Hidrológiai tájékoztató, 1974

Dr. Patay Pálné: Kéziratos vízügyi térképek az Országos Széchenyi Könyvtár Térképtárában

Cftitiíaiií Thjtscsfíonibtis, _ ( f i/it'miH'tnL'rtiwRlidcnlniS.Vl Ilim litm Jhmttrtlm SStmuát. dXpUme (írmiitncr atmmlwZ -C/HScA'-fS' { i. f.4. t/fMí f.ttV**! »:.,„/,.• /

tí

t*tr.

l

f,t rfl/'t't tix*Q<mttt 8. kép. Mezed C. 1783-ban készült „Plánum Lacus Etsediensis láp..." c. térképe. Tájolása nagyjából nyugati Térképtárunkban — a Dunával ellentétben — kevés a Tisza vízrendszerét ábrázoló térkép. Említésre érdemes Mezeő Cyrillnek az ecsedi lápot ábrázoló, 1783-ból származó térképe (18), amely azt eredeti, lecsapolás előtti állapotában szemlélteti. Bár a folyók rajzolata valószínűleg nem hiteles, több községet nem is jelöl, érdekes rajta a Szamos meanderes lefutása. Magában a lápban kirajzolja a rajta keresztül folyó és akkor még Olcsvánál a Szarposba torkoló Krasznát, az általa alkotott tavakkal és egy mellékággal, amely összeköti a lápot a Szamossal Győrtelek fölött. A láp által körülvett települések (Ecsed, Kocsord) és középkori mocsárvárak (Ecsed, Sárvár, Vársziget), úgyszintén a lápon áthaladó utak helyzete is figyelemre méltó (8. kép). Számos térkép a mocsarak lecsapolásának tervét tünteti fel. Ezek egy része nem, vagy más formában került megvalósításra, mint pl. Kainrath Lajosnak 1790 körüli terve a Fertő és a Hanság lecsapolásáról, feltüntetve azon a tóba ömlő folyókat (19). A betűkkel jelzett, tervezett levezető csatornák mellett feltünteti az ekkor már részben kiépített Pomogy és Sarród közötti, a Hanságon keresztül vezető töltést is (9. kép).