Hidrológiai tájékoztató, 1974
Karászi Kálmán: 10 éves az MHT Középdunántúli Területi Szervezete
ször öntözőtelepek kiépítései követték, illetve épültek velük párhuzamosan. Külön érdemes kiemelni a Fehérvárcsurgói, a Zámolyi és Pátkai tározókat, melyek mint komplex vízgazdálkodási célú dombvidéki tározók létesültek. Területünkön több a száma harmincnál az ezen időszakban megépült halastavaknak, tógazdaságoknak. Figyelemreméltóak az elmúlt tíz évben megépített öntözőrendszerek is, úgymint: a) a dunai vízkivételre települt 1. Dunaújvárosi öntözőrendszer. b) Balatoni vízkivétellel létesült: 1. Balatonaligai öntözőrendszer és a 2. Balatonfői öntözőrendszer. c) holtdunai vízkivétellel épült: 1. Bogyiszlói öntözőrendszer és a most épülő 2. Sió balparti öntözőfürtök. d) Ugyancsak jelen időszakban valósul meg a Nádor vizének tározásával megépülő Kislángi öntözőrendszer is. Vízfolyás rendezések tekintetében kiemelhető: a Marcal és jobb parti mellékvizeinek rendezése, a Kapós komplex rendezése, a Nádor felső rendezése, illetve további kisebb vízfolyások rendezései. Sajátos önálló feladat a jelenleg is folyó Sió-rendezés, illetve mederbővítési feladatok, a Sió árvízkapu megépítése, a Balatoni partfalépítés és feltöltés illetve a Velencei-tó kormányprogramban meghatározott rendezésének és fejlesztésének vízgazdálkodási kérdéséi. De még ide sorolható az 1965-ös nagydunai árvíz és az ezt követő Duna jobb parti töltéskorszerűsítés is. Az előzőekben felsorolt tevékenységek, fejlesztések, illetve létesítmények is tükrözik, hogy szinte a vízgazdálkodás minden szakágazatában komoly feladatok jelentkeztek és kerültek megvalósításra területünkön: — árvízvédelem és védképességnövelés, — tározók építése és öntözésfejlesztés, — vízfolyások rendezése, — folyam és tószabályozás, — vízbeszerzés, regionális vízellátó rendszerek kiépítése, — ipari szennyvíztisztítás, — vízminőségvédelem és környezetvédelem. Az egyes évek programjainak megtervezésekor ez a sokrétű feladat bő lehetőséget biztosított változatos és tartalmas témák megválasztására, és a hidrológiai tudományok művelésére elszegődött szakemberek részéről mélyebb elemzés, fejlesztés és kutatás iránti érdeklődésük, illetve tevékenységük kifejtésére. Csoportunk munkájában meghatározó szerepet töltött be az a tény, hogy az igények, találkoztak is tagjaink vállalkozó kedvével, tenniakarásával, így a 10 éves számvetés, mérlegkészítés örömet, a munka örömét válthatja ki belőlünk, és erőt kölcsönöz további feladatainkhoz. Átlagosan évenként 10 rendezvényt szerveztünk. Rendezvényeink jellegét tekintve voltak: — többnapos nagy rendezvények — konferenciák, — egésznapos rendezvények — ankétok, — előadóülések, — tanulmányutak. A konferenciákon, ankétokon, de az előadóülések többségén is a tudományos intézetek munkatársai, a különböző egyetemek tanárai, dolgozói, főhatóságunk a társ Vízügyi Igazgatóságok szakemberei tartottak értékes előadásokat, tájékoztatókat. A megválasztott témák aktualitása, a színvonalas előadások és a hallgatók érdeklődése a problémák megvitatását eredményezte. Előzőekben közölt szervek és azok dolgozóinak konstruktív áldozatkész részvétele nagymértékben hozzájárult ezen rendezvényeink sikereihez, így 10 év távlatában is feléjük a köszönet hangján kell szólni. Rendezvényeinknek Csoportunk tagjai, a Középdunántúl vízügyes szakemberei, hidrológusai is sok esetben voltak eiőadói, felkért hozzászólói, örömmel nyugtázhatjuk, hogy csoportunk tagjainak ezen munkásságában fellelhető volt a hidrológiai kutatás, a tudomány fejlesztése, de ezek eredményeinek közkinccsé tételére való törekvés is. Rendezvényeink közül külön megemlítésre méltók az: 1965-ben tartott „Tározási Ankét", 1966-ban rendezett „Velence-tavi Ankét", 1967-ben előadássorozat „Területi Vízgazdálkodás a gazdasági irányítás új rendszerében", 1968-ban „Mennyi vizet iszik Székesfehérvár" címmel rendezett ankét, 1972-ben „Korszerű eszközök és módszerek a területi vízgazdálkodásban" címmel rendezett 3 napos konferencia, illetve vándorgyűlés, 1974-ben Ifjúsági Hidrológus napok szervezése. E rendezvényeinken kívül nagyon sok előadóülésen — ha rövidebb időráfordítással is — több olyan a területünket érintő, de a vízgazdálkodás egészére vonatkozó újdonságok is megvitatásra kerültek, melyek tükrözték a fejlődéssel való lépéstartást, és nemcsak a tudományos intézetekben dolgozó, de a gyakorlati életben tevékenykedő szakemberek alkalmazott kutatásairól is számot adtak. Megérdemlik a megemlítést e tekintetben dr. Zsuffa István és Bukovszky György tagtársaink, akik Csoportunk tagjaiként maradandót alkottak a hidrológia fejlesztésében. Amíg egyrészt Csoportunk munkásságát rendezvények szervezésével fejtette ki fórumot biztosítva ezáltal előadóknak és érdeklődőknek, ugyanakkor lelkes tagjaink munkatársaink és kollégáink önműveléssel is gyarapították tudásukat, fáradságot nem ismerve, szabad időt félretéve keresték az új megoldásokat, kutatták a fejlettebbet. Munkásságuk eredményei közkinccsé váltak Társaságunk különböző folyóirataiban. Megemlítést érdemelnek közülük az alábbiak időrenrendi sorrendben: Karászi K.—Philipp I.—Zsuffa I.: Árvízvédelem a Duna Középdunántúli szakaszán V. K. 1965. különszám. Bukovszky Gy.: „Kisvízfolyások árvíztározása" V. K. 1965 2. Zsuffa I.: „Dombvidéki víztározási lehetőségek" V. K. 1966/4. Gáspár J.: „A tározók létesítésének államigazgatási előkészítése" V. K. 1967/2. Csongrádi K.: „Balatoni hajókikötők fejlesztése" V. K. 1967/3. Csermák K.: „Tározók üzemelési kérdései" H. K. 1967/3. Bratán M„ Mohos P. és Zsuffa I.: „A Gerence-patak hidrológiai tanulmánya" V. K. 1967/5. Bukovszky Gy.: „Árhullámkép áthelyezés, árvíztömeg-számítás" V. K. 1972/10. Külön büszkeség számunkra, hogy tagjaink munkásságának eredménye területünkön túl nemcsak hazai, de külföldi konferenciák termeibe is eljutottak, elhangzottak. 1968-ban Prágában tartott ICID konferencián Falussy Ferenc tartott előadást „Esőztető fürtök gazdaságos üzeme" címmel. Bukovszky György tagtársunk több dolgozata került ismertetésre, különböző országokban és jelentek meg cikkei nemzetközi szakmai folyóiratokban. Megemlítésre méltóak az alábbiak: 1. „Kisvízfolyások árvizeinek tározása" IASH Sympozium of. Lakes. Laké Garda 1966. 2. „Előrejelzési módszer a nem permanens, fokozatosan változó vízmozgás differenciál egyenletének Furier, illetve exponenciális sorfejtéses megoldásával." „Duna menti országok IV. hidrológiai előrejelzési konferenciája" Pozsony 1967. 80