Hidrológiai tájékoztató, 1974
Thoma Frigyes: A párolgáskor keletkező vízgőz elemi részeinek tulajdonsága
A telehold és az újhold által, a föld alatti vizek életében kiváltott változások — a földtani viszonyoknak és rétegsoroknak megfelelően — nem következnek be ugyanabban az időpontban, melyben a Hold-változások észlelhetők, hanem azoktól — eltérnek. A „bioritmus" fogalomkörébe tartozó és a Holdnak a szerves élőlényekre érvényes megállapítások — természetszerűleg — nem alkalmazhatók a Holdnak a felszín alatti vízmennyiségek ritmikus változásainak a vizsgálatainál is. Erre való tekintettel célszerűnek tartom, hogy a Hold által a felszín alatti vízfolyások és vízkészletek életében előidézett periodikus változásokkal foglalkozó megfigyelések és megállapítások eredményeit, új elnevezéssel — az aqua-ritmus fogalomkörébe utaljuk. 5. A vízmennyiség-változási együtthatók és a maximális-minimális vízmennyiségek kinyerhetőségének időpontjaira vonatkozó számítások — gyakorlati jelentősége Az a körülmény, hogy a felszín alatti és a felszíni vízmennyiségek periodikus változásainak a számszerű értéke előre meghatározható, fokozott jelentőségű különösen az alábbiakban röviden felsorolt esetekben: a) a mezőgazdaságban az öntözésre szolgáló felszíni és felszín alatti vízmennyiségek folyamatos és maximális kihasználása során; b) a bányavizek kiemelését végző föld alatti szivatytyútelepek gazdaságos üzemeltetése során, különös tekintettel a várható vízbetörésekre, valamint a karsztos fedőrétegben áramló vízmennyiség periodikus változásaira; c) városok, községek és ipartelepek folyamatos vízellátásának biztosítása során földalatti, vagy felszíni vízfolyások felhasználásával, az egyes szivattyútelepek gazdaságos üzemeltetése és az egyes kutak gazdaságos, illetve egyenletes kihasználása érdekében; d) hidrológiai fúrások próbaszivattyúzási eredményeinek a kiértékelése során, különös tekintettel a próbaszivattyúzások és a Holdváltozásbk időpontjaira; e) a hidrológiai fúrások körül elhelyezett „hidrológiai keresztben" létesített megfigyelő fúrólyukak vízoszlop-magasságainak a megfigyelése illetve, az észlelt változások adatainak a kiértékelése során; végül f) a víznyerés céljából végzett geofizikai kutatások adatainak a kiértékelése során, különös tekintettel a végzett kutatások időtartama alatt bekövetkezett „Holdváltozásokra", vagyis az észlelt felszín alatti vízfolyások feltételezett szélességének és — esetleg — mélységének „helyesbített" megállapítása során. A párolgáskor keletkező vízgőz elemi részeinek tulajdonsága THOMA FRIGYES Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet A párolgás fizikai körülményei A párolgás és a párolgási hő definiálása A párolgás a víz azon halmazállapot-változása, amidőn a víz cseppfolyós állapotból légnemű állapotba kerül. Az állapotváltozás energia-felhasználással jár. A párolgás folyamán a víz tárolt hőenergiájának egyrészét emészti fel. Ennek következtében a párolgó víz lehűl. A párolgáskor a párolgó víz hőenergiájából elfogyasztott hőmennyiséget párolgási hőnek nevezzük. Az adott hőmérsékleten végbemenő párolgáshoz szükséges párolgási hő mindig kisebb mint a párolgó víz hőenergiája. A halmazállapot-változás intenzitását befolyásoló tényezők A halmazállapot-változás oly módon következik be, hogy a víz felszínéről vízmolekulák szabadulnak fel. Az időegység alatt felszabadult vízmolekulák mennyisége, azaz a párolgás intenzitása, több fizikai tényezőtől függ. Ezek a legfontosabb tényezők: a napsugár intenzitása, a levegő hőmérséklete, a levegő relatív páratartalma, azaz a páranyomás, a párolgó vízfelület hőmérséklete, a levegő mozgásintenzitása, a légnyomás és a párolgó vízszin elszigeteltsége a környező levegőtől. Kismértékben a párolgó víz sótartalma is hatással van a párolgásra. (Vízminőség!) A víz tárolt hőenergiája Megállapításairakat a következőkben nyugalomban levő vízre tesszük. Mivel a párolgó víz felülete nyugalomban levőnek tekinthető, azért energiakészlete a párolgás szempontjából csak a hőmérsékletéből származó hőenergia. A párolgó víz mindenkori helyzeti energiája tehát a párolgás szempontjából nem lényeges. Az esetleg a jövőben elvégzendő űrbeli kísérletek azonban már nem olyan „elhanyagolható" jelleggel fognak bírni. (A szerkesztő.) A víz a párolgásához szükséges energiát azaz a párolgási hőt saját tárolt hőenergiájából fedezi. A víz tárolt hőenergiáját bármely hőmérsékletre vonatkozóan az alábbi összefüggés segítségével állapíthatjuk meg H = Vy f c k (t a — t k) (1) ahol, V jelenti a víz térfogatát m^-ben, yt a víz térfogatsúlyát kg/rh'-ben, c/,- a víz közepes fajhőjét kcal/kgban, mely függ a hőmérséklettől, t„ a víz hőmérsékletét C°-ban, ti.- a környezet hőmérsékletét C°-ban. LO 30 ai S20 -Q) in -01 £ =° 10 570 580 590 600 Fajlagos párolgósi hő Hp (Kcal/kg) 1. ábra. A víz fajlagos párolgási hője a hőmérséklet függvényében 40
