beeresztőmű és az 1. duzzasztómű között az 1. és a 2. duzzasztómű között vízszint, a csatornában statikus duzzasztásnál a beeresztőmű és az 1. duzzasztómű között az 1. és a 2. duzzasztómű között 1,6—6,3 m 2,3—6,0 m 157,65 mAf 153,60 mAf 1. ábra. A bécsi Duna-szakasz, illetve árapasztó csatorna helyszínrajza A beeresztőmű és mintkét duzzasztómű 5X24 m sza­bad nyílással épült. Az 1. duzzasztómű kb. a 9,5 km-es, a 2. duzzasztómű kb. az 1,5 km-es csatornaszelvényben épült. A beeresztőmű középvíznél és kisvíznél lezárja az árapasztó csatornát, s így a főmederben megmarad a hajózáshoz szükséges vízhozam. Árvíz esetén szabá­lyozza az árvízhozam megosztását. 108

Next

/
Thumbnails
Contents