Hidrológiai tájékoztató, 1974

Aujeszky Géza-dr. Scheuer Gyula: Az Eger déli víznyerő terület tájékoztató feltárása

,a"klonofill 6. ábra. A KOI és az „a" klorofill mennyiségi változásai a Hermán Ottó tóban Az üdülőtavak trofitásfokát a következő fontosabb környezeti tényezők növelik: 1. A partszegély intenzív használata, annak beépítése üdülőkkel. 2. A környező üdülőtelepek csatornázatlansága. 3. Intenzív horgászat és a növényevő halak. A tavak vízminőségének megóvása és javítása a vízgyűjtő komplex rendezésével valósítható meg (1). IRODALOM / 1. Bauer M., Szappanos F., Vörös L. (1974): Az Orfüi völgy vízgazdálkodási és környezetvédelmi összefüggéseinek vizsgálata. Kézirat, Pécs. 1—45. 2. Felföldy L. (1974): A biológiai vízminősítés.VHB 3. 1—242. 3. Felföldy L., Tóth L. (1970): A mezőgazdaság kemizálásának hatása a vízgazdálkodásra. II. Műtrágyahatás és mesterséges eutrofizálódás. VMGT 25. 1—196. 4. Felföldy L. (1974): Az új tározók vízminőségét befolyásoló tényezőkről. Az 1974. évi VITUKI tudományos napok előadása. Kézirat, 1—8. 5. Liebmann, H. (1962):Handbuch der Frischwasser und Abwasser-Biologie. R. Ildenbourg, München 1—588. 6. Sládeéek, V. 1963): A guide to limnosaprobical organisms. Technologle uody, 7, 543—612. 7. Szebellédy L.-né (szerk.) (1968): KGST egységes vízvizsgálati módszerek. Kémiai módszerek VITUKI. Budapest. 8. Uherkovlch G. (1974): Zur Limnologie der Stauseen des Mecsek-Gebirges (Ungarn). — Pécsi Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (in litt.) Eger déli víznyerőterület előzetes vízkutatási munkálatai AUJESZKY GÉZA—DR. SCHEUER GYULA Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1. Bevezetés Eger város dinamikus fejlődése szükségessé tette a városi vízmű állandó, folyamatos fejlesztését. A hidrológiai vizsgálatok a város belterületén fakadó források környezetében telepített vízműkutaknál azt mutatták ki, hogy a vízkivétel ezen a területen tovább nem fokozható. Ennek eredményeként a vízműfejlesztés a várostól É-ra levő víznyerőterületek irányába tolódott el. A közelmúltban kiépült az Almári Vízmű, amely részben az Eger-patak kavicsteraszának vizét, továbbá a fedett karszt vizét veszi igénybe. Ezerig területen a vízműfejlesztés befejeződött, a rendelkezésre álló vízkészleteket a telepített kutakkal teljes egészében hasznosítják. Részben megvalósult, illetve kiépítés alatt áll a Felsőtárkányi patak völgyében feltárt felszínközeli kavicsrétegre telepített kutakkal egy újabb vízbázis. Ennek a vízműnek a munkálatai a közeljövőben befejeződnek és ezzel lényegében az Egertől É-ra települő felszínközeli kavicsos rétegek vizeinek hasznosítása maradéktalanul megvalósul. Egertől É-ra további vízbeszerzési lehetőségként vehető figyelembe a DNy-i Bükk-karszt vizeinek hasznosítása. Ennek érdekében a felsőtárkányi Szikla-forrásnál az előzetes tájékoztató vizsgálatok lezárultak és folyamatosan a Felnémeti Vízmű építésével a közeljövőben sor kerül a karsztvizek Eger város részére történő hasznosítására is. A karsztvíznek a város részére történő igénybevételével lényegében Egertől É-ra a vízműfejlesztés lezártnak tekinthető, mert az eddig ismert víztartó képződmények igénybevétele megtörtént, illetve megtörténik. A város távlati vízigénye azonban szükségessé és indokolttá teszi — a vízigényeket a várostól É-ra kiépült vízművek csak 1980—85-ig képesek biztosítani — további víznyerőterületek feltárását és vízkészletek felderítését. Ennek érdekében javasoltuk, hogy a várostól D-re Andornaktálya—Füzesabony-Szihalom közötti területen az Eger-patak völgyében kifejlődött homokos kavicsos felszínközeli réteg megkutatására kerüljön sor. Az FTI Mérnökgeológiai Irodájának javaslatait az érdekelt szervek elfogadták és megbízták a szükséges vizsgálatok elvégzésével. A munkálatokat 1972-ben folytattuk le, melynek célja volt az ún. Eger D-i víznyerőterület előzetes tájékoztató megkutatása. 2. A vízfeltárási munkálatok ismertetése A kutatási területünket É-ról az Andornaktályai alsó vasúti megállót és Andornaktályát összekötő út, Ny-felől Füzesabony, Eger vasútvonal, K-felől az Eger-patak völgyét kísérő domborulat, D-ről pedig a Budapest— Miskolci vasútvonal zárta le. Ezen a területrészen 16 db vízkutató fúrást mélyítettünk le, amelyeket próbakutakká képeztünk ki és rövid ideig tartó próbaszivattyúzásokat végeztünk. A kutató fúrások jelentős részét vízszintmegfigyelő kúttá építettük ki annak érdekében, hogy folyamatos és rendszeres észlelésükkel a víztartóréteg vizének ingadozását nyomon követhessük és szabatosan meghatározzuk. Jelentősen hozzájárultak még a terület vízföldtani viszonyainak megismeréséhez azok a vizsgálatok és kutatófúrások, amelyeket a Mérnökgeológiai Iroda Epítőanyagkutatási Osztálya kavicskutatás és kavicsvagyon meghatározás érdekében végzett. A vizsgált területre eső kavicskutató fúrásokat vízszintfigyelő kutakká képeztettük ki, így lehetőség nyílt arra, hogy az 61