Hidrológiai tájékoztató, 1974

Dr. Kováts Gábor: Hozzászólás Stimm Miklós: "A folyószabályozás építésének korszerűsítése Magyarországon" c. tanulmányához

hogy a bevédendő felületre műanyag szövetből készült paplant fektetnek le, azt zsaluzatként használva beton­nal töltik ki. A paplan két egymásra borított, szélein összevarrt műanyagszövetből készül, amelyet az elérni szándéko­zott feltöltendő vastagságtól függően, megfelelő távol­ságra egymástól és meghatározott geometriai elrende­zés szerint steppelnek, áttűznek, vagy levarrnak. A pap­lanok feltöltése kihúzható gumicsövön keresztül törté­nik. Az alkalmazott kitöltőanyag habarcs vagy kolkrét beton, esetleg kötőanyag nélküli zagy, vagy talajbeton. Az eljárást alkalmazva kísérleti építéseket végzett a szegedi vízügyi igazgatóság. A szerzett tapasztalatok, a létesítés gazdaságossága kielégítő. Az eljárás jól gépe­síthető. Itt szeretnék rámutatni a kolkrét betonnak a hazai vízépítőiparban való bevezetéséből származó előnyök­re és az eljárás alkalmazásának szükségességére. A VI­TUKI e tárgyban készített alapos tanulmányára tá­maszkodva elmondható, hogy a kolkrét beton, amely a hagyományos betontól, készítési (elsősorban keverési) technológiájában tér el, kolloid tulajdonságokkal ren­delkezik. A kolloid beton friss, vagy megszilárdult ál­lapotában kedvező tulajdonságokkal rendelkezik a ha­gyományos betonnál. Ezen kedvezőbb tulajdonságai el­sősorban a vízépítés sajátos körülményed és környeze­ti hatásai között használhatók ki. A kolkrét beton ké­szítéséhez a hazai cementek felhasználhatók, sőt az ol­csóbb, kis szilárdságú heterogén cementek felhasználá­sa még előnyös is. A hazai adalékanyagok a Duna fel­ső szakaszán található durva kavicstól a Tisza alsó sza­kaszán lelhető homokig kedvezően felhasználhatók ké­szítéséhez. Előállításához külföldről csak a keverőgépet kell megvásárolni, az egyéb szükséges berendezések hazai választékból biztosíthatók. A 8 m 3/óra teljesítőképessé­gű keverőgéppel óránként mintegy 25 m : l mennyiségű tömegbeton készíthető, mert a kész beton kb. 65%-át kitevő vázanyag (kavics) nem megy át a keverőgépen, hanem előre, végleges beépítési helyére a zsaluzatba tölthető. A keverőgép kis méretei és súlya következté­ben gépkocsiplatón vagy úszójárművön is elhelyezhető, így az egység mozgása korlátlan. A kolkrét beton a folyamszabályozási munkák terüle­tén felhasználható termésikőburkolatok vagy kőszórások nagy teljesítményű gépi kihézagolásához, ahol a munka víz alatt is elvégezhető, áramló víz esetében is, mert a kolkrét habarcs nem mosódik szét. Továbbá műanyag­paplanos part- és mederbiztosításokhoz használható fel, amelyeknél így a munka a vízállástól teljesen függet­lenül végezhető. A gazdaságossági számítások alapján a gépi beruhá­zás rendkívül hamar megtérül, mert az egységárakban kimutatható megtakarítás 20—40% közé tehető, a ha­gyományos eljárás egységáraihoz viszonyítva. Az eljárás sikeres bevezetése esetén, amelynek elő­készítése folyamatban van, jelentős lépés tehető előre a folyamszabályozási munkák egy területének iparosí­tása felé. összefoglalásul miután áttekintettük a folyamszabá­lyozási munkák fejlődését és a fejlődést gátló körülmé­nyeket is, itt elsősorban a hagyományos építőanyagok beszerzési nehézségeire gondolok, egyértelműen töre­kedni kell a műszaki fejlesztési munkák keretében az új anyagok és az új anyagokhoz kapcsolódó új tech­nológiák kiválasztására, hogy a szakágazat, a vízgaz­dálkodás által támasztott igényeket a lehető leggyor­sabban, gazdaságosan és a kitűzött céloknak megfele­lően kielégítve végezzük a reánk háruló építési felada­tokat. Hozzászólás Slimm Miklós: A folyószabályozás építésének korszerűsítése Magyarországon c. tanulmányhoz A folyószabályozási művek korszerűtlen kivitelezé­sének hátrányait, sok esetben megvalósíthatatlanságát az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság saját bőrén ta­pasztalja, s az országosan megindult ilyen irányú mű­szaki fejlesztési munkába éppen ezért a szükségtől szo­rítva kapcsolódott be, mivel egyszerűen a hagyományos anyagok és technológiák az előttünk álló feladatok megvalósítását nem biztosították. A fejlesztés alapvető célja területünkön is megegye­zik az általános igényekkel: a nagy létszámigényű, idényjellegű és korszerűtlen vagy nehezen beszerezhe­tő anyagokkal dolgozó technológia helyett, új, terme­lékeny munkamódszerek bevezetése olyan módon, hogy a kiviteli idő növelhető legyen, azaz bizonyos mérték­ben függetlenedjen a vízállástól. Ezen a téren vannak bizonyos eredményeink, eredményes kísérleteink és jö­vőbe mutató elképzeléseink, melyek üzemi méretű ki­dolgozása még hosszú időt fog igénybe venni. A fejlesztési igény a következő fő fejezetekre tagol­ható: 1. Közvetlen viziszállítás helyett vasúti jközúti-vizi­szállítás — itt a megfelelő rakodók, illetve úszó mun­kagépek kialakítása, ugyanis a terméskőigény csak így elégíthető ki. Érdekes kölcsönhatás: a Tiszán a hajózás visszafejlődése miatt kisebb igény merült fel a szabá­lyozási művek építésére, majd a visszafejlődött hajózás és a kikötő — rakodó berendezések szinte teljes hiánya lehetetlenné is tette nagyobb volumenű folyamszabá­lyozási munka végzését. 2. Űj anyagok bevezetése a hagyományos kő rőzse kombináció helyett. 2a. A rőzse kiváltása műanyaggal. Egyrészt a leterme­lés rendkívül munkaigényes, másrészt a beépítés is. 2b. A kő helyettesítése. Kőburkolat munkaigényessé­ge, az első pontban említett nehézségek, a vízállástól való függetlenítés. Eddigi eredményeink: 1. Rőzsepokróc helyettesítése műanyag szövet—rőzse­kolbász kombinációval Az alkalmazott anyag: PP—320-as 16,50 Ft/m 2 3,2 m széles változó hosszban kívánság szerint, ragasztással a szélesség növelhető. Sú­lya: 0,1 kg/m 2. A szövetre 2X2 m-es hagyományos rőzsekolbász rács kerül. Munkaidő szükséglete 0,3 ó/m 2, szemben a ha­gyományos rőzsepokróccal, amelyé 1,1 ó/m 2. Az elérhe­tő megtakarítás mintegy 50 Ft/m 2. Süllyesztéshez rossz minőségű (siffra) kő is használható. Hajlékony, min­denhova besimul, kevesebb kővel elsüllyed, (ezzel to­vább csökken az élőmunkaszükséglet), nyúlik (15— 20%) finomszemcsés anyag a szövet alól nem mosódik ki. Kevesebb hajó kell (rőzseszállítás), rőzseigénye 5% — a hagyományoshoz képest. 2. Terméskő helyettesítése rakott művekben mű­anyag zsákba rakott folyami homokkal (Maros) (Nyír­egyházai tapasztalatok alapján). Zsák anyaga: PVC fó­lia 5,60 Ft/db. Mérete: kb. 50 kg homok (kézi beépítés). Munkaerő megtakarítás így is 50%. Rőzsetermelés, kő­szállítás elmarad, ami a Maroson különösen nehéz. A Maros kiválóan alkalmas a kísérletekre, a gyors feliszapolódás miatt az anyag élettartama lényegtelen. 35

Next

/
Thumbnails
Contents